Micimackó  

(Bródy - A.A. Milne - Karinthy)

     C                       em
1. Egy napon mikor Micimackónak
  F                 G
Semmi dolga nem akadt
C                           em
Eszébe jutott, hogy tenni kéne 
   F                    G
Valami nagyon fontosat.
am                em
Elment tehát Malackához,
  F                      C 
Hogy meglesse, mit csinál,
      am               F
De Malackánál éppen akkor 
D7                G
Senkit nem talált.

2. Így hát elindult hazafelé,
Miközben sűrűn hullt a hó.
Arra gondolt, hogy otthon talán,
Akad egy kis ennivaló.
Hogy kimelegedjék ugrándozott,
És jó nagyokat lépett
S a hidegre való tekintettel 
Énekelni kezdett.

Refr.:
C                   F
Minél inkább havazik
G                   C
Annál inkább hull a hó.
C                  F
Minél inkább hull a hó,
G                  C
Annál inkább havazik.
F                 C
Hull a hó és hózik-zik-zik
G                 C
Micimackó fázik-zik-zik
F                  C 
Hull a hó és hózik-zik-zik,
G                C
Micimackó fázik.

3. Ismert erdei körökben,
Az az általános nézet,
Hogy Micimackó, mint minden medve,
Szereti a mézet,
És ez nem csak afféle,
Szerény vélemény,
Határozottan állítom, hogy,
Tény, tény, tény!

4. Ezért mikor hideg van
És sűrűn hull a fehér hó,
Kell, hogy legyen az almáriumban
Eltéve ennivaló,
Így aztán, ha télidőben
Micimackó megéhezik
Megkóstol egy csupor mézet,
Alaposan fenékig.

Refr.:

5. Micimackó a barátom,
És gyakran elbeszélgetünk
Azokról a dolgokról,
Mit mind a ketten ismerünk,
És tanultunk egy verset is,
És most már kívülről tudom.
Ha hideg van és hull a hó,
Én mindig ezt dúdolgatom:

Refr.

Icipici házikó

Egyszer volt, hol nem volt egy icipici házikó.
Icipici házikóban icipici ágyikó.
Ottan élt, éldegélt egy icipici lencsi-lány
icipici anyukával túl az Óperencián.
Icipici lencsi-lányka lencsi-babát ringatott,
anyuka is ezt csinálta, s boldogságban éltek ott.
Amikor este lett, az icipici lányka félt,
icipici anyukája mondott egy mesét

mit kopog a kalapács.
Azt kopogja kipre-kop,
csengõs csikót patkolok.
Azt kopogja kipre-kop,
csengős csikót patkolok.
Hallod-e te kis kovács,
mit dobog a kalapács?
Azt dobogja dombereg
ekevasat élezek.
Ekevesat élezek,
mert a tavasz közeleg.

Sarkady Sándor: Gólyahír

- Mi szél hozott, kis futár?
- Nem szél hozott, napsugár.
- Kedves gazdád ki lehet?
- Fűnevelő kikelet.
- S mi a jó hír, aranyom?
- Sárgulhat a kalapom!
- Jó a hír, jó a hír,
Isten hozott, gólyahír!

Gryllus V.: Csepp, csepp, csepereg

villan, csattan, megered,
záporfüggöny, zuhatag,
fut a felhõ, süt a nap.
Jött, ment, jót esett -
fűnek, fának jól esett.

Tavaszi szél vizet áraszt

 

Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom. Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom. Minden madár társat választ, virágom, virágom. Minden madár társat választ, virágom, virágom. Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom? Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom? Te engemet s én tégedet, virágom, virágom. Te engemet s én tégedet, virágom, virágom.

 

Paff, a bűvös sárkány

 

Paff, a bűvös sárkány ki senkitől sem félt, Álomország tengerpartján játékok közt élt. Volt egy játszótársa, úgy hívták, hogy Jani. Jó barátja madártollat hozott őneki.    Paff, a bűvös sárkány ki senkitől sem félt,    Álomország tengerpartján játékok közt élt.    Paff, a bűvös sárkány ki senkitől sem félt,    Álomország tengerpartján játékok közt élt. A tengert együtt járták, repült a kis hajó Paff hátára felült Jani, hisz igy utazni jó. Sok király, és sok herceg, és mind a kalóznép Köszöntek, ha jőni látták, tisztelték nevét. Míg örökké él a sárkány, nem így egy kisfiu. Színes tollakkal nem játszik egy felnőtt ifjú. Egy szürke éjjel aztán Jani nem jött többé el, S Paff a sárkány otthon maradt, bár várta a tenger. Hét fejét búsan rázta, tizennégy szemmel sírt. Többé nem kelt útra eztán, így mondják a hírt, Mert barát nélkül gyenge még a sárkány is, S Paff elbujt a barlangjában, és híre-hamva sincs.

 

Pancsoló kislány

 

Ha végre itt a nyár, és meleg az idő, Az ember strandra jár, mert azért van itt ő, Míg anyu öltözik, az apu ideges, Mert olyan lassan készül el, hogy addigra este lesz.    Jaj úgy élvezem én a strandot,    Ottan annyi a szép és jó,    Oly sok vicceset látok, hallok,    És még Bambi is kapható ! A strandon az is jó, hogy van még sok gyerek, És van homokozó, és labdázni lehet. Csak azt nem értem én, sok néni miért sikít - jujj ! Ha véletlen egy labda épp egy bácsira ráesik ? Az apukára is én azért ügyelek, Mert mindíg odavisz a lelkiismeret, Ha fekszik a napon, és izzad már szegény, Kis vödröm vízzel megtöltöm, és rálocsolom mind én. De este szomorú a hazafelé út, Mert otthon az anyu a fürdőkádba dug. Már volt vele ez'ét már nagyon sok vitám, Mert ki hallott még ilyen dolgot, fürdeni strand után.    Otthon nem szeretem a strandot,    Abban semmi sem szép, sem jó.    Gyorsan mosdani, mást sem hallok,    És még Bambi sem kapható.