|
Flor: Hallo?
Delfina: Kócos! Mit keres Nálad Federico mobilja???
Maia: Szia! Gyere velem, pizsamapartit rendezek a csajokkal, ez lesz az éve legjobb bulija!
Paloma: Jó! (elmennek)
Matias: Á, egy pizsamaparti, nem is mondtad!
Fede: Mmm.
Matias: Imádod az ötletet, mi? Látom, nagyon örülsz a pizsamapartinak.
Fede: Neem. Aminek ilyen nagyon örülök, az az, ami most történik kint, a konyhában.
Matias: Mi van a konyhában?
Fede: Há, még nem tudod?
Matias: Nem.
Fede: (suttognak) Hát akkor elmondom. Egy zöldséges van ott kint, Florencia barátja, aki az első szerelme is.
Matias: Haaaaaa! Ez nagy baj, Otello! Zárjam egy sötét pincébe?
Fede: Ne. Hagyd. A szívébe szúrom a kardomat.
Matias: Neee! Ne legyen véres a kezed! Ha minden jól megy, a törvény szerint úgyis akasztás vár rá.
Pedro: Neee, ezt nem hiszem el...láttad hogy csókolóztak és nem szóltál rájuk?
Delfi: Mit tehettem volna, én sem imádkoztam éppen!
Flor: Delfi, esküszöm, hogy meghamisították a képet, nem így csókolóztunk!
Thomas: Ha egy nő gonosz, akkor nagyon gonosz, akkor komolyan gonosz...
Flor: DonFrigó, majd a késemmel utat vágok magamnak, milyen szörnyűség, látta, hogy mozgott a helikopter, mint egy pisilő bika!
Fede: Egyfolytában egymásba botlunk, de nem lehetünk együtt és ezt nem bírom tovább!
Flor: Én sem bírom tovább Don Frigo, ez olyan… mint a mézes madzag. Szörnyű, de… de nem lehet.
Fede: Csak azt nme tudom, meddig akarjuk még így folytatni.
Flor: (nevet) Hát, 50 év gyorsan elrepül…
Fede: Szerintem jobb, ha elhagyod a házat… (Flor bólogat) és elhagysz enem is.
Delfi és Malala lejönnek a lépcsőn.
Malala: Jaaj, nézd csak ki van itt, a mi kis ügyvéd barátunk! Mi van, most már ételfutár is lettél?
Matias: Nem tudom, tényleg nem tudom.
Delfi: Öhm… Matias, beszélhetnénk veled? Nincs semmi baj, de… de valamit meg kéne oldanunk.
Malala: Tudod, elvesztettem a füzetemet, az egyik kis ördög elvitte
Matias: Áh piros?
Delfi: Áh igen, és vissza kell szereznünk… vissza tudnád adni nekünk?
Malala: Áh, igen…
Matias: Sajnos már nincs nálam.
Delfi és Malala: Hát akkor kinél van?
Flor: Egy napon majd ha öreg leszek és magányos, emlékezni fogok önre, az én szép hercegemre és… a napra, amikor elváltunk. Don Frigo!
Fede: Szerelmem! (majdnem csók, de leesik a füzet) Ez meg mi? (olvasni kezdik) Vallomások Malala Torres- Oviedo Santillan özvegye … (bejön Delfi és Malala) … különböző átverések története. Az első gaztettemet 5 évesen…
Flor: 5 évesen???
Fede: …követtem el, amikor levágtam Beba kedvenc babájának a haját. Azaz joban mondva…
Fede és Flor: …tar kopasz lett…
Flor: Istenem! (lapoznak)
Fede: …mint egy billiárdgolyó.
Flor: Ezt nem hiszem el, már értem, miért ilyen boszi ez a nő, egész életében gyakorolta a gazságait…
Fede: Cssss!
Delfi (kiveszi a kezükből): Elég Federico, ezek anyám emlékei!
Fede: Szóval te tudtál róla! Elmondanád, mit jelent ez???
Delfi: Jaj, édesem, ez egy olyan házi pszichoanalitikus terápia, hogy megkönnyebbüljön. Nem igaz?
Malala: Iiigen, persze, ez személyes dolog Federico, kérlek ne leplezd le a világ előtt, jóó?
