EGY UTCAI LÁZADÓ ÉS EGY KIVÁLÓ BALERÍNA A TÖKÉLETES PARTNER UTÁN KUTATVA: CHANNING TATUM ÉS JENNA DEWAN

Még szinte el sem foglalta helyét a rendezői székben, Anne Fletcher máris lázas kutatásba kezdett, hogy megtalálja a megfelelő szereplőket, akik képesek realizmust és egyediséget kölcsönözni a karaktereknek, s nem utolsó sorban nyers tehetséget sugároznak. Olyan szereplőket keresett, akik nem csupán a STEP UP karaktereit voltak képesek élettel feltölteni, de a táncos és éneklős jelenetekben sem vallottak kudarcot. Hogy a film hitelessége ne csorbuljon, nem volt hajlandó dublőrökkel dolgozni, s a szereplőknek énekelni is a saját hangjukon kellett. Nem volt könnyű megtalálni a tökéletes színészeket, de egy kis szerencse, időzítés és apró csodák kombinációja révén végül sikerült összeállítani egy igazán nagyszerű csapatot.

"Nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ugyanis hihetetlen mennyiségű tehetséget sikerült felvonultatnunk a STEP UP-ban" kommentálja Fletcher. "Ezek a srácok valódiak, nincs itt semmi trükk, mindent ők csinálnak. Mindig is ezt szerettem volna. Mindenki maga táncol és énekel: így a szereplők rendkívül hitelesnek hatnak, ráadásul az érzéseik végig szemmel követhetők, ugyanis a táncok során nem kell dublőröket bevágnunk. A legnagyobb sikerünk az volt, hogy ráleltünk Channing Tatumra, őt követően pedig Jennára, aki eszméletlen jó táncos, ráadásul gyönyörű szép. És ami a legfontosabb, szinte szikrázik köztük a levegő, ami hihetetlenül nagyot dob a történeten."

Megtalálni a megfelelő Tylert kimerítő munka volt. "Papíron az a szerep rendkívül összetett" mondja Erik Feig, "tudtuk, hogy óriási kihívás lesz megtalálni azt a színészt, aki képes helytállni a szerepben. Olyas valakire volt szükségünk, aki egyszerre karizmatikus , kemény, de szerethető, nehezen megközelíthető, de romantikus, és nem képzett, de hihetetlenül jó táncos. Elég sokat reméltünk a megfelelő színésztől…"

Aztán egyszer csak feltűnt a meghallgatásokon az alabamai születésű Channing Tatum, aki addig csupán egy Mountain Dew reklámfilmet tudott felmutatni. Ettől kezdve az egész film gyökerestül megváltozott. "Abban a pillanatban, hogy megláttuk Channinget, egyből tudtuk, hogy megtaláltuk Tylert" emlékszik vissza Feig. És akkor láttuk, ahogy táncol: olyan mozgása volt, mint a víznek. Másképp nem tudnám jellemezni.

Shankman hozzáteszi: "Ha megpróbáltuk volna valakire ráerőltetni Tyler karakterét, a végeredmény katasztrofális lett volna. Olyan valakire volt szükségünk, akiben túlcsordul a szenvedély, tele van energiával, amit alig-alig tud kontrollálni, és Channing pontosan ilyen figura. Továbbá azt hiszem, ő a legjobb utcai táncos, akivel valaha találkoztam. Hihetetlenül markáns a megjelenése."

Tatum mélyen átérezte Tyler karakterét. "Egy felelőtlen kölyök, aki imád táncolni és szórakozni, ugyanakkor van egy önpusztító oldala is. Úgy gondolom, minden vele egykorú fiúban megtalálható egyfajta hajlam az önpusztításra. Ezt jelenti tinédzsernek lenni. Elbarmolod a dolgokat és tanulsz a hibáidból."

"Arra is emlékszem, milyen érzés volt az, hogy fogalmam sem volt, mit akarok az élettől" folytatja, "ezen a pillanaton mindenkinek át kell esnie. Nagy szerencséjére Tyler olyan környezetbe kerül, ahol mindenki tudja, mit akar, s ettől ő is magához tér kissé. Aztán mikor beleszeret Norába, egy egészen új világ nyílik meg előtte."

