4.
Puszedli 2006.03.08. 00:37
Élménybeszámoló
Tali negyedszer
Hát csajszikáim! Ismét jót nevettünk. Hiába no, nekünk ez nagyon megy. Fantörpikus volt megint a találka! Kezdődött ott, hogy Edudus gyönyörű hangjára ébredtem - „Lekéstem a vonatot, egy órával később érkezem!” Aztán folytatódott ott, hogy magamhoz tértem és rohantam a Blahára. Ott aztán azon morfondíroztam várakozás közben, hogy vajon Pöttyömet hogyan fogom megismerni. Aztán jött a dejavue. Mert hát, mint az első talin itt is csak néztünk, kacsintgattunk, és bátortalanul mosolyogtunk. Még csak fotóról láttam, így nem is tudtam ma, hogy néz ki. Aztán jött részemről a felismerés: Hiszen 5 szerencsét hozó bambusz van a kezében, akkor biztos Ő az! Hogy Ő, hogy ismert meg engem ezt nem tudom, nem sikerült kitárgyalni, de a mosolyom biztosan segített. Aztán duma partyt rögtönöztünk a metró kijárat előtt. Az járt a fejemben közben, hogy hihetelen ez a csaj milyen közvetlen. Igaz, nem vagyunk idegenek már egymás számára, de mindenképpen lehengerlő a stílusa. Edinaa-t emlegettük és a szemem majd kinéztem a 7-es buszmegálló felől, majd egy kéz a vállamon és a nagy meglepi. Hiszen Ő volt az édes! Hátulról jött mejbe! Jól kibeszéltük, hogy már sajnos nem várunk senkit. Mind ott vagyunk, akik eddig is hűek voltak. Gyors tanakodás, hogy mitévők legyünk még úgy 40 percig amíg Edudus megérkezik. Mivel Pöttyöm kocsival vót, felajánlotta, hogy menjünk ki a Déli pályaudvarra, az időnkbe belefér és Edudust jól meglepjük. A pályaudvaron álltunk, vártunk, majd egy óvatos puhatolódzó telefon után megtudtuk, melyik vonattal érkezik a mi kis Fruskánk. Több embert kinéztünk a sapkája alól, annyira figyeltünk. Aztán végre megláttuk a mosolygós arcot a tömegben. Volt nagy ölelkezés, öröm.
A pályaudvarról kifelé menet Pöttyöm rájött, hogy marha zsenánt neki, hogy sáros a nadrág alja, és hipp hopp gatya le, és új gatya fel, vett egyet magának. Onnantól aztán semmi nem ronthatta el a hangulatot.
Megérkeztünk hozzám. Laza ismerkedés és várakozás Fruzsira.
Előkerült Edinaa szatyrából a videó kazi, amivel szórakoztatott minket a tali ideje alatt, mert valahogy nem akart vége lenni. Nem mintha vártuk volna. Megismertette velünk szépséges családját. Köszönjük.
Pöttyöm, pedig amíg mesélt, beszélt, a cicámmal úgy megbarátkozott, hogy alig akartak elszakadni egymástól.
Megérkezett Fru is. Nagy öröm volt.
Ajándékozások
következtek. Mindenki hozott valami kis meglepit.
Közben az asztal is megterült. Csirkemell saláta volt a tálban, mellette a mogyorókrémes muffinnak álcázott karfiolos-kelbimbós muffin, és Edudus mamája jóvoltából egy csodás citrom torta, melyen az EDINA név virított, mintegy névnapi ajándékként. Köszönjük neki, nagyon finom volt.
Pöttyöm, hozott nekünk nagyon finom ragu levest is. Tartalmas, és isteni volt. Én mondom, mert hiszen csak én kóstolhattam meg. Mivel a salátából és a sütikből mindenki jól belakott, már a ragura nem volt több idő és hely a gyomrunkban.
Sajnos Fruzsinak el kellett mennie. Szólította a párocskája által beszervezett családi program. Sajnálattal, de elszakadtunk tőle. Egyszer csak azt vettük észre, hogy te jó ég, már 2 óra? Hogy elrohant az idő. Tényleg lányok! Valahogy eddig még egyszer sem volt ilyen gyorsan 2 óra. Hogy van ez?
Aztán Edinaa és én egy gyorstalpaló tanfolyamot kezdtünk meg a konyhában.
Megtanultam egy szuper gyors, egyszerű és nagyon finom kaját. Köszönöm. Addig a két lányzó a szobában beszélgetett, gondolom az élet nagy dolgairól, mert ez nem derült ki. Hiszen sajnos, de fél 4 óra tájban a kis csipet-csapat szedelőzködni kezdett. Pöttyöm elvitte kocsival a két Edinát a Mamut plázába, hogy ez se maradjon ki a programból. Hiába, pláza nélkül nincs tali. Hogy a Mekit megúsztuk ez a csodával határos J. Búcsúzóul még egy laza erkélyjelenet is lezajlott. Én integettem a lányoknak távozóban, Edinaa, pedig most a változatosság kedvéért Rómeót alakította. Mosoly és integetés hegyek voltak egy csodálatos 4. tali záróakkordjaként. Hát én nem igen tudok mást mondani a többieknek, akik nem vettek részt, mint azt, hogy tényleg szuper volt, és gyertek el a legközelebbire, nem bánjátok meg! J
Puszedli
|