Varázslat, váratlan cselek, művészet és minőség. Biciklicselek, gólok, gólpasszok. Ő Robson da Souza. Hazájában Peléhez hasonlítják (különbség, hogy ezúttal a már klisévé vált hasonlatot éppen a "Fekete Gyöngyszem" adta), hogy ez túl nagy merészség vagy valóság, majd az idő eldönti. Mindenesetre annyi biztos: a Herceg, ahogy Brazíliában nevezték, megérkezett és célja, hogy felfedezze Európát. A "pedalada" tökéletes kivitelezője, közismertebb nevén Robinho jelenleg a Real Madrid játékosa és 2010-ig köti szerződés a klubhoz. Ifjúsági játékosként Parque Bitaruban született, (amely egy szegények lakta környék Sao Vicentében) afrikai származású családba. Elég hamar igazolt játékos lett. Hat éves korában már a Beira-Mar nevű helyi "escolinha" növendéke. Már első évében bajnoknak mondhatta magát ezzel a csapattal. 1993-ban, kilenc évesen 73 szerzett góljával keltette fel a figyelmet, ekkor már a Portuários futsal csapatában. Később be is került a Santos utánpótlásneveldéjébe, amely ekkor a legendás brazil játékos, Pelé felügyelete alatt állt. Ő vitte Robinhot a Santos FC ifjúsági kollégiumába, akinek szegényes körülményeire jellemző, hogy csak itt vált számára rendszeressé a napi háromszori étkezés. Ez a klub ugyan nem tartozik a trófeahalmozók közé, de a hatvanas években számos világklasszis játékost vonultatott föl, mint Pelé, Pepe, Dorsal, Mengalvio és Coutinho. Klubjai 2000-ben bemutatkozik a Santos FC U16-os csapatában, amellyel az ősi rivalis Corinthians ellen győznek 3-1-re. Utánpótlás szinten Sao Paulo állal bajnoka az U17-es korosztályban, 2002-ben pedig felkerül a Santos felnőtt csapatába. Oroszlánrészt vállalt a 2002-es (a Corinthians elleni párharc során büntetőt is kiharcolt és egy ízben hét egymás utáni átlépős csellel bolondította védőjét) és 2004-es brazil bajnoki cím megszerzésében (21 góllal házi gólkirály). A 2003-as Libertadores Kupában a kolumbiai América Cali elleni idegenbeli mérkőzésen a hazai közönség felállva tapsolta meg cseleit, a sorozatban eljutottak a döntőig, ahol kikaptak a Boca Juniorstól. Robinho teljesítménye fel is keltette az európai élcsapatok figyelmét. Egyetlen apró kudarc ebből az időszakból, hogy nem sikerült kivívnia a brazil U23-as csapattal az athéni olimpián való részvételt. Számos klub érdeklődött iránta, de állítása szerint amiatt döntött végül a távozás mellett, hogy 2004 novemberben elrabolták édesanyját, aki ugyanazon év decemberében szabadult az emberrablók fogságából. 2005. július 31-én egy kisebbfajta átigazolási szappanopera után írt alá a Real Madridhoz öt évre. 30 millió dollárt kapott érte a Santos, de csak augusztus végén csatlakozott a Ronaldo, Roberto Carlos és Julio Baptista személyében brazil válogatottbeli társakat felvonultató csapathoz. Tízezer néző figyelte a hivatalos bemutatását, majd augusztus 28-án debütált a spanyol élvonalban. Csereként állt be a Cádiz ellen Thomas Gravesen helyére és jó benyomást keltett, a mérkőzést pedig a Real Madrid nyerte 2-1 arányban. Első évében nyolc gólig jutott, de José Antonio Reyes érkeztével riválist kapott, felmerült a távozás gondolata is, mivel nem érezte jól magát és a játék sem ment neki igazán. Egy augusztusi edzésen összeverekedett Thomas Gravesennel is. Az átigazolási időszak lejárta előtt tett érte egy 25 millió eurós ajánlatot az AC Milan, de ezt a Real Madrid visszautasította. A Barcelona elleni hazai El Clásico-n azonban ismét jól teljesített, a meccs emberévé választották, ez pedig Capellót is meggyőzte. Közben Robinho kijelentette: szeretne trófeákat nyerni a Real Madriddal és amennyire lehetséges, kitölteni szerződését. A 2007-es év elején megint kiszorult a kezdőből, áprilisban azonban gólokkal hálálta meg a bizalmat és nyugodtan mondhatjuk: nem kell tartani attól, hogy el akarná hagyni a klubot. A válogatottban 2003-ban hívták be először a felnőtt válogatottba. Első mérkőzése a CONCACAF Gold Cup döntője, ahol bár kikapott a brazil csapat Mexikótól 1-0-ra, Robinho megmutatta tehetségét válogatott szinten is. A 2005-ös németországi konföderációs kupán Görögország ellen gólt szerzett, majd a meccs emberének választották, a döntőben pedig Argentínát verték 4-1-re. Mindegyik csoportmérkőzésen játszott a 2006-os VB-n, de csak Japán ellen volt kezdő. Számos drukker a kezdőcsapatba követelte volna, de apró termete miatt nem kerülhetett oda a termetes védők ellen. Pedig nem egyszer bizonyította ennek ellenkezőjét világklasszis hátvédekkel szemben is. Médiavisszhang Mint általában a tehetséges brazil játékosokat, Robinhot is a brazil válogatott régi nagy játékosaihoz hasonlítgatták mind a szurkolók körében, mind a sportsajtóban. Robinho cselezőkészsége, fürgesége láttán sokan biztosak benne, hogy majd felér Pelé, Garrincha és Romário mellé. Később szurkolói körökben egy újabb párhuzam kezdett terjedni, mégpedig a rivális argentin csodagyerek, Lionel Messi és Robinho közötti hasonlóság. A két játékos helyzete tökéletesen reprezentálja a latin-amerikai futballellentéteket (brazilok és argentinok). Erre még rátesz egy lapáttal, hogy a Primera División két legfőbb rivális csapatában játszanak (Real Madrid, illetve FC Barcelona) és mindkettőjüket a saját országuk legnagyobb legendáihoz mérik ("új Pelé", illetve "új Maradona"). Ennek ellenére mindig napvilágot látnak olyan pletykák, hogy angol és olasz csapatok érdeklődnek utánuk. Érdekességek - Egy ízben Robinho amiatt kapott sárgalapot, mert túl sokáig bohóckodott az ellenfelével szemben. Jobbra tolta a labdát, majd "elkezdett játszadozni" ilyen-olyan cseleket bemutatva. Mivel ellenfele nem tudott mást tenni, odarúgott, amiért sárgalapot kapott, ám Robinho sem úszta meg büntetlenül. Nem sokan kapnak lapot cselezés miatt (ez esetben valószínűleg a komolytalan játék fogalmát merítette ki a kis brazil) - Robinho az egykori portugál futballsztár Eusébioval egy napon ünnepli születésnapját - Nincs EU-s útlevele - Pelé 1999-ben már kijelentette róla: "Ez a fiú pályafutásom elejét juttatja eszembe."