A történet

A film középpontjában a szenvedély áll a legendás trójai háború diadalának és tragédiájának ebben az eposzi krónikájában. Trója sorsa azon a végzetes találkozón pecsételődik meg, amikor Spárta királya, Meneláosz békét akar kötni Trója királyával, akit legidősebb fia, Hektór képvisel. Amikor a két hadvezér éppen ünnepélyesen pontot tenne hosszú évek pusztító háborúira, Hektór vonzó fivére, Parisz is feltűnik - csak éppen Meneláosz király felesége, a világ legszebb asszonyának tartott Heléna hálószobájában. Parisz Hektór tudta nélkül megszökteti Helénát a palotából, kihívva maga és városa ellen a görögök pusztító haragját: a hatalmas görög sereg egyesül, hogy háborúba induljon Trója ellen.
Az egyesülő seregek soraiban ott van Hellász legnagyobb harcosa, Akhilleusz is, ellenfeleit nevének puszta említésére is kiveri a hideg veríték. Az a szóbeszéd járja, hogy anyja istennő, és ő is részesült a halhatatlanságából. Ám az igazság az, hogy ő is csak ember, és örök életre csak úgy tehet szert, ahogy az összes többi halandó: ha biztosítja, hogy a történelem örökre megőrizze nevét az utókornak.
Akhilleusz gyorsan terjedő mítosza arra kényszeríti Agamemnónt, a görögök hataloméhes királyát, hogy felkérje, harcoljon az oldalán Trója ellen. Akhilleusz, noha pontosan tudja, hogy a király csak önös érdekből indul a város ellen, az örök hírnévre és dicsőségre való csillapíthatatlan vágytól hajtva igent mond neki.
Hektór és Parisz nem sokkal a görög sereg előtt ér vissza Trójába. Apjuknak, Priamosz királynak el kell döntenie, hogy háborúba viszi népét, vagy visszaküldi Helénát Spártába, és ezzel a biztos halálba löki fiát, aki egész biztosan követné szerelmét. A döntés hamarosan megszületik: Parisz nem adja Helénát, Priamosz pedig nem áldozza fel a fiát.
Az egyetlen megoldás a háború marad.
És a háború szinte azonnal ott is van a nyakukon. Görög hadihajók százai kötnek ki Trója partjainál, és mivel a görög seregeket a sebezhetetlen Akhilleusz vezeti, még a nagy Hektór sem tudja megakadályozni a part elfoglalását.
Napnyugtára a föld az elesett görög és trójai katonák vérétől vöröslik. Heléna magába roskad, amiért boldogsága ennyi emberéletet követelt, és nincs ereje, hogy megállítsa az öldöklést. Egyedül Parisz szerelme tartja életben, de Parisz maga is megsebesült a háborúban - úgy tűnik, hogy a görögöket semmi nem állíthatja meg.
A végzet azonban nem ennyire kiszámítható.
Agamemnón és a hős Akhilleusz között egyre feszültebb a viszony: Akhilleusz nem titkolja, hogy lenézi a királyt, és nem érte, hanem önmagáért harcol. A viszály elmérgesedését tudtán kívül maga a király váltja ki: Akhilleusz a csata után egy rémült és dacos fiatal lányt talál a sátrában, mintegy jutalomként Trója védelmezőjének, Apolló templomának lerombolásáért. A lány a templom szűz papnője, Hektór unokahúga, Briszéisz (ROSE BYRNE), akiben láthatóan egy csöpp áhítat sem támad a legendás hős színe előtt. Akhilleuszból szeretetet és tiszteletet vált ki a lány viselkedése, ezért védelme alá veszi. Ám hamar meg kell tanulnia, mi az ára az ilyen könyörületességnek. Amikor a bosszúra éhes Agamemnón elragadja Briszéiszt, a felbőszült Akhilleusz megtagadja, hogy még egyszer felemelje a kardját a nevében. Ám nélküle a görög sereg félkarú óriás, így a következő összecsapás mindkét táborban szörnyű pusztítást végez.

"Van egy régi mondás, miszerint a háború a legrosszabbat és a legjobbat hozza ki az emberekből - jegyzi meg WOLFGANG PETERSEN rendező. - Ez a film eddig még soha nem látott módon mutatja meg a háborút, de a történet a lényegét illetően hű Homérosz művéhez."
A filmet az Íliász ihlette, ami az i.e. 8. században, 3-400 évvel Trója feltételezett pusztulása után keletkezett. Noha nem tudni, hogy Homérosz a szájhagyományban fennmaradt, létező eseményeket jegyezett-e le, vagy saját, kitalált történetről van-e szó, műve fennmaradt az évszázadok során, és az ókor történelmének egyik legfontosabb irodalmi alkotásává vált.
"Nincs még egy író az elmúlt 3000 évben, aki ennyire megkapóan és érzékletesen ábrázolná a háború borzalmait, mint Homérosz - mondja a rendező. - De az Íliászban az emberi drámát kissé háttérbe szorítja a brutalitás. A mai közönségnek a szereplők tettein és érzelmein keresztül kell belelátniuk ebbe a történetbe."
A forgatókönyvet DAVID BENIOFF írta, akinek könyvéből és forgatókönyve alapján készült Spike Lee Az utolsó éjjel című filmje. "Ez a nagy, univerzális történetek egyike - mondja DIANA RATHBURN producer. - Nem lehet mindenki hős, aki kiáll és legyőzi a sárkányokat, de az érzelmekkel, amik vezérlik őket, mi is találkozhatunk a saját életünkben. Amikor elolvastam a forgatókönyvet, azonnal beleszerettem. Néha nagyon nehéz ráérezni a klasszikus irodalom ízére - távoli helyek, emberek, világok -, de ebben a történetben van valami, amivel nagyon könnyű azonosulni: az érzelmek, mert hiába teltek el Trója pusztulása óta évezredek, az emberi érzelmek máig nem változtak."