Január 6. Vízkereszt A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi idõszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték.   Az egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekrõl (Gáspár, Menyhért és Boldizsár a Jézus születésekor megjelent betlehemi csillagot követve, uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a gyermek és édesanyja, Mária előtt), valamint Jézus megkeresztelkedésérõl. E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. A víz megkeresztelésébõl, (megszentelésébõl) ered a magyar vízkereszt elnevezés. A liturgikus vízszentelést vízkereszt vigíliáján (január 5.) végezték a templomban, de haza is hordták meghinteni vele a házat, a gonosz szellemek ellen. Ezen kívül hittek gyógyító hatásában, mely mindenféle betegségre jó volt, de használták a mezõgazdaság és állattartás területein is. A víz és tömjén szentelésébõl alakult ki a házszentelés.   A besztercei szenteltvíztartó

Fényességén e mai napnak, Éneket mondjunk a mi Urunknak. Új esztendőben mi vigadjunk, Vízkereszt napján hálát adjunk. Ült a földön keserű homály, Négyezer évig úr volt a halál. Új esztendőben mi vigadjunk, Vízkereszt napján hálát adjunk. S csillag gyulladt a komor egen, Mennyei fénnyel messze keleten. Új esztendőben mi vigadjunk, Vízkereszt napján hálát adjunk. Nézvén nézte három bölcs király: Gáspár és Menyhért, öreg Boldizsár. Új esztendőben mi vigadjunk, Vízkereszt napján hálát adjunk. ,,Csillag támad Izrael felől!'' Bálám próféta szólott e felől! Új esztendőben mi vigadjunk, Vízkereszt napján hálát adjunk. ,,Izraelben király született! Menjünk imádni a szent kisdedet!'' Új esztendőben mi vigadjunk, Vízkereszt napján hálát adjunk.

Mennek, mennek a csillag után, Gyermeki hittel megy a karaván. Új esztendőben mi vigadjunk, Vízkereszt napján hálát adjunk. Három szent bölcs hozza a szívét, Hozza a váró nemzetek hitét. Új esztendőben mi vigadjunk, Vízkereszt napján hálát adjunk. Áll a csillag egy kis ház fölött, S ők leborulnak a Kisded előtt. Új esztendőben mi vigadjunk, Vízkereszt napján hálát adjunk. Hoznak tömjént, mirha-kenetet, Aranyat, s hozzá aranyszívüket. Új esztendőben mi vigadjunk, Vízkereszt napján hálát adjunk. Szívünk hozzuk mi is ma, hívek, Gyermeki szívet, színarany hitet! Új esztendőben mi vigadjunk, Vízkereszt napján hálát adjunk. Tömjén módra száll fel énekünk, Csorduló mirha szent szeretetünk. Új esztendőben mi vigadjunk, Vízkereszt napján hálát adjunk.

Már a XV. században jellegzetes magyar szokás volt a papság vízkereszt napi alamizsnagyűjtése. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét (G + M + B) és az esedékes évszámot az ajtóra. A XVI. század óta dokumentált szokás a csillagozás és a csillagének éneklése. Egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek a kirúgható csillaggal háromkirályok képében köszönteni.

Vízkereszt napjának népszokásai a templomban megszentelt vízhez kötődnek.  Ipolytarnócon, Litkén, Mihálygergén a házigazda üvegben hazavitte a megszentelt vizet, a ház apraja-nagyja kortyolt belőle, hogy megóvja őket a torokfájástól. Megszentelték vele a házat, az ólakat. Öntöttek a kútba, hogy a víz meg ne romoljon. A szentelt víz az embert születésétől haláláig kisérte: ebből a vízből hintettek a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára. januártól januárig a vizet üvegben vagy nagy korsóban tartották, s ami megmarad a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték.

(A vízkeresztkor megszentelt vízhez hasonló szerepe volt a gyertyaszentelőkor (február 2.) megszentelt gyertyának. Ipolytarnócon 2-3 gyertyát vittek a templomba megszentelni, s azokat a ház első szobájában tartották. Kettőt az esetleges halott számára tettek félre, egyet égzengés ellen. amennyiben az év folyamán nem volt szükség a gyertyákra, úgy azokat a következő évben újra megszentelték. A már kétszer szentelt gyertyát a hosszan haldokló kezébe adták, hogy könnyítsen rajta. Mihálygergén a kétszer szentelt gyertyát az égiháború alkalmával gyújtoták meg, úgy tartották, ahol ezt a gyertyát égetik, oda nem üt a villám. Volt rá eset, hogy a férjétől elszökött menyecske fölött égették a szentelt gyertyát, hogy az ördögöt kiűzzék belőle. (Forrás: Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén)

Vízkereszthez kapcsolódik a következő időjóslás: "Ha Vízkeresztkor megcsillan a víz a kerékvágásban, nem lesz hosszú a tél."