A lovak primitív jegyei
A lovak színének alakulását több génhelyen található több génváltozat, allél határozza mag. A legegyszerűbb esetben a ló minden szőrszála fekete. Ezt a színt az eumelanin nevű pigment okozza. Hogy mégsem ez a leggyakoribb szín az amiatt van, hogy ezt a tulajdonságot viszonylag sok gén génterméke tudja módosítani. Érthető talán, hogyha termelődik egy a fekete színtesteket bontó enzim egy másik génhelyen, akkor az a gén domináns lesz a fekete szín felett annak kifejeződésében.
Tehát alapesetben a ló minden szőrszála fekete lenne az eumelanin nevű színpigmenttől.
Az "agouti" vagyis A génhelyen található olyan gén, ami egy olyan fehérjét kódol, ami bontja ezt az eumelanint. Ha ez a bontás megtörténik, akkor már feomelanin lesz a létrejövő pigment neve, ami egy vöröses színű szőrszálat eredményez.
Az A génhelyen több típusú allél, génváltozat jelenlétét feltételezik, mivel több típusú pej szín létezik, ám ezek genetikai feltárása még nincs elég előrehaladott áfzisban, tehát csak efléltelezéseink vannak a pontos génváltozatokról.
Mégis elmondható, hogy ha rendelkezik ilyen domináns A allél valamely változatával, akkor a testén található fekete szőrszálak vörösesre színeződnek, míg a lábszárán található szőrszálak feketék maradnak. Fekete marad továbbá a sörény és a farok szőrzete.
Ha nem található ezen az A génhelyen olyan allél, ami a fekete szín bontását okozhatha a ló testének szőrszálaiban (kivéve a sörény, farok és a lábszár szőrszálai) akkor a ló fekete maradhat. Előfordulhat azonban, hogy a fekete szín kialakításáért felelős génhelyen (amit E-nek nevezünk =extension) nem található a fekete szín kialakulásáért felelős allél és így az egész testen beleértve a lábszárszőröket, a sörényt és a ló farkát vöröses színű szőrszálak fognak nőni.
A témánk szempontjából a többi szín kialakításáért felelős gén nem fontos, csak egy, az úgynevezett D-génhely. Ezen a génhelyen termelődhet egy olyan fehérje, amely a testen található szőrszálakat (kivéve a lábszárat, a sörényt és a farokszőröket) világosíthatja. Ez mind a fekete, mind a vörös pigmentekre hat. Ezt a gént számos fajtában meg lehet találni, mint a huculban, konyikban, az izlandiban és több amerikai fajtában is. Ez a gén eredményezi a valódi fakó színeket.A gén amellett, hogy a színeket hígítja, úgynevezett primitív jegyeket is létrehoz. Ezekről a primitív jegyekről könnyen fel lehet ismerni a valódifakó lovakat.
A D gén tehát elsősorban a rövidszőrök színére hat (vagyis a test szőrszálaira). Ezekben a vörös és a fekete pigmenteket is bontja (bizonyos mértékben), így a fekete szőrköntösből szürke lesz, a barnából halványbarna vagy egész sárgás, a sárgából pedig kicsit világosabb sárga.
Mivel több színárnyalat is megfigyelhető a pejből és a feketéből hígított fakóknál is, így feltételezhető, hogy több gén is befojásolja ezt a folyamatot.
Az úgynevezett primitív jegyek úgy alakulnak ki, hogy az adott testrészen sötétebb folt keletkezik, mint a test egyéb részén. Ha pontosak legyünk pont hogy nem keletkezik! Ezeken a területeken ugyanis sem a fekete-vörös, sem a fekete-szürke pigment bomlás nem játszódik le. Másképp fogalmazva ezeken a területeken a szőrben nem bomlik le a fekete színtest, így itt fekete foltok maradnak a világosabb területek között.
Nézzünk egy lovat, amin megtalálható az összes primitív jegy! Ilyen ló a valóságban nem létezhet, hiszen a például a sötét foltok a lábakon megjelennek, akkor nem lehet zebrás a lába a lónak..., de nézzük a jegyeket egyenként.
Szíjjalt hát:
Minden valódifakó lónak szíjjalt a háta.Ez az egyik legfonotsabb primitív bélyeg. Ez egy a gerinc mentén végighúzódó sötét sáv, ami a sörénytől a farokig tart. (többnyire csak a martól a farokig tart a „szíj”, néha azonban a sörényen és a farkon is végigfut a sötét csík, de az már másik jegy) Ha egy fakó ló nem szíjhátú, az nem valódifakó (az angol erre a „buckskin” kifejezést használja, amit a Cr higítógén gén hoz létre), hanem őzszínpej, ez a szín azonban nem található meg a hucul fajtában (mint ahogy számos írásban tévesen látható). Ennek ellenére nem minden szíjjalt hátó ló fakó, mert előfordul pej egyedeken is ez a jegy, ám az esetek többségében csak csikókorban figyelhető meg és felnőtt korukra ez a jegy is eltűnik. Az esetek egy részében pej vagy sárga lovaknál felnőttkorban is magtalálható a hátszíj, ekkor azonban nem fut végig a gerinc mentén, hanem fokozatosan elhalványulva tűnik el.
