1. A gépkocsi vásárlása

Új VW gépkocsi vásárlója - annak idején - kezelési utasítást és a garancialevelet is tartalmazó szervizkönyvet kapott. A gépkocsi üzembe állítása elott meg kellett ismerni a garancia feltételeit és a kezelési utasítást. Ezenkívül a vásárlóknak ellenoriznie kellett az új gépkocsit, hogy nincs-e sérülése, továbbá üzemképes-e. Az ellenorzés azért volt szükséges, mert az új gépkocsi szállítás közben is megsérülhetett.

Mivel bogarat csak használtan lehet már csak vásárolni, ezért ez már sokkal bonyolultabb feladat. A használt gépkocsi ára sok tényezotol függ, melyek közül legfontosabb a gépkocsi muszaki állapota. A pontos muszaki állapot meghatározása megfelelo szerszá­mok és muszerek nélkül nagyon nehéz. Használt gépkocsi vásárlásakor min­dig van bizonyos kockázat, de a legfontosabb elemeknek a gépkocsi álló hely­zetében, valamint próbaúton való vizsgálatával ez a minimumra csökkentheto.

A már bizonyos muszaki ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkezo vá­sárló maga is vállalkozhat erre a feladatra a következokben ismertetett irányelvek alapján.

1.2. Az álló gépkocsi szemrevételezése

A használt gépkocsi muszaki állapotának meghatározása szemrevételezéssel nem nyújt tökéletes és pontos információkat. Ennek ellenére a gépkocsi tüze­tes megtekintése alapján meghatározható a gépkocsi gyártási éve, a komolyabb hibák, rendellenességek, továbbá a lefutott kilométerek száma, ami nem min­dig azonos a kilométerszámláló állásával. Gyakran apróságokból következtet­hetünk nemcsak a gépkocsi muszaki állapotára, hanem üzemeltetésének körül­ményeire, valamint az eladó szavahihetoségére is. A szemrevételezést célszeru a szabadban, nappal végezni.

Az alvázszám az alagúton, a hátsó ülések alatt van

A motorszámot a forgattyúház peremébe ütötték (a dinamó tartóbakjának talpánál)

Ne feledkezzünk meg arról, hogy mind a kocsiszekrény, mind a motor gyártási számát ellenorizzük. Elofordul ugyanis, hogy a motor jónéhány évvel fiatalabb a kocsiszekrénynél, mert a gépkocsiban motort cseréltek. Ezen számok alapján hozzávetőlegesen meg lehet állapítani a bogár korát. Ehhez segítséget nyújt még itt a honlapunkon található Kormeghatározó oldal.

1.3. A kocsiszekrény külalakja

A pontos szemrevételezés igen lényeges, mert a karosszérialakatos és festési munkák igen drágák. A lakkozott felületeknek fényeseknek, azonos színueknek kell lenniök, árnyalati eltérések, foltok nélkül. Nem lehetnek rajta repedé­sek, karcolások és fröccsenések. Ha a kocsiszekrényt már festették, állapítsuk meg azt is, hogy teljes egészében vagy csak részben festették-e át. Az átfestés mértékébol következtethetünk a javítás nagyságára. Ha a gépkocsit nem festették át teljesen, akkor az új és az eredeti festék színét össze tudjuk hasonlítani. Az eredeti szín a muszerfalon és az ajtókon a gumitömítések mellett látható. A kocsiszekrény hibáit legkönnyebb úgy észrevenni, hogy jó világítás mellett végignézzük a gépkocsi oldalait. Érdemes figyelmet fordítani a krómozott ele­mek állapotára is.

A leglényegesebb azonban a kocsiszekrény lemezeinek állapota. A nagyobb kiterjedésu horpadások, repedések vagy kinyomódások nagymértéku elhasz­nálódásról tanúskodnak és komoly javítást igényelnek. Jelentosen rosszabb a helyzet, ha a lemezek nagymértékben rozsdásak. Ez a kocsiszekrény vagyis a gépkocsi legdrágább egységének megsemmisülését jelenti.

