17. fejezet - Elvonási tünetek (közjáték)

- avagy -

Harry próbálkozik

- A picsába Hermione, nem lehetne gyorsabban?

- Maradj már Harry. Én mindent megteszek, de ez egy nagyon trükkös probléma. Irtó ritka, szóval nehéz róla infót találni.

- Ez több mint rémes. Draco, légyszi nem gondolnád át még egyszer?

- Milliomodik alkalommal is nem, Potter.

- Nagyon szépen kérlek.

- Nem.

- Ó gyerünk már! Ez egyszerűen nem normális.

- Harry, tudom, hogy szívás, de nem kockáztatom meg, hogy megint tök hülye legyek, oké? Az apám megölne, aztán meg veled is végezne.

Duzzogás.

- Nem félek az apádtól.

- Csak folytasd a keresést. Nem a semmiért töltjük az összes szabadidőnket Grangerrel itt a könyvtárban.

Pár másodperces csönd, míg mindenki könyveket lapoz át.

- Figyelj Draco, mi van, ha megígérem, hogy most te lehetsz felül?

- Harry, ha végre megtaláljuk az ellenszert, akkor is száz százalék, hogy legközelebb én leszek felül. A válaszom pedig még mindig nem.

Feszült hallgatás.

- Na jó, nézd Draco, van egy ötletem. Mi lenne, ha csak feküdnénk egymás mellett, hm? Hozzád sem érek, esküszöm. Mit gondolsz?

- Csak feküdni? Nahát, milyen csábítóan hangzik.

- De beboríthatsz tejszínhabbal és csokiöntettel, aztán pedig az utolsó cseppig lenyalhatod az egészet a testemről.

Pillanatnyi csönd.

- Csábító… de nem.

Sóhaj. Akkor…

- Óóó, oké, akkor jobb ötletem van. Megtanítom azt a bilincselős varázst. Odaláncolsz az ágyhoz, és bármit tehetsz velem.

- Harry! Azt hittem Malfoy csak kitalálta azt a dolgot, hogy a frászt hozza rám.

- Aha, hát… hazudtam. Amúgy meg Hermione, neked nem az ellenvarázslatot kéne szorgosan keresgélned a mi kis problémánkra?

- Tudod Harry, talán egy hajszállal gyorsabban menne, ha te is segítenél, ahelyett, hogy Malfoyt próbálod meggyőzni róla, hogy szexeljen veled, mielőtt megtalálnánk a megoldást.

- Hermione ezzel nem segítesz. Azt kellene mondanod: „Ó Malfoy, miért nem húztok el innen, és szexeltek Harryvel, mert érzem, hogy már közel a nagy áttörés.”

- De nem érzem.

- Segíts nekem Hermione.

- Harry, nem hiszem el, hogy hazudozásra akarod rávenni Grangert, csak hogy szexeljünk!

- Draco, már négy nap telt el. NÉGY nap. Mindjárt megőrülök.

- Igen, hát, nekem se tetszik a dolog, de ez még nem ok a hazugságokra.

- Ó szóval azt mondod rossz fiú voltam?

- Igen. Nagyon.

- Igazad van. Nagyon rossz voltam. Miért nem büntetsz meg Draco?

- Hát talán… ó már látom, hova tart ez az egész. Nagyon cseles Harry. De nem fog működni.

- Picsába. Megjegyzendő: kevésbé átlátszó trükköket kidolgozni, amivel Draco nadrágjába juthatok.

Szemforgatás.

- Hihetetlen vagy Harry. Na most koncentrálj. Minél hamarabb megvan az ellenszer, annál hamarabb szexelhetünk megint, mint a nyulak.

- A nyulakról jut eszembe, mi a pokol van a kis Draco Luciuson?

- Ó hát nem imádnivaló? Blaise szerezte nekem.

- Draco, a nyuszidon egy pici póló van, azzal a felirattal, hogy „Szőrmók Harry Potter Fan”.

- Tudom. A HPRK katalógusból van. Egy sor kis ruha van benne állatkák számára. Nagyon cukik.

- Állatkáknak?? – Pislog. – Az életem időnként olyan szürreális.

- De ez tényleg egy remek katalógus. Egy halom cuccot rendeltem.

- Draco, ugye nem.

- De. Még a szüleimnek is rendeltem pár holmit karácsonyra. Kíváncsi vagyok, hogy fog tetszeni apámnak az új pizsamája.

- Te pizsamát rendeltél az apádnak a Harry Potter Rajongói Klub katalógusából? Hű Malfoy. Meg akarsz halni, vagy mi van?

- Nem Granger, nem akarok. Csak épp tök szép az a pizsama. A legjobb olasz selyem. Teljesen piros színű, és tele van aranyló villámokkal. Hozzáillő mamusz is van hozzá.

