Érzi a ritmust, és tökéletesen érti a zenét. Ráadásul most már õ a Metallica új bõgõse, és családtagja is egyben…, valaki, aki kétségkívül úgy passzol a legbecsületesebb és legvidámabb Dél-Kalifornia-i fickók közé, akár kesztyû a kézre. Habár néha pengetõt is használ, Trujillo mégis inkább arról lett híres, hogy az ujjaival játszik, s akinek kézügyessége, hangzása és személyisége nyitott ajtót basszistaként a ’Suicidal Tendencies’ és az ’Infectious Grooves’ felé, az 1989-es Ozzy Osbourne féle ’Suicidal’-al közös elsõ fellépése óta. S a fent említett tulajdonságait változatos és esemény teli gyermekkor alapozta meg. Minthogy Venice Beach-en – ’Dog Town’ – nõtt fel, Trujillo A-tól Z-ig ismerte a palettát, a ’Led Zeppelin’-tõl a ’Motown’-on át. Szenvedélyes szörfösként sajátos ritmussal és rezgéssel fûszerezett egyéniség, akinek a társaságát számos helyi banda élvezhette, amíg 20 egynéhány évesen össze nem hozta egy gimnáziumi haverja Rocky George – a Suicidal gitárosa – Mike Muir-ral. Õk ketten pofátlanul jól kijöttek egymással, így gazdag és gyümölcsözõ kapcsolatuk hozzásegítette Rob-ot, hogy a rock világ egyik legizgalmasabb bõgõs tehetséggé nevelje ki magát. A kora ’90-es években Muir-ral közösen funk-rock stílusban kísérletezve létrehozták az ’Infectious Grooves’ nevû bandát, majd valamivel késõbb a dekád közepe táján Trujillo beállt Ozzy Osbourne mellé. Mike Brodin-nal /dobos/ közösen a rock zene legvisszafogottabb és legmegbízhatóbb párosát alkották. Rob neve elõször a ’Metallicamp’ idején merült fel, amikor a ’Suicidal’ részt vett a ’94-es ’Summer Shed’ turnén, ahol mindenki felfigyelt a lelkes és egyedi elõadásmódjára. Így amikor eljött az ideje, hogy a csapat bõgõst keressen, Rob magától értetõdõen került terítékre. Mindent egybe véve, Trujillo meghallgatása után a banda mégsem alkalmazta õt, bár még Bob Rock /producer/ is azt mondta, milyen teljes és kétségbevonhatatlan egységet alkot a csapat Rob-bal. Végül mégis úgy esett, hogy – 2003. 02. 24-én csütörtökön – amikor Robert Trujillo besétált a Metallica fõhadiszállására, tapsvihar és ünneplés fogadta. Rájöttek õ a tökéletes, a hiányzó darab. Nyugodt és kiegyensúlyozott ember - a kellõ tapasztalatok és bõgõs ismeretek birtokában - és õszintén szólva, a legjobb fej fickók egyike. Mindezt el lehet mondani róla, aki negyedik fõként immár teljes jogú tagja a Metallica családjának, s egyben izgalmas mérföldköve a Metallica történetének.