A kocsiszekrény lemezeinek rozsdásodását vizsgálva mindenekelott azokat a helyeket nézzük meg, amelyek leggyorsabban korrodálnak. Ezek a kerékdobok, a sárvédok és a kocsiszekrény csatlakozási pontjai, a küszöbök, az ajtó­oszlopok alsó része, a padlólemez a hátsó lökhárító felerosítésénél és a hátsó kerékfelfüggesztésnél. Vegyük figyelembe azt, hogy az önhordó kocsiszekrény padlólemezének jelentos rozsdásodása komoly balesethez vagy legalábbis a hajtóegységek pusztulásához vezethet.

Ezután ellenorizzük az ajtók, a csomagtartó- és a motorházfedél könnyu zárását és nyitását. Lényeges az ajtók csuklópántjainak hézaga is.

Szintén ellenorizzük a zárak, az ablakleeresztok muködését, és az ajtók, valamint az ablakok tömítéseinek állapotát. Az elso szélvédon repedések, kar­colások, matt foltok stb. nem lehetnek. A hátsó szélvédo és az oldalablakok szintén átlátszóak legyenek. Az üveg sarkában ott kell lennie a gyári jelnek, ami bizonyítja, hogy ezek biztonsági üvegbol készültek. A lehúzható ablakok­nak a vezetékekben könnyen, de nagy játék nélkül kell mozogniuk.

1.4. A kocsiszekrény belso része

Mindenekelott ellenorizzük a gépkocsi adattábláját, a motor és a kocsiszek­rény számát, a gyártási évet és ezeket egyeztessük a forgalmi engedélyben szereplő adatokkal. Ezután nézzük meg a kárpitozást és a könyöktámaszokat. Ha a gépkocsi ülésein huzatok voltak, akkor az ülések jó állapotban vannak, de arról, hogy mennyi ideig használták a gépkocsit, a könyöktámaszok tanúskodnak. A legnagyobb kétséget egy használt autóban levo vadonatúj kárpit ébreszti.

A felsoroltakon kívül a gépkocsi belsejében ellenorizzük még az ülések rugóit, az ülések keretét és az állítóberendezések muködését. A szélvédok tömítései mentén ellenorizzük, hogy nem láthatók-e beázás nyomai. Ezután ellenorizzük a muszerfalat. Vizsgáljuk meg az egyes muszerek muködését és megvilágítását.

A szemrevételezés során még más berendezések muködését is ellenorizhetjük, pl. a kormánykerék és a fékpedál holtjátékát. A pedálgumik állapota tükrözi a gépkocsival megtett utat. A teljesen új vagy alig kopott pedálgumik azt jelentik, hogy az eladó el akarja. titkolni a gépkocsival ténylegesen megtett kilométerek számát.

2. A gépkocsi motorikus vizsgálata

2.1. A motor és tartozékai

Ez a gépkocsi egyik fo egysége, ezért a leheto legtöbb idot és figyelmet igényli. Eloször is vizsgáljuk meg a motorblokkot, hogy nem találunk-e rajta repedéseket vagy azok javításának nyomait.

Vizsgáljuk meg a motor kenési rendszerének csatlakozásait is. A motor alsó részének és az olajteknonek kismértéku olajossága megengedett. Nem lehet viszont az úttesten, a gépkocsi alatt olajfolt.

A motor egyes elemeinek kopását csak a motor beindítása után lehet meg­állapítani. A motor üzemét kíséro hangok, zörejek közül uzonban a rendellenesek kiválasztása bizonyos gyakorlatot és az adott motor szerkezetének ismeretét kívánja.

A nagy szelephézag által okozott kopogás legjobban alacsony fordulatszá­mon ismerheto fel. Ekkor a motor fordulatszámával azonos frekvenciájú "kopácsolás" hallható. A fordulatszám növelésekor a ?kopácsolás" egyenletes fémes zörejbe megy át.