Annak ellenére, hogy karakteréhez hasonlóan ő is évekig utcai táncos volt, Tatum sosem részesült tánctréningben, azaz hihetetlen intenzitással kellett tanulnia Jamal Sims, hip-hop koreográfus irányítása mellett. A tanfolyam sokkal keményebb volt, mint azt valaha is gondolta volna. "Mindig is képes voltam táncolni és mozogni, de nehezemre esett megtanulni egy szigorúan felépített koreográfiát, ugyanis olyankor rengeteg dologra kell ügyelned, s teljesen más, mint csak úgy, az ösztöneidre hagyatkozva táncolni" jegyzi meg. "nem tudom, hogy képes lettem-e volna erre Jamal irányítása nélkül. Akkora türelemmel bír, mint egy Zen-mester. Ő az egyik legkreatívabb, legtehetségesebb ember, akivel valaha találkoztam. Bízott bennem, s ennek köszönhetően én is bíztam magamban."

Tatum Anne Fletchernek is köszönetet mond azért, hogy legjobbat hozta ki belőle. "Rengeteget tanultam tőle. Csodálatra méltó a jókedve és a vadsága, egyfolytában vele akartam lógni" mondja a rendezőnőről.

Miután Tatumot sikerült kiválasztani Tyler szerepére, a következő lépés az volt, hogy olyan színésznőt találjanak Nora szerepére, aki megfelelő balett-tudással bír, ugyanakkor elbűvölő a kisugárzása. "Abban a pillanatban, hogy kiosztottuk Channingra Tyler szerepét és rádöbbentünk, hogy mennyire jó táncos, az elvárások automatikusan megnőttek Norával szemben is" jegyzi meg Feig.

Hosszas kutatás és számtalan meghallgatást követően, a filmkészítők megismerkedtek Jenna Dewannal, aki szintén újonc volt a film világában. Jenna 5 éves kora óta táncolt, számos videoklipben szerepelt és táncosként turnézott P. Diddy-vel és Janet Jacksonnal, mielőtt a filmek felé fordult. "Jenna szintén nagy felfedezés volt" mondja Feig. "Tudtuk, hogy Norának olyannak kellett lennie, hogy amikor a dühtől forrongó Tyler belép az iskolába készen arra, hogy mindenkit gyűlöljön, aki csak szembejön vele, azonnal megtorpan, mikor megpillantja őt, s hirtelenjében bármit megtenne azért, hogy lenyűgözze és megnyerje őt. Jenna ilyen lány volt."

Tatumhoz hasonlóan Dewannak is nagyon tetszett a STEP UP története. "Imádom, hogy két különböző világ találkozásáról szól, s arról, hogy Tyler és Nora rengeteget tanul egymástól" mondja. "Az is tetszett, hogy Nora és Tyler nem a megszokott módon találkozik egymással. Tylernek rendkívül nehéz gyerekkora volt, s már nem vár semmit se az élettől, hisz ha eddig vágyakozott valami iránt, az hamar elillant. De mikor találkozik Norával, máris tudja mit akar: küzdeni azért, amit a lány is el akar érni. Azt hiszem, ez felveri a srácot, és segít neki abban, hogy rájöjjön, mi az, ami igazán számít. Ugyanakkor ő is hatással van Norára, hisz a lány megtanul lazítani, nem lesz olyan görcsös. A fiú hatására a lány megismeri az igazi szerelmet. mindkettőjük élete megváltozik a másik hatására."

Mint Tatum, Dewan is úgy érezte, hogy erre a szerepre született. "Hihetetlenül kötődtem Norához, hisz úgy éreztem, rólam, a 15 éves tinédzserről mintázták. Én voltam Nora! Mindenem a tánc, egész életemben táncolni akartam. Ugyanolyan szenvedélyes vagyok, mint Nora, és fogalmam sincs, mit tennék, ha nem táncolhatnék többé."

A dolgok akkor indultak be igazán, mikor a két főszereplő először találkozott egymással egy korai felolvasáson. "Attól a pillanattól kezdve, hogy találkoztunk, tökéletes összhangban voltunk" mondja Dewan, "s mikor elkezdtük a próbákat, úgy éreztük, mintha évek óta ismernénk egymást. Channing hihetetlenül nyílt és nagylelkű, továbbá nagyszerű táncos és csak az, hogy láttam táncolni és fejlődni, óriási hatással volt rám."

Dewannak az sem okozott fennakadást, hogy Baltimore-ban dolgozzon: általános iskolás korában több évig élt a városban. "Baltimore-ban kezdtem el táncolni, és itt kezdtem el színészkedni is. Izgatottan vártam, hogy ismét ott dolgozhassak."