- Azt hiszem, rosszul leszek.

- Jaj, ne drámázz már Potter. Folytasd a keresést. Talán nem hiszed, de én is legalább annyira meg akarom találni az ellenszert, mint te.

Ismét könyvek lapozgatása, és csönd egy darabig.

- Hé Draco?

- Mi van?

- Még nem válaszoltál a bilincselős ötletemre.

- Harry, bármivel jössz is elő, a válaszom mindenre nem.

- De naaa! Ez tökéletesen biztonságos. Odabilincselsz az ágyhoz, nem tudok mozogni, nem használhatom a kezeimet, csak annyit tehetek, hogy a bilincseket feszegetem, amíg te kimondhatatlan dolgokat művelsz a testemmel.

Kis csend, aztán…

- A fenébe Potter, nem! Akkor is túl kockázatos.

Sóhaj, és…

- Óóó, óóó, remek ötletem támadt. Ez tuti működne. A rabszolgád leszek. Csak te parancsolhatsz. Követem az összes utasításodat, és bármit kérhetsz.

Hosszabb csend.

- Tudod, ez valahogy tényleg csábító.

- Térden csúszok előtted, és ugrásra készen várom az összes szeszélyes kérésedet, és mesternek hívlak, és még nyakörvet és láncot is viselek, ha akarod.

Szünet.

- Hát talán ez oké lenne – de hé! Harry James Potter, honnan a halálból jutnak ilyenek az eszedbe?

- Hát, öhm… tudod… innen-onnan.

- Harry Potter, te kis szutyok.

- De a te kis szutykod lehetek Malfoy Mester.

Borzongás.

- Tyű… Malfoy Mester. Igazán tetszik a hangzása. – Szennyes gondolatok kirázása a fejből. – Oké, hagyjuk. Dolgoznunk kell. Emellett fogadok, hogy már a frászt hozzuk Grangerre.

- Igazából én élvezem a beszélgetést.

- Eh, Hermione!

- Mi van? Azt hiszed, Ron és én nem játszunk hasonlókat?

- HERMIONE!!!

- GRANGER!!!

- Mi van, csak ti lehettek perverzek?

- Most úgy teszek, mintha nem mondtál volna semmi ilyet Hermione. Ez a beszélgetés kezd egy nagyon rossz rémálommá válni.

Pár másodperces csönd.

- Tulajdonképp, most hogy túl vagyok a kezdeti megrázkódtatáson, szerintem jó dolog, hogy te és Weasley vad és változatos szexuális életet folytattok.

- Draco, ne bátorítsd. Ezt már nem tudom elviselni.

- Komolyan mondom. Granger, fogadok, hogy egy valódi kis perverz vadmacska vagy az ágyban.

- Hát, csak annyit mondok, hogy a sok olvasás mindenféle témában néha igencsak hasznosnak bizonyul.

- Aú, aú, aú! – Fülek befogása. – Rendben van Harry, minden rendben. Csak gondolj valami szép, boldog helyre, és felejtsd el Ront és Hermionét… egy boldog helyen vagyok… boldog hely…

- Azt hiszem, a frászt hozod Potterre Granger.

- Aha, hát most legalább már nem akar annyira szexelni.

A kutatás folyatatása pár percig csendben.

- Rendben Draco, ez a legjobb ötletem. Használd rajtam az Imperius átkot.

Kigúvadó szemek.

- Az… az Imperius átkot? Tényleg?

- Igen, tényleg. Gondolj csak bele. Az összes mocskos fantáziád teljesülne, amit valaha kitaláltál, és nem tudlak megállítani. Teljesen az irányításod alatt leszek.

Nyelés.

- Hát, talán ha teljesen én irányítalak, akkor nem lesz kockázatos.

- Pontosan. Minden mozdulatom fölött te parancsolsz. Hogy milyen hangot adjak ki, hogy milyen…

- Jaj, maradj már Harry. Tudod, hogy az Imperius átok nem működik rajtad.

- Hermione!

- HARRY JAMES POTTER! Megint hazudtál? Ezt nem hiszem el!

- Most nézd meg, mit csináltál Hermione! Már majdnem megvolt!

- Harry! Nem fogok csendben ülni, és hagyni, hogy hazudj Malfoynak, hogy aztán megint hülyére keféld.

- Hermione, azt hiszem ma este le kell ülnünk, és meg kell beszélnünk, mit is jelent pontosan „legjobb barát”-nak lenni. Mert hidd el, egy barátnak az a dolga, hogy segítsen a másiknak szexhez jutni. Ez a szabály.

- Nem az.

