Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Verseim

Bohóc
A bohóc   Sir a bohóc   Már nem nevet  Potyognak a könnyek     Tarsd oda tenyered   Hadd fürödjön benne.

Csillagok
Csillagok     A csillagok azok Melyek éjszaka kelnek S nappal fekszenek A sötétségben tündökölnek fényesen Ragyognak ott fent a végtelenben Mutatnak utat vándoroknak Ha a földön éjszaka van Fényükkel ragyogják be a homályt S törik meg az éjszakát Ők azok kik a végtelenbe tünnek el Mikor hajnalban a nap kél fel Egyikük, másikuk fényeseb a többinél S a szerelmesek remélnek tőlük mindet Ami szép Ők azok kik vándorolnak a messzeségben S ha keresed őket, mégis mindegyiket A helyükön leled.

Nem akarom
Nem akarok   Nem, nem akarok többet már  Nem akarom az álmodat, elvinni már Nem akarom, hogy szeress, csak várj Nem akarlak tégedet már Nem akarom, hogy mindennap láss Nem akarom, hogy sírni láss Nem akarom hazudni, mi fáj Nem akarlak, mert nem, muszáj Nem akarom, látni a csodát Nem akarom, hogy te légy a múzsám Nem akarom, hogy tétovázz Nem akarlak hitegetni tovább Nem akarom a bűnt követni már Nem akarom, hogy sajnálj Nem akarom, hogy mást kívánj Nem akarlak, csak mást   Nem ez csak egy érzés, nem más Magam sem tudom, hol a határ Ehhez kevés most már a vágy Mikor a lélek már hálni jár A test hiába is kíván Mint egy átmulatott éjszakán A másnap csak alva jár Az élethez oly közel a halál Azt hiszem, várom már Nem alkuszom, nincs tovább Néha nem létezik távolság Unaloműzőnek ott a magány   Nem, nem akarok látni már Nem akarom, megmondani hol fáj Nem akarom, elhinni van látomás Nem akarlak, mert fáj Nem akarom, hogy kívánj Nem akarom, hogy utánam vágyj Nem akarlak, menj, s ne várj Nem akarom, hogy szomorúan láss Nem akarom. hogy tétovázz Nem akarlak, mert elég már Nem akarom, hogy gondolj rám Nem akarom, hogy hezitálj Nem akarlak, soha tán

Ölni kéne egy lárvát
Ölni kéne egy lárvát   Ölni kénne, ölni kénne Fát, virágot, madarat Vagy benne egy kukacot Egy árva lárvát Taposnám a férget Teste fröccsene szerte- szét S én boldog lennék Öltem egy bogarat Egy árva lárvát.

Szerelmes szívem
Szerelmes szívem   Szerelmes szívem szeret Most azt mondja .. örökre Akar. Kellesz neki Nem érdekli, mid van Az sem ha másé vagy Csak egyet akar.. tégedet Nem érdekli a világ Csak akarja .. mindened Nem elég egy részed Az egész kell neki Azt üzeni .. inkább Fájdalmában megszakad Hiába mondom neki Az élet mást akar Érje be .. ennyivel Érje be .. kevéssel Azt mondja .. nem S dühében rám kiált Tűnjek innen ! Nem doboghat velem Átkozza a napot Hogy, velem született Kérlek, segíts ! Megbékélni vele !

Vakság
Vakság     Vak a szerelem   Vak a végzet   Vak ki nem lát   Vak ki odébb áll.   Vakon néz a halál   Vakon az élet, nem lát   Vak, aki hallgat   Vak ki egyedűl van.   Vak az isten   Vak a keserűség   Vak benne a bánat   Vakon él a remény.   Vak, aki hisz   Vak, aki bízik   Vak a világtalan   Vak a születés   Vak az élet   Vak a halál.

Holnaptól már...
Holnaptól már…    Holnaptól már nem leszel titok nekem  Világgá kürtölöm, hogy szeretlek  Hadd tudják meg az emberek, vagy nekem  Lássa majd mindenki, hogy fogom a kezedet  Akarom, hogy tudják, érted égek  Holnaptól már, büszke és boldog leszek  Mert nem lesz a titok velem

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk