Talán mondanom sem kell, hogy zuhogott az eső, és régi elhatározása, mely szerint Prücsökkel végez, most már befejezett ténnyé érlelődött lelkivilágában. Éjféltájban egy rendőr ismerőse közeledett, és Szivar valamilyen okból, ami régi ismerősök között sűrűn lehetséges, elkerülte a találkozást. Olyan gyorsan tette ezt, hogy egy atlétikai versenyen esetleg díjat nyer az elért sebességgel.

Így nem nyert díjat, csak néhány száz métert, de az is értékkel bírt számára, mivel a rendőrismerősével semmi szín alatt nem kívánt találkozni. Legfőbb oka - és ez általános hasonló helyzeteknél - az volt, hogy tartozott a posztnak.

Nem sokkal, mindössze hat vagy nyolc hónappal, de pillanatnyilag Szivar úgy vélte, hogy nem sürgős az esedékesség rendezése. Idők folyamán még annyi adósság halmozódhat fel, és az összbüntetés intézményénél fogva ez előnyös, mert mintegy nagybani árban, jutányosabban értékelik a letöltendő hónapokat. Az ember lehetőleg késedelmesen csinálja meg erkölcsi Könyvvitelének Jusztícia-mérlegét, amikor is a bűn és a bűnhődés ellenszámlái szerint az egyenleget és a tisztelt címet lezárják.

Jó távol, Babette anyó használati cikkeinek röppályáján túl, Szivar elhelyezkedett a kunyhó közelében.

Két óra elmúlt, és az a nyavalyás lány még mindig nincs itt.

Persze veszélyes dologba ugratták bele azok a hülyék ott a Zenélő Patkánynál. Ilyesminél még az is lehet, hogy letartóztatják azt a kisleányt... Ez esetben Kirúg Hümér x-lábú szemevilágát két egyforma hüvelykujjtolással kiszedi foglalatukból, mert tudhatnák, hogy mit mondjanak egy ilyen háborodott kölöknek, akivel csak baj van...

...Persze a legjobb lenne most megkérdezni Babette anyót, talán a hátsó ajtón át Mathiashoz ment és visszatért a táncmulatságból a furgonon.

De nem akar kikezdeni avval a vén boszorkánnyal. Ahogy jobban megnézte a kunyhót, a csapóajtó hasadékán világosságot látott. Mit kajtat most ébren a szobájában ez a vén boszorkány? Odalopózott és bekukucskált...

Ni csak!

Ész Lajos van benn a szipirtyóval. Mi?... Tán elkésett idillbe szövődnek?

Odaszorítja a fülét: Az Álmos Elefánt beszélt éppen.

- Nem lehet, kérem semmi baja... - mondta némi nyugtalansággal, és viharkabátja mögötti teljes élethűségében kissé didergett a csúf éjszakától. Meghívó nélkül bálba menni csak tolakodás. Ezt pedig, sajnos, nem bünteti a törvény, holott mademoiselle Prücsök esetét leszámítva, szerintem fő hely illetné minden büntetőkódexben. De nem tudom, tisztában van-e madame Babette azzal, hogy a büntető perrendtartás az egész világon meglehetősen avult. Égetővé vált, hogy tegyünk valamit!

- Itt nem kell semmit tenni - vélte Babette anyó jogilag -, mert nem olyan lány az, hogy elcsavarogjon. De nagyon szeles.

- Gondolom, hogy monsieur Szivar, specialistája a megfelelően alkalmazott magánosok elleni erőszaknak, oltalmazza majd nem várt esetben - mondta nem minden aggodalom nélkül, és vastag monokliját a viharkabát belső zsebéből előszedett csíkos fejpárnahuzattal tisztogatta tűnődve. Ezt a fejpárnahuzatot olykor egyetlen kabátujja mögé is begyűrte, ahogy barokk diplomaták cselekedték az intrikákkal zsúfolt levegőjű szalonokban. E csíkos párnahuzat nyilván tiszteletbeli selyem zsebkendő volt Ész Lajosnál. Eljárásán az ősz halaskofa rendkívül csodálkozott, de nem szólt semmit, mert érthetetlen oknál fogva az Álmos Elefánt közellététől abba a lehalkult és előzékeny lelkiállapotba került, amely kizárólag városházi urak hivatalában szokott erőt venni rajta, ha a helyfoglalás vagy bizonyos szabályrendeletek mellőzése miatt megjelenését kérték.