A törött szeleprugót a forgattyústengely fordulatszámának felével egyenlo frekvenciájú fémes kopogás jelzi.

A jól hallható tompa kopogást a hajtórúdcsapágyak túl nagy hézaga okozza. Ez legjobban a motor fordulatszámának hirtelen változásakor figyelhetc meg. A kopogás frekvenciája azonos a fordulatszámmal.

A focsapágyak nagy hézagát általában egyes, tompa ütések jelzik, amelyek a motor terhelésének vagy fordulatszámának változásakor erosödnek.

A dugattyúcsapszegek hézaga egyenletes, a forgattyústengely fordulatszámá­val arányos fémes kopogást okoz. A kopogás foleg alapjáraton hallható, a fordulatszám növelésekor megszunik.

Hasonló kopogást okozhatnak a berágódott vagy túl szorosan illesztett dugattyúcsapszegek is, valamint a dugattyúk kopása. A dugattyúk kopogása legjobban alacsony fordulatszámokon veheto észre. Ez a kopogás a motor felmelegedése után általában megszunik.

A dugattyúgyuru törését nem túl hangos kopogás,és az ezt kíséro elmosódott sziszego hang jelzi. A kopogás általában csak alacsony fordulatszámon hallható.

Ha az egyik henger nem üzemel, akkor ugyanolyan tompa kopogás hallható, mint a hajtórúdcsapágyak nagy hézaga esetében. Éppen ezért a motor zörejei­nek meghallgatása elott ellenorizni kell, hogy minden henger üzemel-e.

A különbözo kopogásokat gyakran a motor egyes tartozékainak pl. a töltődinamónak, az önindítónak vagy a légszuronek laza felerosítése okozza. Ezért a motor beindítása elott ezek rögzítését is ellenorizzük.

A töltodinamó vagy a ventillátor csapágyainak meghibásodásakor elofor­duló zajok különbözok lehetnek. Ezek az ékszíj levétele után megszunnek.

A túl korai gyújtás, a rossz hoértéku gyertyák, valamint a túl alacsony oktánszámú üzemanyag a gyújtással azonos frekvenciájú csilingelést okoz a motor

nagyobb terhelése esetén. Ez a fordulatszám növelésekor vagy a terhelés csök­kenésekor megszunik. A csilingelést az üzemanyag robbanásszeru égése okozza. A motor meghallgatása után fordítsunk figyelmet a tengelykapcsolóra is. Berrego vagy erosebb zúgás a tengelykapcsoló hibájára utal.

Ezután vegyük le az olajbeönto nyílás fedelét. A nyílásból kiáramló sok ki­pufogó gáz a dugattyúgyuruk kopása miatt az égéstermékeknek a forgattyúházba való átáramlását jelenti.

A motor meghallgatása után kapcsoljuk ki a gyújtást, és néhány pillanat múlva ismét indítsuk be a motort. Hasonlítsuk össze a motor indíthatóságát hideg és meleg állapotban. A motor beindításakor ellenorizzük az önindító üzemét is, fogaskerekének recsegése nélkül kell be- és kikapcsolódnia. A motor gyors beindulása az akkumulátor jó állapotát is jelzi.

A motor bemelegítésekor ellenorizhetjük az automatikus szívatóberendezés y' muködését is. A motor felmelegedése mértékében a fojtószelep fogazott emelokarjának (a gázpedál lenyomása után) fel kell emelkednie, ezáltal a motor fordulatszáma csökken. A motor állapotára a gyújtógyertyák színébol is kö­vetkeztethetünk. A normális körülmények között üzemelo gyertya elektródái­nak színe barna vagy rozsdabarna. A gyertyán száraz, szemcsés bevonat is lehet, amit az üzemanyagban levo kopogásgátló ólom-tetraetil-adalék okoz.