- De IGEN, az. Kérdezd csak meg Ront. Ő most elmondta volna Dracónak, hogy tökéletesen kiszolgáltatott vagyok az Imperiusszal szemben, és akkor Draco megátkozott, és jól megkefélt volna.

- Harry Potter, igazán aljas vagy.

- Tudod Draco, tőled ezt bóknak veszem.

- Na persze, de attól még komoly bajban vagy.

- Óóó ne, most mi lesz velem?

- Egyáltalán nem félsz, hogy esetleg én leszek az, aki hülyére keféllek ezen szituációk bármelyikében?

- Ugyan, te akkor sem tudnál hülyére kefélni, ha a rabszolgád lennék, az ágyhoz kötöznél és rámszórnád az Imperius átkot. Egyszerűen nem vagy hozzá elég férfi.

- Nagy hiba volt ezt mondanod.

- Hupsz, de mégis kimondtam.

- Ezért fizetned kell Potter.

- Draco, boldogan fizetnék, csakhogy egy kényes, frigid, hasznavehetetlen barát jutott nekem, aki nem jobb egy elsőéves hugrabugosnál, és aki mindenre csak nemet tud mondani.

- Te kis… tudod mit? Nincs szükség se bilincsre, se Imperius átokra te kiállhatatlan kis köcsög. Csak ez az asztal kell itt előttünk. Készülhetsz Potter, mert úgy megkeféllek, hogy…

- Aj Malfoy, nem hiszem el, hogy bedőlsz ennek?

- Minek?

- Hermione, fogd be!

- Malfoy, Harry csak rá akar venni, hogy szexeljetek, azzal hogy sértegeti a férfiúi büszkeséged.

- De nem is – várj. – Gondol, gondol… - Óóóóóó, leesett. Szép volt Potter. Fú, nem hiszem el, hogy majdnem bevettem

- Számomra halott vagy Hermione.

- Jaj, nem kell a melodráma Harry. Hagyd már békén szegény Dracót.

- Jó, rendben. Legyen így. Akkor talán felajánlom csinos kis hátsóm, és remek hálószobai teljesítményemet valaki másnak. Talán Blaise-nek, vagy Seamusnek?

- Ezzel még csak viccelni se merj Potter. Te az enyém vagy.

- Ó milyen birtokló hajlamúak lettünk.

- Igen. Most pedig szívd vissza.

- Hmmm… nem is tudom. Nyilvánvalóan elég jó parti vagyok, és Blaise meg Seamus egész helyesek…

- Meg akarsz halni, Potter?

- Nem, én szexelni akarok. Lehet?

- Nem.

- Hát, akkor azt hiszem nincs más választásom, mint felkínálkozni Blaise-nek és Seamusnek. Tudod, talán még egyszerre is bevállalnám őket.

- Te kis…

- Aj Draco, ne morgolódj már. Harry te meg fejezd be, hogy olyan féltékennyé akard tenni Dracót, hogy a végén le akarjon veled feküdni, ezzel bizonyítva, hogy az övé vagy.

- Szóval ez a szándékod Potter. Te paraszt.

- A picsába Hermione! Egyre előkelőbb helyet foglalsz el a halállistámon.

- Harry, azt hittem szereted Dracót. Ugye nem akarod, hogy bármilyen megalázó helyzetbe kerüljön miattad?

- Igen Harry, azt hittem szeretsz. – Drámai sóhajtás.

- Ügyes próbálkozás srácok. Pár napja még talán működött volna, csakhogy most egyenesen a libidómhoz beszéltek, és higgyétek el, az egy szót se hall az egészből.

Szemforgatás.

- Figyelj Harry, csak folytasd a kutatást, jó? Te is Malfoy. Biztos, hogy találunk megoldást, ígérem.

- Rendben. De hogy tudd Draco: abban a pillanatban, hogy megvan az ellenszer, hanyatt váglak az első utunkba akadó alkalmas felületen, leszaggatom rólad a ruhát, és minden egyes porcikádat feltérképezem a nyelvemmel. Zihálni meg nyöszörögni fogsz a kéjtől, aztán a nevemet fogod sikoltozni, olyan hangosan, hogy beleremeg az egész kastély, és én is nyögni és kiabálni fogom a te neved, és olyan dolgokért fogok könyörögni, hogy tegyél a testemmel, amik már illegálisnak számítanak. A végén pedig olyan durván megkeféllek, hogy szinte eszméletedet veszted, és amikor már azt gondolod, hogy még több gyönyört már nem vagy képes elviselni, akkor az egészet elkezdjük elölről.

Hosszú szünet. Nagy, tágra nyílt szemek. Egy nyakkendő meglazítása, és egy hangos nyelés. Aztán…

- A fenébe Granger, nem tudnál sietni???

előző        vélemény       történet főlapja        következő