A végtagok csontjai:

Mind az elsõ, mind a hátsó végtagot kapcsolóöv fûzi a törzscsonthoz. A végtagok csontos vége tehát 2 részre osztható: kapcsolóövre és a szabad végtagra. Az elülsõ végtagok csontjai: A kapcsolóöv csontjaiban csak a lapocka fejlõdött ki, a törzs az izmok között a lapockához erõsítve lóg. A lapocka a karcsonttal 90o-125o-os szögben találkoznak. A lapocka és az elsõ 12 hátcsigolya tövisnyúlványával együtt a mar alapját képezi. A karcsont a (fel) kar csontos vázát alkotja, minden oldalról izmok veszik körül, a törzsbe van foglalva és aránylag rövid. Az alkar vázát 2 csont alkotja: az Orsó- és a könyök csont. A két csont nem egyformán fejlett. Az elülsõ lábtõt képezõ csontok különbözõ alakú, két sorban elhelyezkedõ, apró csontokból állnak. A lábközép- csontos alapját a lábközépcsontok adják, melyek közül a legerõsebb a harmadik viseli a test tömegét. Ehhez csatlakoznak az ujjcsontok. Az ujj vázát három ujjperccsont adja: a csüdcsont, a pártacsont és a patacsont. A hátulsó végtagok csontjai: a törzzsel a medence öv köti össze, a kapcsoló övet a medencecsont alkotja. A medencecsontos váza két medencecsontból áll. A két medencecsont fiatal korban porcosan alul, kötõszövetesen, mozgékonyan függ össze, majd a kor elõrehaladtával csontosan összenõ (kb. 5 éves korban). A combcsont, amely a comb (felcomb és a konc) alapját képezi a törzzsel összeköttetésben lévõ nagy izmokba ágyazott, a törzstõl nem különül el.