Dickinson távozása után, több száz demó anyag közül választották ki az "új" hangot: Blaze Bayley. Szokatlanul mély, erõteljes hangja elõször furcsa lehet a klasszikus Maiden hangzást kedvelõk számára, de egyáltalán nem elviselhetetlen. Az új hanghoz a dalok is kissé alkalmazkodtak: mélyebb, sötétebb lett a hangzás. Mivel a számok témája általában háborúkkal kapcsolatos (+ a kissé bizarr borító), együtt az összhang telitalálat. Általában keretes szerkesztésû számok (lassú, gyors, lassú) kicsit "barokkos" benyomást kelt, ezért, ha valakivel szeretnénk megszerettetni a metál zenét, érdemes errõl az albumról szemezgetni neki, egyre inkább meg fogja szeretni. A sok lassú, igen hangzatos rész miatt viszonylag hosszúak a számok, és mivel nem kevesebb, mint 11 van belõlük, ez az együttes leghosszabb albuma, érdemes végighallgatni. Az album borítójával se ment minden simán. A lemezt az eredeti elõlappal, amit tõlünk is letölthettek, a WH Smith és más boltok nem voltak hajlandóak eladni, mondván túl obszcén. Ezért aztán készítettek egy viszafogottabb borítót, az eredetit pedig megfordítva betették a mellékelt lapok közé. Kívétel néhány kiadás (ilyen például a japán), ahol az eredeti boríóval kerül piacra a korong.