Fede: Csak nem értem, hogy került a füzeted az irodámba, és…
Delfi: Ezt-ezt-ezt-ezt mi sem értettük, de ki fogjuk deríteni…
Malala: Igen, igen…
Delfi: Ki kell derítenünk… (kimennek)
Flor: Szeretném tudni, még milyen gonoszságokat követett el ez a nő, főleg az elmúlt hónapokban. Mert ez egy dög, ez egy… egy… pardon, tudom, hogy hamarosan az anyósa lesz… úgyhogy megyek.
Fede (megállítja): Ne, nem, kérlek, maradj! Maradj, mert még nem fejeztük be!
Flor: Ne, Don Frigo, hagyja abba, nekünk nincs miről beszélnünk, mert erre nincs megoldás, nincs orvosság, ez… ez így van!
Fede: Nem, Flor, szeretném, ha… Itt maradsz!!
Flor: Hö? Tessék?! Édes istenem, maga milyen egy zsarnok, semmi, Florecita, kérlek, maradj, nekem már van egy zsarnok főnököm, nem kell még egy!
Fede: Pont erről kell beszélnünk, maradj!!!
Flor: Hát jó, maradok!!! (leül a kanapéra)
Malala: Ah, istenem, manapság már a személyzet sem olyan, mint annak idején…
Fede: Kérlek Malala, vegyük ezt komolyan!
Flor: Don Figo!
Fede: Igen?
Flor: Úgy néz ki, mint egy madárijesztő…
Fede: Megyek és átöltözöm…
Flor: Ühüm, én is…
Roberta: Tehát minden jól ment! Te jó voltál, Delfina meg majd elsüllyedt a szégyentől. Akkor meg mit pityeregsz, Flor?
Flor: a Jégcsap miatt, ki más miatt lehetnék szomorú? Peidg olyan...olyan szép voltam abban a parókában...rám se nézett!
(bejön Franco, megáll az ajtóban-nem veszik észre) Kár hogy ennyire szeretem a szépszemű szőkét, mert most megölném!
Franco: Pardon, én vagyok az a szőke?
Roberta: Flor, mondd meg Franconak, kiről beszéltünk.
Flor: Nem Roberta, csönd! Igen Franco te. De azt mondtam szeretném, és nem pedig hogy...
Franco: Nem.Azt mondtad: szeretem, valld csak be nyugodtan, hallottam
Roberta: Ühümmmm
Flor: jólvan, azt mondtam szeretem. szeretem a madarakat, Szeretem Robertát, az embereket, szeretem aaa....
Roberta (karamellakrémet eszik).Szereted?
Franco: Ne légy ideges! Nyugi annyi időt adok amennyit csak kérsz. Ha akarod, apóka koromig várok rád
Roberta: Akarod?
Maia: Mi lenne velünk Flor nélkül? Olyan jó!
Delfi: Megtanítom, hogy ne olvadozzon, valahányszor csak a férjemre emeli a bús szemeit!!!
Franco: miez?
Flor: Ne nyúlj hozzá! Bűzbombák, hagyd őket!
Franco: nahát! Nem gondoltam volna hogy ilyeneket tartasz a házban!
Flor: Csak nincs valami baj? Igazi úrihölgyként viselkedtem! Ahelyett hogy elmentem volna a leendő barátommal, magával maradtam úgyhogy egy szava sem lehet
Fede: Csöndben tudnál maradni egy percig?
Flor: Arra kér hogy fogjam be a számat? Mintha az oolyan könnyű volna, szegény anyám egész életében próbált csöndbe maradni, mi a baj? (Fede nem válaszol, Flor mérges lesz) Tudja mit? Nem is érdekel.. Nem érdekel egyáltalán nem érdekel!
Flor: mit csináltok itt, úgy suttogtog mintha szeretők lennétek!
Fede és Beba: Hogy?
Beba: Csak nem úgy érted hogy...mi ketten? Jaj kérlek! Csak nézz rá, nekem nem jönnek be az ilyen kifakult szőkék neee ezt nézd meg szerintem már nem is szőke olyan fakult
Fede: nenenenenene, elégelégelégelég...
Beba: Na jó azért nem olyan rossz
Flor: Semmi baj hagyja csak DonFrigó jobb is így mert még magába szeret és akkor ki kell rúgnom
Beba (visít): neeeeeemhahahahaa
Flor: Nem? biztos hogy nem jön be?
Beba: Nem te megőrültélhahahahaaaaháááááááááálmos vagyok
Flor: Álmos vagy? Nem akarod hogy készítsek egy kávét vagy ne készítsek egy szendvicset?
