MUDI

A mudi legfôbb értéke a koponyáján belül lakozik. Ezt bátorkodtam kijelenteni néhány évvel ezelôtt. Kaptam is a fejemre hideget- meleget pár fanatikus mudistól. Igaz, néhány sokat megélt tenyésztôje a fajtának megerôsített abban, ez egy bók volt, és valójában a mudi ezen tulajdonságának köszönheti fennmaradását, nem pedig adoniszi szépségének. Talán nincs még egy olyan fajtánk, aminek életét a mai napig is ennyire a munka határozná meg. Juhászok, pásztorok mellett számos példány teljesít szolgálatot, mindannyiuk megelégedésére. A mudit tartó ember sosem az esztétikai értékét tartotta elsôdlegesnek segítôjében, hanem a szolgálatkészséget, munkabírást, igénytelenséget. Az a kutya, amelyik nem felelt meg az elvárásoknak az nem sok töpörtyût evett meg gazdájánál, rövid idôn belül kirakták a szûrét.

A legveszélyeztetettebb fajta

Mióta navigálja a pásztorember jószágát a mudi? Erre a kérdésre ugyanúgy, mint ahogy származásáról csak homályos válaszaink, kijelentéseink lehetnek Egyes kútfôk szerint a XIX. században alakult ki, a puli, és a merinói birkákat hazánkba kísérô spicc típusú kutyák keresztezôdésébôl. Mások úgy vélekednek, hogy már két- háromszáz évvel ezelôtt kordában tartotta hazánk nyájait, csordáit, kondáit. Erre utal, hogy számos természettudósunk mudi jellegû ebeket írtak le mûveikben a lábasjószágok mellett. A legrégebbi és egyben legplasztikusabb ismertetést 1773-ban Buffon adta, amit érdemes idéznünk is: „Általában fekete színûek, a fülük felálló, arcorron és lábvégeken rövid a szôrzetük. A farkuk hátrafelé hajlott, vagy lógós, a testüket egészében fürtös szôrzet fedi.” Ezen kívül Pethe Ferenc az 1815-ös Természet Históriájában, Méhely Lajos 1902-ben Az állatok világában, valamint Herman Ottó „A magyar pásztorok nyelvkincse” címû 1912-ben kiadott munkájában emlékeznek meg a mudi típusú terelôkutyákról. Rendszerint puli és pumi néven illetik ôket, holott a leírásaik nem illenek ezekre a fajtákra, inkább a mudira jellemzôek.

Ami bizonyos, a fajta névadása, valamint a céltudatos és szervezett tenyésztésének elindítása Fényes Dezsô balassagyarmati múzeumigazgató nevéhez fûzôdik. Fényes néprajzi kutatómunkája során, az ország különbözô részein találkozott pásztorok kezén élénk tekintetû, kis testméretû, fáradhatatlan munkakedvû, fajtajellegében hasonló ebekkel. Közülük többet megvásárolt, és munkatársai segítségével tenyészteni kezdte ôket. Az 1936-os budapesti kutyakiállításon szakértôkbôl álló bírói testület elôtt mutatott be néhány remek példányt tenyészetébôl, valamint átnyújtotta a fajta elsô standard leírását, amit el is fogadtak. A háború után néhány felkutatott, B törzskönyvet szerzett kutyával indult újra a tenyésztés.

A tenyésztôi munka elsôdleges célja hosszú évtizedekig a fajta fennmaradása, a kipusztulástól való megmentése volt. Gyakorlatilag az 1990-es évek közepéig a legveszélyeztetettebb kutya fajtaként tartották számon a mudit. Jó néhány ígéretes tenyészet hagyott fel tevékenységével a mudit övezô mérhetetlen, és elkeserítô érdektelenség miatt. A régiek közül már csak a Nyírségfia és a Csodabogár tenyészetek foglalkoznak a fajtával.