3. Az eroátvitel

Az eroátviteli egységek (a sebességváltómu és a foáttétel) szemrevételezésekor nündenekelott ellenorizzük azt, hogy azok házán nincs-e repedés, kitöredezés vagy olajszivárgás. Olajszivárgás esetén a szivárgás helyét töröljük szárazra. Ez megkönnyíti a szivárgás erosségének meghatározását a próbaút után.

4. A kocsiszekrény eleje és az elso felfüggesztés

A gépkocsi alját gondosan vizsgáljuk meg foleg akkor, ha az frissen festett. Repedezett, horpadt, egyengetett lemez, hegesztés nyomai azt jelzik, hogy a gépkocsi karambolozott. Ez a gépkocsi értékét nagymértékben csökkenti. Ezenkívül ellenorizzük még az alsó lemezek állapotát is.

A sérült torziós rúd könnyen észreveheto, mert akkor a kocsiszekrény a sérült elem oldalára lejt. Érdemes figyelmet fordítani arra is, hagy a kocsiszekrény hátulja nincs-e túl alacsonyan, mert az a torziós rudak beállításának vagy cseréjének szükségességét jelenti.

A lengéscsillapítókat eloször szemrevételezéssel vizsgáljuk meg. Az esetleges olajszivárgás a lengéscsillapító elhasználódására utal. Ezután sorban, minden kerék fölött nyomjuk le, hintáztassuk meg a kocsiszekrényt. A jó lengéscsillapítók két vagy legfeljebb három lengés után megszüntetik a lengést.

5. A kormányszerkezet

A gépkocsit alulról ellenorizve vizsgáljuk meg a kormányrudakat is, nincsenek-e elgörbülve vagy nem láthatók-e rajta ütésnyomok. A gömbcsuklók hézagait is ellenorizzük. Ezután a kormánykereket forgatva figyeljük meg annak holtjátékát és könnyu mozgathatóságát. A kormánykerék holtjátéka, vagyis az az elfordulás, ami a kormányzott kerekek elfordítását még nem akozza, 1,0...1,5 cm lehet. A kormánykerék szorulása a kormánymu túl szoros meghúzására vall, amivel valószínuleg a holtjátékot akarták csökkenteni.

6. A fékrendszer

Eloször vizsgáljuk meg a kerekek belso oldalát, nincs-e fékfolyadék-szivárgás. Ezután néhányszor nyomjuk le a fékpedált, majd tartsuk lenyomva. Ha a fékpedál lassan tovább süllyed, akkor a fékrendszerben tömítetlenség van és elfolyik a fékfolyadék. Ha néhány lenyomás után a fékpedál rugózik, de visszatér eredeti helyzetébe, akkor levego van a fékrendszerben. A kézifék behúzásakor jól érzékelheto ellenállásnak kell lennie.

7. A kerekek és a gumiabroncsok

Mindenekelott azt vizsgáljuk meg, hogy az összes gumiabroncs (a pótkeréké is) azonos mintázatú és méretu-e. Ezután nézzük meg a futófelületek kopottságát, és a kopás jellegét. A futófelületek egyenlotlen kopása rossz kerékbeállításra utal. A keréktárcsák peremén benyomódások, sérülések nem lehetnek. A dísztárcsák levétele után ellenorizzük az összes kerékcsavar meglétét.

8. A villamos berendezés

Az akkumulátort és az önindítót legkönnyebben a motor néhány egymásutáni beindításával ellenorizhetjük. Ha az akkumulátor nincs feltöltve vagy már elhasználódott, akkor egyre lassabban forog a forgattyústengely, és a bekap­csolt fényszórók fénye is erosen legyengül. A forgattyústengely lassú forgását az önindító hibája is okozhatja. Ha az önindító be- és kikapcsolásakor recsegés hallható, akkor hibás az önindító fogaskereke vagy annak kapcsolószerkezete.