Kivétel volt, mint most is, ha a komor jassz, Prücsök kísérője jött szóba. Ez minden kedvező lelki konstellációt megszüntetett.

- Az a Szivar az oka mindennek, és egyszer majd beverem a pofáját egy mángorlóval.

- Valaki jár kint - szólt Ész Lajos, mivel gyors lépések távolodtak, cuppogva a cipőmarasztaló sárban.

És újra tisztogatta a monoklit.

- Egy bál - vigasztalta magát a kofa - végre is eltarthat reggelig.

- De a leányka szereplése aligha. Bár lehet, hogy ez a pszichológia csal.

Babette anyó helyeslően bólogatott:

- Manapság mindenki csal. A jeges öt sou-val kevesebbet adott vissza!

- Ez csak úgy minősül csalásnak, ha a szándék bizonyítható.

Egy késői látogató jelezte, hogy bebocsátást kér. Ez a jelzés egyetlen rúgás volt, amitől a bódé alapjaiban megrendült.

- Megállj, gazember! - kiáltott Babette anyó. - A konyhaasztallal verem porrá a glazúrt rólad!

- Ne ugasson már annyit, mert szájon kapom! - kiáltotta Kirúg Hümér. - Korn Atya kérdezi, hogy hazajött-e már az az őrült béka, mert zárni akarunk, és a vendégek ott ülnek mind!

A csapóajtó kinyílt, és a csapost leöntötték egy vödör halpikkelyes vízzel. A csapóajtó becsukódott. Kirúg Hümér nyomban visszarohant a kocsmába, és jelentette:

- Azt mondja Babette, hogy még nem jött haza a leány, de minden pillanatban várják. Hol egy törülköző?

Korn Atya fejcsóválta előhúzta zsebéből a hollandi dalosszövetség elnökének óráját.

- Egy bál sem tarthat örökké. Mikor kezdődik ilyen helyen a verekedés?

Tülök Bull, aki egy óra után a szárazdokknál már eloltotta a lámpákat, Veuve Marie-val tért vissza. Az ifjú kofa ugyanis megkérte a hatalmas Tülök Bullt, hogy mutassa meg neki egyszer ezt a környéket sötétben.

- Rita Kamélia! Egy grogot Tülök úrnak! - kiáltotta hátra a konyha felé.

Részes Mandarin, aki Kicsit Bobbal renonszot játszott, az asztalra csapott.

- Aszondom, valaki telefonáljon, hogy tudjuk, ott van-e még ez a leány!

- Nagyon helyes - mondta epés tréfával Korn Atya. - Kirúg Hümér! Hívd a sarokról a kaszinót, és mondd, hogy a Zenélő Patkány vendégei kérdeztetik a városparancsnokot, jön-e már a Prücsök?

- Szívtelen kutya vagy! - kiáltotta Tanúpipőke.

Általában idegesek voltak. Horog Bele, a Jelölt úgy megfogta a pipáját krémszínű agyaraival, hogy eltört a vége. A kártya sem ment. Renonszot játszani elég nehéz. Az a szabály, hogy tíz poénig tart egy buli, amit jegyeznek. A lényeg az, hogy csalni lehet, de ha rajtakapnak valakit, az ötven centime-ot befizet a pénztárba, és tíz leleplezett csalásnál kiesik a buliból. A rajtakapást renonsz felkiáltások kísérik, és elég szenvedélyes játék, mert két hét előtt Jesszik Bruno egy emeleti helyiségből parti közben úgy esett ki a buliból, hogy koponyatöréssel vitték a kórházba.

A Részes Mandarint elismerték a játék bajnokának. Ő különben nélkülözhetetlen egyén volt a kikötőnegyedben. Kész terveket hozott lakásokról, amelyek őrizetlenek, ahová könnyen bontható pincefal vezet, és ha társai visszatértek a munkából, részt kapott. Ő maga félszemű volt és sánta, ilyen személyleírással lehetetlen dolgozni.

- Mi van Prücsökkel? - kérdezte Tülök Bull.

- Most telefonáltattam a városparancsnoknak - ismételte a hülye viccet Korn Atya. - Mit kérdez engem? Rita Kamélia! - kiáltotta a konyha felé. - Adjon egy rumot; idegesítenek!

- Én kimondom: amióta az a levélfirkáló is Prücsök ellen van, csak azért is mellette maradok! - kiáltott Veuve Marie, kinek szemeiben ma különös fényeket gyújtott a lámpa kezelője. - Maga, Korn Atya, megijedt attól a Vérengző Bujkáló Billtől? Kisülhet a szeme!

