A magyar lovas kultúrának évezredes gyökerei vannak: honatyáink lóháton érkeztek a Kárpát-medencébe, és Európa is lovas nemzetként ismert meg bennünket.

Lovas hagyományaink nemzeti kultúránk értékes részét képezik, melynek hírnevét Kincsem - a világ eddigi legsikeresebb versenylova - is öregbíti.

Csillag születik

Kincsem, a verhetetlen csodakanca 1874-ben Tápiószentmártonon, Gróf Blaskovich Ernő birtokán született. Angol telivér volt, mely ma is a világ legelterjedtebb kultúrfajtája. A fajta a XIX. században, a "legnagyobb magyarnak", Gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetően került Magyarországra, aki ezzel megteremtette hazánkban a lovassportot.

A telivér ugyanis atlétikus alkatú, izmos testfelépítésű, mozgása lapos, tért nyerő, különösen vágtában haladós, mely a világ leggyorsabb lovává tette. Kétségtelen, hogy lóversenyzésre született.

A legyőzhetetlen

Annak ellenére, hogy a Blaskovich családban mindenki lovakat tenyésztett és hajtott, Kincsem tehetségét mégsem ismerték fel, így egyéves korában gazdája el akarta adni, de senki nem vette meg. Ennek köszönheti csodás karrierjét.

Kétévesen már versenyzett és győzött, innentől kezdve 4 éven át - 1876 és 1879 között -  54 versenyen vett részt és mindig legyőzhetetlennek bizonyult.

Ez a teljesítmény azóta is példátlan a lóversenyzés történetében. Mindez nem csak akkori tulajdonosának, hanem az egész magyar állattenyésztésnek szerzett hírnevet, megbecsülést szerte a világon.

Money, money, money

Kincsem versenykarrierje során beutazta egész Európát. Sokszor levegőtlen vagonokban zötykölődött órákon keresztül és mégis mindig ő volt a legjobb. Gazdája - barátai unszolására - elvitte Goodwoodba is, ahova már 36 győzelem után érkezett. Az angol bukmékerek mégis lebecsülték Kincsem gyorsaságát, így Blaskovich jelentős mennyiségű pénzt nyert az ottani 3 futamon.

Hatéves volt amikor, a lábai már nem bírták az iramot, ezért a ménesbe került, és kitűnő lovakat adott az utókornak. 1879-ben vonult vissza, majd 8 évvel később, 13 évesen hajtotta örök nyugovóra a fejét. Emlékét a gödi Kincsem-emlékpark őrzi.