Beba: neneneeee fáradj álmos vagyok nagyon álmos bizony ám inkább lefekszem vár az ágy (puszit dob fedének és Flornak) viszlát holnap (hatalmasan műásít majd nyújtózkodva elvonul)
Flor: Beba vagy nagyon szerelmes vagy nem tudom de olyan nincs hogy vacsora nélkül feküdne le, pont ő? Nem furcsa DonFrigo?
Fede: Nem
Flor: Mi lenne ha lemennénk a konyhába is innánk egy kis langyos tejet? És akkor beszélgethetnénk is...
Fede: Nem nem mert én is fáradt vagyok és úgy érzem huzatot kapott a nyakam biztos nyitva az ablak, tudod..Szép álmokat
Flor: (Fede elmegy) biztos hogy titkolnak valamit. Nem vagyok vak és ezek titkolnak valamit
Flor: Nem tudhatjuk, hogy igazi csók volt- e vagy csak olyan majdnem-csók, talán…
Fede: Nem, nem majdnem-csók volt, igazi csók volt, nyelves, nyitott szájas csók volt, IGAZI CSÓK VOLT, IGAZ!!!
Flor: Nem láttuk tisztán!
Malala: (ruhakatalógust nézegetnek) Istenem, nincs benne semmi, és ebben sincs…
Delfina: Na, nyugi…
Malala: Na persze..
Delfina: Ez egyszerű, vajon menni fog a kis hamupipőkének?
Malala: Ah, már megint kezded! Ha akarod, nyugodtan alázd meg, de az eljegyzési ruhád nagyon fontos, ne játssz vele, drágám…
Fede: (megérkeznek) Fuh, nem fogjátok elhinni, mi történt, lerobbant az autó, nem is értem, elkezdett füstölögni, hívtam az autómentőt, és találjátok ki, mennyit kellett várni, 35…
Flor és Fede: 45 percet ö…
Fede: …és mire ideértünk
Flor: 2 óra
Fede: 2 óra, a mobilom persze…
Flor: …lemerült
Delfina: Mindegy, felesleges magyarázkodnod…
Fede: És ki magyarázkodik, ö… Ki magyarázkodik? Ö… Maia, miért hazudtál?
Fede: Az ilyen felesleges megjegyzések azok, amiktől ideges leszek, és a végén majd fájni fog a szíved! Csend legyen! (kimegy)
Maia: Tehát szokott fájni a szíved?
Flor: Hallgass, mert a végén kinyírlak!
Maia: Au, ne…
Flor: Na gyertek le, gyertek már…
Flor: Roberta, ne beszélj így szegény jámbor Palomáról!
Roberta: Igen, Hamupipőkének legalább valóra váltotta az álmait a tündér. Neked kétmillió tündéred van, de egy se csinál semmit!
Flor: Roberta, mi ütött beléd? Ne szidd a tündéreimet! Ez tiszteletlenség! És ha mérgesek lesznek, felveszik a szerencsecipőmet és jól fenéken billentenek téged, úgyhogy vigyázz, nagyon vigyázz!
Roberta: Még egy hintót se tudnak idevarázsolni, uramisten!
Flor: Tessék? Na, iráy a fürdő, irány a kád, kisasszony, elegem van, elegem van!
Roberta: Aha, igazad van, igazad van! (kimegy)
Flor: Ugyan már, tiszteld a tündéreimet! A kis pimasz… De lehet, hogy igaza van… (megjelenik a tündér) Tündérem, itt vagy?
Tündér: Flor! Nem a te hibád, ami a babával történt.
Flor: Mit akarsz mondani nekem?
Tündér: Nem te vagy a felelős, Flor!
Flor: Ne, várj, várj, várj, ne menj el, ne menj el! A francba, Robertának igaza van! Mi hasznom belőled? Nem váltod valóra az álmaimat… semmit sem csinálsz! Nem azt mondom, hogy varázsolj ide egy hintót, de a hercegemmel segíthetnél, nem? Nem igaz?
Delfi (kintről kiabál): Florencia! Hol a csudában vagy? Szeretném ha megmasszíroznál!
Flor: Azt kértem, változtasd herceggé a tököt, nem azt, hogy ez a boszi továbbra is ugráltasson!
Fede: Fejezzük be ezt a vitát, neked az edzésen vagy a suliban lenne a helyed…
Franco: Kérlek, ne válts témát, Florról beszéltünk…
Fed: Elegem van Florenciából, arról a lányról már épp eleget beszéltünk…
Franco: Arról a lányról, ez szép, hát mondok én valamit: az a lány nagyon fontos része ennek a családnak, mikor fogod már fel végre?