A töltodinamó és a feszültségszabályozó helyes üzemérol a töltésjelzo lámpa nyújt információt. A fordulatszám növelésekor a töltoáram is no. Ezenkívül ellenorizzük még a töltodinamó csapágyainak állapotát is, azok üzemének meghalIgatásával.

Ezután vegyük le a gyújtáselosztó fedelét, s ellenorizzük, hogy nem repedt-e. Vizsgáljuk meg az elosztó tengelyének játékát, a megszakító érintkezoinek

állapotát és az elosztópipát. Ellenorizzük a nagyfeszültségu kábelek szigetelését is, nincs-e rajtuk repedés. Ezután ellenorizzük a tüzeloanyagszint-jelző és az ellenorzolámpák muködését, továbbá az ablaktörlot és a kürtöt, valamint a különbözo kapcsolókat. Feltétlenül szükséges a helyzetjelzolámpák, a fék- és irányjelzolámpák, az országúti és a tompított fényszórók, valamint azok helyes váltásának ellenőrzése.

9. A próbaút

Ha a gépkocsi szemrevételezése és a motor vizsgálata alapján úgy találjuk, hogy a gépkocsi ára és muszaki állapota arányban áll egymással, akkor tegyünk még egy próbautat is, amely vagy alátámasztja eddigi véleményünket, vagy újabb hibákat mutat ki, amelyeket ez ideig nem lehetett felfedezni. A próbaút legalább néhány kilométeres legyen. Olyan utat válasszunk, hogy külön­bözo minoségu útfelületeken (simán és földúton), emelkedokön és kanyarokban is ki tudjuk próbálni a gépkocsit.

9.1. Az eroátvitel

Induláskor a tengelykapcsoló-pedált nagyon lassan engedjük fel, hogy ellenorizhessük a tengelykapcsoló folyamatos, rángatás nélküli kapcsolását. A tengelykapcsoló lassú kapcsolásakor mindenféle rángatás és remegés a súrlódóbetétek kopására vagy más alkatrészek meghibásodására utal. A tengelykapcsolóval ezután végezzünk még egy kísérletet: I. vagy II. sebességfokozatban való haladáskor hirtelen nyomjuk le a gázpedált. Ha a gépkocsi sebes­sége nem a motor fordulatszámával arányosan növekszik, akkor csúszik a tengelykapcsoló.

A sebességváltómu ellenorzésére minden sebességfokozatban legalább 100 m-t kell megtenni. A sebességváltómunek csendben, recsegés, kopogás és csikorgás nélkül kell üzemelnie. A zajos üzem a csapágyak vagy a fogaskerekek elhasználódására utal. Ezenkívül ellenorizzük azt is, hogy az egyes sebességfokozatok könnyen kapcsolhatók-e, és nem ugratnak-e ki menet közben. Az ilyen hibák a kapcsolószerkezet hibáit vagy a fogaskerekek, a szinkrongyuruk és tengelyek túlzott kopását jelzik.

A differenciálmuvet és a foáttételt induláskor és különbözo sebességekkel való haladáskor, egyenes úton és kanyarban, foleg a gépkocsi sebességének hirtelen változásakor hallgassuk meg. A hátsó hídnak minden körülmények között halkan, zörejek és kopogások nélkül kell üzemelnie. Ha hirtelen gyorsításkor vagy lassításkor kopogást, recsegést hallunk, akkor kopottak vagy hibásak a foáttétel fogaskerekei. Az állandó zajok rossz fogaskerékbeállításra utalnak. Ha a hátsó híd csak kanyarban zajos, akkor a differenciálmu hibásodott meg.

9.2. A motor

A próbaút során ellenorizzük a motor terheléses üzemét, mindenekelott a jó gyorsulást az egyes sebességfokozatokban, az emelkedok legyozését és a legnagyobb sebesség elérését. Ha a gépkocsi rosszul gyorsul, nehezen kapaszkodik fel az emelkedore, és nem éri el az eloirt legnagyobb sebességet, akkor a motor gyenge, nem fejti ki a szükséges teljesítményt. Menet közben figyeljük az olajnyomás ellenorzo lámpáját, hogy megvan-e a szükséges olajnyomás.

