7.
Puszedli 2006.12.10. 20:58
Élménybeszámoló
Hát drágáim ez is eljött. Igazából, ha minden sikerül, akkor a 7. talin pont heten kellett volna, hogy legyünk, de hát minden nem jöhet össze. Voltunk négyen, a szokásos atommag.
Ahogy szoktam volt mondani a remény hal meg utoljára, így tovább remélünk, hogy a legközelebbi talin már többen leszünk.
Megint csak fergetegesre sikeredett a találka. Miután a teaház gondolata megszületett Pöttyöm fejében, gondoltam, ha már így alakult, hogy leszavaztuk, akkor itthon kreálok teaházat.
Persze csak próbálkoztam, de a jó az volt benne, hogy mindenki ivott mindent csak teát nem. Én természetesen, ha már így alakult bedobtam 2 teát, hogy neve legyen a gyereknek, de miután előkerült a jager és egyéb finomságok, én is lemondtam a teázásról.
Edinaa, mint mindig a mi kifejezett kérésünkre és nagy-nagy rábeszélésünkre a szokásos muffinjával örvendeztetett meg minket. Edudus hozott disznótorosból kóstolót, Din pedig sütitekercset desszertnek. Én a csirkemell sali helyett most tésztasalit készítettem.
Éhen nem haltunk, az biztos. J Szóval, ettünk, ittunk, jót mulattunk.
A legjobb és legszebb az volt, hogy mivel közelgett a Mikulás, hozzánk is eljött. Igaz nadrág volt rajta, mégis nőből volt.
De ki figyelt oda ilyen apróságra. J Sorba vett minket és mivel mindannyian jó kislányok voltunk kaptunk egy-egy ajándékot. Még az én párom is sorba állt, no meg vigyázzba, ahogy illik egy Mikulás néni előtt.
Nem is maradt el az ajándéka a jó magaviseletéért. Megint csak előkerültek a kis apróságok, ajándékok, kedvességek. Aki nem hiszi, járjon utána De a fotókat mindenképpen nézze meg, hiszen az a bizonyíték mindarra amit most én leírok.
Úgy illett volna, hogy karácsonyi muzsika szóljon a háttérből, de hát mivel teaháznak indult a dolog, így arab zenével szórakoztattuk magunkat. Már csak Edus hastánca hiányzott a tökéleteshez. Reméljük lesz rá alkalom, hogy megcsillogtassa előttünk a tudományát.
Miután a hangulat a tetőfokára hágott és jól kibeszéltük az élet nagy dolgait, sajnos eljött az idő, hogy indulatba jöjjön a kis csapat. De előtte még a számítógépen megnéztük a fotókat, amiket készítettünk. Hát volt nagy csodálkozás, főleg Edudus egyik képén. Hogy hogyan tudott így csodálkozni?.... És főleg a kérdés, hogy min?....
A könnyünk folyt a nevetéstől. Többször megnéztük, nagyítottuk, és egyre csak nevettünk.
A búcsú mindig nehéz, de sikerül így jó hangulattal elköszönnünk egymástól. Edinaa még a Rómeó és Júlia erkélyjelenetéből is szemezgetett az utcára érve. Aztán bemutatott egy csövön (közlekedési tábla) pörgést is.
A jó hangulat mellett azért sajnáltuk, hogy akik nem jöttek el, kimaradtak ebből a taliból. Hiányoztatok csajok!
Legközelebb gyertek el Ti is, és átélhetitek ezt a nem mindennapi élményt.
Mindenkinek Boldog Ünnepeket és ha igaz akkor Edinák névnapja környékén találkozunk újra. Lehet izzítani magatokat addigra.
Köszönöm a lehetőséget, hogy vendégül láthattalak benneteket, és hogy helyt adhattam ennek a remek kis csapatnak a találkozásra.
Puszedli
Drága Kata!
Mi köszönjük a lehetőséget, hogy elmehettünk hozzád! Elsőrangú vendéglátó vagy, újra bebizonyítottad. Nagyon jól éreztük magunkat, amit neked köszönhetünk.
NAGYON KÖSZÖNJÜK!!!
|