Most az osztrigás kiáltott hátul, a kocsma végéből, mert szokása ellenére nem feküdt le korán.

- Lehet, hogy Vérfürdő Bill eltette láb alól a leányt, és mi itt ülünk!

- Szent igaz! Én csak aszondom, itt sok minden szárad a férfiak lelkén... - szónokolt Veuve Marie.

- Az asszonyok se kutyák - dünnyögte vontatott basszus hangon Horog Bele, a Jelölt. Horog Bele ugyan kiszolgált matróz volt évtizedekig, és az arca disznóé is lehetett volna, de amióta a rakodóhajón él, és Ész Lajos, aki állítólag ügyvéd volt valaha, ott lakott nála, fekhelynek bérelve a szerszámládát, Jelölt lett a neve. Az Álmos Elefánt mondta róla először, hogy a jelöltem majd elhozza a kérvényt, mivel a nagy koponya természetesen zugírászattal is foglakozott, és hogy mégis egy szál viharkabátban élt, annak oka az volt, hogy sajnos értett is a joghoz.

- Ki kérdezte magát?! - kiáltotta a kofa.

- Ki szólt magához? - dörmögte a Jelölt.

Veuve Marie az inzultusra a lámpás lovagjához fordult.

- Maga ezt hagyja?

- Igen! - felelte őszintén Prométheusz pénzügyminisztere, aki a mindenségből eltulajdonított fényt kezelte itt a földön. - Ez megver.

- Szégyellje magát!

- Engem hiába gyújtogat - mondta a lámpás.

Horog Bele széles vállú, tömzsi és kis homlokú ember volt. Lassan felemelkedett most.

- Mit kell izgulni azért a kölyökért? - kérdezte vontatottan. - Ez nem kisdedóvó, hanem kikötő.

- Lehet a leánynál kisdedóvó - replikázott Veuve Marie -, ha a maga számára hülyék intézetének is bevált.

- Fizetni! - kiáltotta a lámpás, akiben hajnalra kihunyt minden lelkesedés Veuve Marie iránt.

- Gazság ez - kiáltott Veuve Maire, kiben örök tüze égett a hevült lelkesedésnek, olthatatlanul.

- A történtek után azért is Prücsök mellé állunk! - kiáltotta Kicsit Bob. - A Finom Török is így döntött az este.

- Vesszen a Vérfürdő Bill!

- Az is lehet, hogy bál után defektet kapott a halottaskocsi - tanakodott az osztrigás.

- Nem! Nem lehet. Tömör gumi - szólt közbe Bőg Ferenc, aki pneumatiktolvaj volt. - Az egy hatszemélyes hullaszállító, amin a leány jön.

Általános idegesség ült a helyiség komor füstjében, híg borok és ázott kabátok párolgásától súlyosbítva.

- Hagyjuk abba - mondta Részes Mandarin a kártyapartnerének. Olyan ideges volt, hogy nem figyelt oda, és állandóan tisztességesen játszott.

Ekkor jött lihegve Kirúg Hümér, és általános megdöbbenést keltve, így szólt:

- Telefonáltam a kaszinóba, de a városparancsnok nem volt már ott, a tisztifőügyésszel beszéltem.

- Maga telefonált... mi?

- Hát mondta, nem?!

Ekkor már mindenki elképedve állt.

- A tisztifőügyésztől kérdeztem, hogy mi legyen, mert Korn úr azt üzeni a városparancsnoknak, hogy zárni akar, és várjuk a kislányt... Hát a városparancsnok elment, mert reggel díszszemle van. A tisztiügyész üdvözli Korn urat, és azt üzeni, hogy Prücsök útban van hazafelé, a polgármester társaságában.

Nyitott szájjal néztek össze. Ez a hülye telefonált! A városparancsnoknak, és az ismeri Prücsököt!

Az a taknyos ott is megállta a helyét!

Horog Bele felállt, egy mozdulattal pocakja fölé rántotta a nadrágját, és indult:

- Az a fő, hogy egészséges! Ha ugyan ez az összekuszált szemű igazat mond.

- Majd pont ilyeneknek fogok hazudni! - felelte lenézően Kirúg Hümér. - Azt mondták, hogy Prücsök most indult el, és a polgármester is vele van az autón.

- A polgármester ott van az autón?! - kiáltott Korn Atya ijedten, és kiszólt a konyhába: - Rita Kamélia! Tűzzük ki a fekete zászlót! Meghalt a polgármester.