Kezdetek

Tara Nephryn vagyok. Lycan. Ha nem tudnád, ez vérfarkast jelent. Sokan félreismerik a fajtánk és csak vérengző vadállatoknak hisznek bennünket, akik minden teliholdkor átváltoznak, embereket gyilkolnak. Tagadhatatlan, manapság a többségre ez a jellemző. Kivételnek számítok, bár csak félig. Anyám a Bölcsek sarja volt. A régi lycanek tulajdonképpen szellemek voltak, utazók és segítők, térben és időben. A Földön általában farkas képében jártak. Sajna, mint minden népnek, a mienknek is voltak hatalomra vágyó, törekvő férgei. Apám közülük való volt. Ezek a lycanek földi hatalomra vágytak. Megpróbálták leigázni az embereket. Isteneink büntetése az lett, hogy nem tudtak többé farkassá változni, kivéve telihold idején. Persze ez már nem a régi módon történik. Minden át- és visszaváltozás fájdalommal jár, s ezen az egyetlen éjjelen, akarattól függetlenül gyilkolni kell. Az éhség tűrhetetlen, mindenhol a hús szagát érzed. Muszáj csillapítani a vágyat. Apám a régi lázadók leszármazottja volt. Mégis egymásba szerettek. A szülők mindkét részről helytelenítették a kapcsolatot, de a szenvedélyt nem lehet egykönnyen leküzdeni. Így lettem én. Félvér, kinek vad s bölcs egyaránt része.

Anyám belehalt a szülésbe. Szellemként választhatott öröklét és halál között. Ő szeretett volna megöregedni. Nem osztom a véleményét. Tény, van valami szép az öregségben: megnyugszol, nem rohansz többé, viszont átkai is vannak a halandóknak: gyógyíthatatlan betegségek, a vénüléssel elkerülhetetlen fájdalmak, a látás, emlékezőtehetség romlása, s még hosszan sorolhatnám.

Persze én se fogok örökké élni, de halálom óráját magam választhatom meg. Akár a mesékben…

Apámat megölték, mikor csecsemőkoromban rám támadt. Engem hibáztatott kedvese elvesztéséért. Ugyan.

Megmentőim magukhoz vettek, felneveltek. Sokat tanultam tőlük. Édes gyermekükként szerettek, s olyan nyitott világszemlélettel neveltek, mely kevés lycannek adatott meg.

Néhány jellemző a fajtámról/rólam:

Fontos az individum: ez a ruházkodáson is meglátszik. Sok bőr (jó a szaga, főleg, ha füstölők között tárolod), színes, kényelmes cuccok. Persze vámpírvadászathoz speciális öltözet dukál.

Elég vadak vagyunk, senkinek nem ajánlom, hogy feldühítsen egy farkast. Főleg teliholdkor. Olyankor ránk tör a Hold-kór, s kényszeresen gyilkolni vágyunk. Persze néhány félvér tudatánál marad. Az okosabbja az emberek férgesét eszi. Igaz, nem oly finomak, mint az ártatlanok, de hát hús – hús. Megtanultam kiszagolni a rossz vért, így már nem vadászom jókat/semlegeseket, csak gonoszakat.

Vezetőt érdemeik alapján választunk, minden 50. évben. Amint betöltöm a 18-at, átveszem nevelőim helyét. Nem csak mert már belefáradtak. A többség akarata ez. Én sose folytattam struccpolitikát. 

                                                                                                                           Tara Nephryn