Az élet hosszú folyosóján

holnap egy ajtón belépek.

Ebben a szobában rendszerezve

állnak anyámról az emlékek.

Egy éve voltam bent. Egyébként

csak néha-néha járok itt.

- Végigsimítom ujjaimmal

az emlékkönyvek gerinceit...

...Sok éve már, hogy új emlék

ide már többé nem került.

Én egyre gyengébben olvasom

a könyvekben a fakult betűt.

Fogynak a könyvek, és vékonyodnak,

évről évre foglalnak kevesebb helyet.

Anyámról nekem csak ezek maradtak.

Mécsest gyújtok, s viszek ajándék helyett.

2001. május 5.