A csoda, Európa meghódítása

Talán elsôként Európa, majd hazánk figyelme is a mudi felé fordult. A skandináv országok lakóiról közismert a természeti, a naturális értékek iránti fogékonyság, tisztelet. Elsôként a finnek ismerték fel, hogy a mudiban a romlatlan természet egy szeletét tisztelhetik, amit manapság sajnos a civilizált világ egyre jobban kiirtott a kutyafajtákból. Tudták, a mudijuk közvetlen ôsei még állatok mellett teljesítettek szolgálatot, így a munka szeretetét zsigereikben hordozzák, a túltenyésztettségtôl mentes genetikai alappal együtt. Amikor Európa szerte elindult egy folyamat, amelyet az egészséges kutya iránti vágy vezérelt, mi is felébredtünk milyen értékek birtokában vagyunk Fajtáink többsége megfelel az új elvárások támasztotta követelménynek. Egészségesek, hosszú életûek, kis igényûek, különleges belsô és külsô értékeket hordoznak. Mint például a mudi is. Emellett néhány lelkes, fiatal kezdte felkarolni a fajtát, újabb tenyészetek magvait lerakva. Nem restelltek zömében városlakó létükre kutyáikkal terelôversenyekre, vaddisznó hajtásokra, agility bajnokságokra, különbözô magyar fajtákat bemutató rendezvényekre, kiállításokra járni. Fáradozásukat siker koronázta. Az addig eladhatatlan, vagy bagóért elpocsékolt mudikat kezdte a közvélemény megismerni, a kölyköket keresni. Francia muditartók visszajelzései azt igazolják, hogy a náluk általánosságban a terelésnél használt border collie-k mellett, a mudik is óriási jövô elôtt állnak. Számos terelôversenyen kimagaslóan szerepelnek.

Az univerzális munkakutya

Hazánkban a pásztoremberek karakán, félelmet nem ismerô, fogós jelleme miatt nagyon becsülik. Disznók, szarvasmarhák, bivalyok, sôt még a tiszteletet parancsoló szürke marhák is respektálják a pattogó kis parancsnokokat. Szabolcs, Nógrád, Tolna, Somogy megyékben szinte a legelterjedtebb fajta a juhászok segítôjeként. Nagyatád környékén, és Tolna egyes részein a mudi egyik különleges színváltozatát a cifrát (szürkés, feketés márványozott jellegû) használják elôszeretettel, hosszú generációk óta. Ha már a színeknél tartunk érdemes felsorolni a standard által elfogadott árnyalatokat. Az említett cifrán kívül a feketét, a barnát, a fehéret, a fakót, a hamvast (kékes).

Érdekes felfedezése a fajta szerelmeseinek, hogy a mudi a vaddisznós vadászatokon elsôrangú hajtókutyaként mutatkozott be. Nagy elônyük az általában itt használt terrier félékhez képest, hogy nem kapaszkodnak a disznó hasába, farába és ezáltal nem vonszoltatják el magukat a „világ végére” a vaddal.

Már a filmvilágban is bizonyított néhány snitt erejéig a mudi. Pár évvel ezelôtt a Kisváros címû sorozatban banditákat leplez le, és tesz ártalmatlanná. Használhatósági repertoárjuk csaknem teljes, ha megemlítjük a katasztrófa kutyák közötti felbukkanásukat is. Erre a munkára kitûnô szimatuk, boszorkányos ügyességük, kitartásuk teszik alkalmassá ôket.

Házôrzésre, személyvédelemre is határozottan alkalmas. Ok nélkül nem ugat, de elôszeretettel kimutatja a foga fehérjét, ha beavatkozást igénylô esemény történik Kis testmérete (38–47 cm) a lakásban való tartásnál elônyös, nem mellékes ebbôl a szempontból a nagyfokú alkalmazkodóképessége sem. Különlegessége, a szennyezôdéseket szinte taszító szôrtípusa. Saját szememmel tapasztaltam egy-egy kimerítô terelômunkával eltelt nap után, hogy a pocsolyában jólesôen dagonyázó mudi bundája egy óra múlva visszanyerte eredeti csillogását, tisztaságát.

A táplálást illetôleg a mudi rendkívül kisigényû. Az ételt jól hasznosítja a szervezete. Egy kifejlett mudi tápanyagszükséglete mindössze háromnegyede a vele megegyezô testméretû fajtákénak Ez a pásztoroknak köszönhetô, akik generációkon át sohasem kényeztették el az ebeket, de nagyon megbecsülték a kiemelkedôen dolgozó mudijaikat. Emiatt különlegesen szívós, egészséges, edzett ez a fajta.

Arany Csaba

„Legbecsesebb, egyenesen bámulatra méltó tulajdonsága a feltétel nélküli engedelmesség. Ez vele születik. Kinn a mezôn szívesen követi a nyúl nyomát. Ha elvéti forog mint a bolondóra, karikába. De egy pisszentésre összekapja magát, mint akit fôbe ütöttek, oszt máris jön befelé, mint a kilôtt golyó. És erre nem kell tanítani.”