Néhány perces út után a motor már felmelegszik annyira, hogy bekapcsolhatjuk a futést. Jól muködo futoberendezés esetén a meleg levegonek elég intenzíven kell beáramlani az utastérbe.

9.3. A kormánymu

Sima felületu, egyenes úton kis sebességgel haladva néhány pillanatra engedjük el a kormánykereket és figyeljük meg, hogy a gépkocsi el akar-e kanyarodni önmagától valamelyik irányba. Ha a gépkocsi nem tartja az egyenes irányt, az az elso kerekek rossz beállítására utal.

Ha a kormánykerék elfordítása jelentos erokifejtést igényel, akkor rossz az elso kerekek beállítása vagy szorul a kormánymu. Az elso kerekek rossz beállítását jelzi az is, ha kanyar után a kerekek nehezen térnek vissza az egyenes irányba.

Az elso kerekeknek a kormánykerékre és az egész kocsiszekrényre átadódó rezgéseia kerekek kiegyensúlyozatlanságára,a kormányszerkezetben levo nagy hézagokra vagy a kormánymu lengéscsillapítójának elhasználódására utalnak.

9.4. A fékrendszer

A hazánkban érvényes, a 23/1975. (X11. 31.) KPM számú, a közúti jármuvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának muszaki feltételeirol szóló rendelet szerint a fékek hatásosságát 80 km/h sebességgel, vízszintes, szilárd burkolatú, tiszta, száraz úton haladó gépkocsi fékútja alapján kell meghatározni. A fékút 80 km/h sebességrol s=51 m, csak a lábfék (üzemi fék) használatával. Ezenkívül a kéziféknek a teljes terhelésu gépkocsit legalább 18%-os lejton rögzíteni kell tudnia.

Ezután ellenorizzük az egyes kerekek azonos mértéku fékezését. A gépkocsit kb. 20 km/h sebességre felgyorsítva erosen nyomjuk le a fékpedált. Ha a gépkocsi farol vagy oldalra húz, akkor rossz a fékek beállítása.

A fékezéskor hallható csikorgás vagy sivítás arra utal, hogy kopottak a fékbetétek, és a szegecsek kiállnak. Ha a gépkocsi nem egyenletesen fékez, akkor oválisak a fékdobok.

9.5. A felfüggesztés

A lengéscsillapítókat célszeru kockaköves vagy hepehupás úton ellenorizni. Ha a kocsiszekrény lengései nem kelloen gyorsan csillapodnak le, akkor rosz­szak a lengéscsillapítók. A kerekek fordulatszámával azonos frekvenciájú - még egyenes, sima úton is hallható - zörejek a kerékcsapágyak hibáira utalnak. A kormánykerékre átadódó rezgések a kormányszerkezet csillapítójának sérülését jelzik.

Ha a szemrevételezés és a próbaút során alapveto hibákat nem tapasztaltunk, akkor a vizsgálatok eredménye pozitív. Ezután már csak a gépkocsi tényleges értékének, vagyis árának meghatározása van hátra.

A VW gépkocsik, tekintettel tartósságukra és üzembiztosságukra különbözo atmoszferikus és klimatikus körülmények között, régebben igen drágák voltak. Jelenleg a piac új gépkocsikkal való jobb ellátottsága következtében a használt gépkocsik ára fokozatosan csökken. A használt gépkocsik árának meghatáro­zására igen nehéz valamilyen általános szabályt, eloírást megadni annál is inkább, mert az nemcsak a gépkocsi típusától és gyártási évétol, hanem még sok más tényezot (pl. a megtett kilométerek számától, az üzemeltetés és karbantartás módjától stb.) is függ.

Hogy ezeket megtudhattuk, szintén JoPi -nak és gyűjtőmunkájának köszönhetjük,további információkat leírásokat -->ITT<-- olvashatunk.