A hátszíj így utal a ló fakó színére, ám a fakó lovaknál általában több primitív bélyeg is megtalálható, így ha a következő jegyekkel találkozunk, akkor már biztos, hogy fakó lóval van dolgunk:
Zebroid csíkoltság:
A másik, meglehetősen gyakori primitív jegy a zebroid csíkoltság. Ezek a sötétebb sávokat a ló lábán, a zebrára emlékeztetnek, innen van a név is. Többnyire a csánk és a térd körül fordul elő.
Vállkereszt:
Ha ilyen foltot vagy foltokat találunk a lovunk marja körül, az a vállkereszt. Ez is viszonylag gyakori jegy a fakó lovaknál.
Nyakfolt:
A fakók néhány egyedénél a többi szőrnél sötétebb folt lehet a nyakon, vagy a nyak oldalán. Néhányuknak sávok, vagy csíkok is lehetnek a nyakukon. (a magyar nyelv ezt sem tekinti külön jegynek).
Csíkok a fülön és a fülvégen:
A lába és a marja mellett még a ló füle is lehet csíkos. Itt néha az egész fül sötét, és csak a szegélye világos, máskor a csúcsa sötét csak. (a magyar nyelv ezt nem tekinti külön jegynek).
"Szálkás, sorjás" hátszíj:
Előfordulhat, hogy a hátszíj is zebrás, azaz nem egyenes hátszíjja, hanem kétoldalra csíkok futnak le arról. Ezek hossza és szélessége változatos lehet.
(bár ennél még sokkal kifejezettebb szálkák-sorják is vannak)
Homlokcsíkok(=zebroid csíknyomok a homlokon)(=Cobwebbing):
Még a fakó ló feje is lehet zebrás. Ezek a foltok a ló homlokán figyelhetők meg, és egy pókhálóhoz hasonlítanak (ezért néha csirkelábnak is nevezik az angolok), és keskenyebb csíkokból állnak, mint az állat lábán, vagy a marján. (ma már, ritka jegy, nehéz ilyet lencsevégre kapni)
(a kép a http://www.duncentralstation.com/DunMarkings.html oldalról van)
Maszk:
A fakó lovak többnyire maszkosak, vagyis a fejük sötétebb a testük többi részénél. A sötét maszk nagysága nagyon változó, néha csak egy kis folt a fejen, néha az egész fej fekete.
„Sávos sörény”:
A sávos sörény az a jegy, ami a fjord lovak mindegyikénél megfigyelhető. Ennél a jegynél a ló sörényének közepe sötétebb, mint a széle. Az ok az, hogy a szíjjalt hátúságot kiváltó enzim a gerinc egész hosszában kifejti hatását, ezáltal a sörény és a farok középső szőrszálait is feketére festi.
Mottling: (márványos-pettyes):
A „mottling” az a jegy, amit nem nagyon tudtam lefordítani az angol szövegekből. Tükörfordításban másványos-pettyest jelent, és egy olyan jegyet takar, amit leginkább a tűzöttséghez tudnék hasonlítani, csakhogy itt nem fehérrel, hanem feketével kevert a ló színe. Ezek a kevert foltok a ló törzsén és lábtövein figyelehetőek meg, és kis sötét pettyekre vagy kis babszemekre emlékeztetnek. Ez a jegy nem is olyan ritka, mint gondolnánk..
Sötét foltok:
Ha fakó lovunk lába nem fekete (ami akkor lehetséges, hogyha a D gén mellett Cr génnel is rendelkezik lovunk, és így mosott sörényű valódifakó lesz, megjegyzem ez nálunk igen ritka), lehetnek rajta sötétebb foltok. Ilyenkor főleg a csűdszőrök, a térdek és a lábközépszár elülső oldala lesz pigmentált.
Jelző farok (?):
Az utolsó jegy az úgynevezett „jelző farok”. A farokrépa tövénél lehetnek merev rövid, fehér szőrszálak, amiket így hívunk
A kifejezések egy részét én magyarítottam, ha valaki tud egy már elfogadott fordítást, vagy tud egy jó kifejezést ezekre a jegyekre, kérem jelezze nekem!
A képeket én készítettem, Ousor Masniról, Goral Aranyosról, Ousor Mukiról, Jolánról és Ousor Manciról illetve a Regietowi Hucul ménes néhány tagjáról.
írta: Varga Réka
VÉGE
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
