A második világháború utáni első vb-t Brazília rendezte 1950-ben, és azóta nem is volt újra rendező. Ez a vb különleges volt abból a szempontból, hogy nem volt döntő, hanem ehelyett négycsapatos körmérkőzést rendeztek. Az új szabály ellenére mégis a Brazília-Uruguay mérkőzés vált a nemhivatalos döntővé. A Rio de janeiro-i Maracanã stadionban rendezték 199 854 néző előtt. Brazíliának nem volt szüksége többre, mint egy döntetlen ahhoz, hogy világbajnok legyen, 1–0-ás vezetés után mégis 1–2-re veszített; a meccset azóta Dél-Amerikában "Maracanazo" néven emlegetik.
Brasiliáról:
Dél-Amerika legnagyobb, a Föld ötödik legnagyobb területű országa, a észak-déli kiterjedése több mint 4300 kilóméter, 7400 kilóméteres partszakasszal érintkezik az Atlanti-óceánnal. Az ország középső részén az Amazónás-medence húzódik. Földünk legbővízübb folyamával és legnagyobb trópusi őserdejével. 1494-ben VI. Sándor pápa húzta meg Spanyolország és Portugália határvonalát. Eszerint a dél-amerikai kontinens felé eső részét kapta, az attól nyugatra rész a Spanyoloké lett. A Portugál gyarmat a XVI. században a vörös színű festékanyagáért keresett brazilfáról kapta a nevét. A napóleoni háborúk idején a portugáli király családja Brazíliába menekült, 1808 és 1821 között Rio de a Janerino volt a Portugál királyság fővárosa. A trónörökös 1822-ben kihirdette az ország elszakadását, és csészárrá koronáztatta magát. 1889-ben kikiáltották a köztársaságot. |