Fede: Nagyon fontos része? Most mi vagy, a barátja, vagy a védőügyvédje?
Franco: Miért ne? Mindenkinek joga van ahhoz, hogy megvédjék, vagy nem?
Fede: Igen, de ez nem bíróság.
Franco: Neem, ez már kész kivégzőosztag, nem igaz?
Fede: Franco!
Flor: Elnézést, de…
Franco: Flor kérlek, ne szólj bele, ez egy testvérek közötti vita.
Flor: De ha rólam beszéltek, akkor igenis…
Franco: Flor kérlek, ne avatkozz bele!
Fede: Mi van, én itt sem vagyok?
Flor: De itt van, ezért most tisztázzunk valamit. Igaza van, nagyon önálló vagyok, de az nem igaz, hogy nem tisztelek senkit ebben a házban, ahogy azt maga mondta az imént.
Fede: (kis szünet) Hogy én mondtam?
Flor: Ühüm!
Fede: Hogyan… (nagy szünet, Francohoz) ne haragudj, de én ezt a te szobádban mondtam, te elmondtad neki?
Flor: Dehogy mondta el, ezt én hallottam a saját fülemmel a szekrényből!
Franco: Ö… ne, várj, várj, ne értsd félre, elmagyarázom! Nem, nem, én zártam be oda…
Flor: ööö…
Franco: …emlékszel, amikor először bejöttél, senkit sem láttál, mert mi bent voltunk a szekrényben és ezért, innen jött az egész!
Fede: Vá-vá-vá-várj, hallgass kérlek! Szóval… úgy érted, hogy ti ketten… együtt bent voltatok abban a szerkényben???!!! |
| |
Greta: Jaj, Floricienta, jó, hogy itt vagy, Her Federica szupermérges rád!
Fede: És Maia hol van?
Nico: Már elindult a suliba.
Fede: Mióta ilyen sürgős neki?
Domi: Amióta piercingje van!
Flor: Én is mondhatok valamit?
Delfi: Nem!
Maia: Jaj, most mi van, annyira unalmas az életed, hogy az enyémbe kell beleavatkoznod?!
Thomas: Hogy mi?! Senki se rúgja ki Flort, még egy tank se!
Nilda: Oh, és hozz új törülközőket is, mert nem akarom, hogy a menyem törülközői megfertőzzenek.
Flor: Egyetértek…
Malala: Ah, semmi kétség, ez a vér szava…
Nilda: Ezt meg hogy értsem, vannak fattyú unokáim?
Malala: Ah, pont ma cserélt elemet…
Pedro: Na, kis szemetek, most megtudjátok, ki vagyok!
Sofi: Jó reggelt, Damian!
Bata: Nagyon korán van, és Damiant mondtál. Mi a baj?
Flor: Kizárt, hogy ne legyen valami a bolond szőkék ellen, ez nem lehet igaz…
Greta: Her Federica, nem látta Floricientát?
Fede: Nem, szerencsére.
Flor: Haj, Don Frigo, hiába vagy te a hercegem, a bátorság nem erényed!
Franco: Mi van Flor és a fa között?
Flor: Aj istenem, hogy ez milyen szép és milyen undok…
Roberta: Játsszunk Hamupipőkét. Én vagyok Hamupipőke. Szegény vagyok, de kedves és beleszeretek a hercegbe.
Flor: Haj, ez nem olyan jó…
Roberta: Te leszel a gonosz, nagylábú boszorkány.
Domi: De mikor neked nagy a lábad, téged neveltek papucsban, érted?!
Roberta: Majd adok én neked papucsot!
Flor: Elég…
Domi: Jaj, Roberta, csak vicc volt, jó? Hm. Akkor játsszuk azt, hogy én vagyok a gonosz mostohanővér és te vagy a szegény Hamupipőke, és holnap hozzámegyek a herceghez, amíg te a konyhában felmosol, ahogy azt a cselédeknek illik.
Roberta: De a végén talán enyém lesz a herceg. (Florra néz) Vagy talán mégsem?
Domi: Jaj, Roberta, de hát a meséknek mindig jó a vége.
Roberta: Nem. Nem, mert ha szegény Hamupipőke nem teszi meg, amit kellene… nem marad majd semmije. És akkor szomorú lesz a történet vége.
Flor: Ehm… Hallgass el!
Maia: Mondd, hogy nem igaz! Fede, mondd, hogy Flor nem ment el!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
