A téli fagyos éjszakák és zord nappalok minden élőlényt megviselnek, így a lovakat is. Mégis sokan élnek abban a tévhitben, hogy a lovak mindent kibírnak, akár a mínusz 20 fokos hideget is. Nos, kétség kívül a lovak jól viselik a hideget, de ez csak abban az esetben igaz, ha kitűnő kondícióban vannak. A hideget és az éhezést együtt azonban már a ló sem bírja! A fagyos téli napokra fel kell készülnie a ló szervezetének. Ehhez megfelelő minőségű és mennyiségű takarmányozásban kell részesülnie és folyamatosan kell hozzászoknia hideghez, ami annyit tesz, hogy ugyanolyan körülmények között kell élnie, mint ősszel. Így folyamatosan alkalmazkodik a hideghez: megfelelő, téli szőrzetet növeszt és izmainak vérellátása is javul. Megtévesztő lehet, hogy a rosszul vagy gyengén takarmányozott ló szőrzete is megnő, de nem dúsul, így téli funkcióját sem tudja betölteni. Az egészséges, jól táplált ló szőrzete nem nő meg nagyon hosszúra, viszont kellőképpen besűrűsödik. A bőséges táplálék a hőháztartás fenntartásához is szükséges, ugyanis a sovány ló vérkeringése lelassul, ami az izomszegény testrészek áthűléséhez, végül pedig fagyáshoz vezethet. További veszélyt jelenthet, hogy a rossz kondícióban lévő állat immunrendszere sem  elég erős, így könnyebben ledönthetik lábáról a betegségek. Az emberek hajlamosak önmagukból kiindulni, így sokan úgy gondolják, hogy a lovak is megfázhatnak a lábukról. Azonban a lovaknak speciális pataszerkezetük van, amelynek vérellátása megakadályozza a lábaknak a talaj, pata felől történő kihűlését. Mindebből az következik, hogy a télre való felkészülés nem abból áll, hogy betömködjük a réseket az istálló ablakain, hanem abból, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányról gondoskodunk. Így az abrak - az árpa és zab - mellett nyugodtan tartalmazhat a szokásosnál nagyobb mennyiségű kukoricát. A nyári zöldtakarmányt is igyekezzünk pótolni, melyre tökéletesen megfelel a cukorrépa, a sárgarépa, a takarmányrépa, a tök és az alma. A megfelelő táplálék jó kondícióban tartja a lovat, így valóban nem kell féltenünk a hidegtől, csupán arra kell ügyelnünk, hogy tudjon mozogni, hol az egyik, hol a másik oldalát fordíthassa az istálló ajtaja felé. Sokkal több bajt okoz, ha meleg, rosszul szellőző helyen tartjuk hátasunkat, és onnan időnként kivisszük a hidegbe, így ugyanis több mint 30 fok különbséggel kell megbirkóznia - valószínűleg kevés sikerrel. Télen arra is figyeljünk, hogy a vastag szőrzet miatt nehezebben szárad meg a ló teste munka után, így hajtás után engedjük sétálni negyed órát, hogy megszáradhasson.