...Szembe jönnek...
furcsán, zavarosan, óvatosan
lidércfény, beugró, hatásos
gyanakodva üldözöd
az arcod sáros -
mikor odaérsz, a fagyottan csillogót
remegő ujjakkal, rángatod az ajtót
csorog a víz rólad
árnyak moccannak:
- A skizofrén tényező! -
sikamlós véreső
különös képek
görcsösen próbálod felejteni őket
gonosz félmosolyok
távolban visszhangzó halálsikolyok
nyugtalanító testetlen szemek
sötét jégvermek mélyén megrekedt félelmek
jéggé válik a szó
hullámzik, csapkod a sötét vízű tó
csillogó pengék - díszlépései
a tébolyult fekete fenevad moccan
a szádban érzed a félelem ízét
keserű, maró buborék
zsigereid görcse
testet ölt odabenn -
- El innen! -
nincs arca, csak szeme
ha lélegez, a halál lehelete
üvöltve rohannál
már régen nem vagy magadnál
a bomlott agyadban
két szellem áll hadban
reszket a hús
egy sötét örvény húz
befelé, valahová, át
leomlott immár minden gát
a sikolyok nem is a tieid
fogakat növesztett sebeid
- El innen! El innen! -
nyomodban lohol a félelem
fut, liheg kéjesen
repülsz szabadesésben
El innen!...
-
...itt maradtál
száradó csontjaid
keringnek körülötte
gonosz álmaid...