Napjaink hatalmas weboldal-kavalkádjában
érdemes odafigyelni a legjobbakra. A világ legnagyobb közösségi oldalainak,
a világháló legjobbjainak járó elismerés
díjazottjait internetes tömegkultúrája, legnagyobb
elismerést kapjanak,felfigyelve így egymásra. A szabályok értelmében: kiteszem a logót az oldalamon jól látható helyre,
belinkelem azt a személyt, akitől kaptam, megnevezek 5 (blogot v.) weboldalt , belinkelem azokat, üzenetet hagyok a kiválasztott személyeknek.. Az én általam javasolt oldalak
A Kreatív Blogger díjjal Anna ajándékozott meg. Nagyon szépen köszönöm neki!
A szabályok értelmében: kiteszem a lógót oldalamon, jól látható helyre, belinkelem azt a személyt, akitöl kaptam, megnevezek 5 weboldalt, belinkelem öket,és üzenetet hagyok a kiválasztott személyeknek .
Kiválasztottaim:
Lady Lunától kaptam
megtisztelt a barátságával.
Barátság díj.2008 Ajándékozd meg azt a személyt,
aki úgy érzed a Barátod,
és megérdemli ezt a díjat.
Linkeld be azt a
személyt akitől kaptad,
És azt akit a Barátságoddal
megtisztelsz!
Én úgy érzem,
az én Leg-Kedvesebb Barátaim!
Sokan mondják, hogy itt a tavasz! Mi már nagyon szeretnénk, de ha kimegyünk, havat látunk (jegesen). Ugye tudod, hogy tavasszal is jövünk Hozzád/Hozzátok?
2009.02.27. 23:47
Luna
Kellemes tavaszvárást.Legyen szép a holnapod.puszillak..Luna
Szia drága Valikám! Nagyon örülök, hogy jelentkeztél, már nagyon hiányoltalak. Tiszta szívből kívánom, hogy minden gondod, problémád mielőbb oldódjon meg és Te pedig legyél egészséges!!! Most már csak-csak jön a tavasz és akkor egy kicsit könnyebb lesz. Nagyon sok puszit küldök: Druszád
„Néhány sündisznó roppant fázik egy téli éjszakán. Összebújnak hát, hogy egymást melegítve védekezzenek a hideg ellen. De mennél jobban összebújnak, annál jobban érzik egymás tüskéit, annál jobban szúrnak. Próbálnak hát távolodni. Csakhogy akkor ismét dideregnek. Valahogy így van ez az emberrel is. Ha eltávolodik társaitól, minden kihűl körülötte, rideg lesz az élete. Ha közelít hozzájuk, némely szúrást, esetleg akaratlan tüskét el kell viselnie. De még mindig jobb szeretteink tüskés kedvét eltűrni, mint belefagyni az egyedüllétbe. Elvégre nekünk is vannak tüskéink, amelyeket a hozzánk ragaszkodók kénytelenek eltűrni. S ha él bennünk megértés, szeretet, e tüskepárbaj sosem okoz veszélyes sérüléseket.”
(Kunitzer Szonja)
Szia Valcsikám! Reméljük, hogy "jégtörő" Mátyás "teszi" a dolgát! Legyen szép, nyugodt heted, puszillak: Gerti
2009.02.23. 18:03
Valcsi
Mindenkinek köszönöm a látogatást.Sokat gondolok rátok .Legyen szép hetetek.
2009.02.23. 07:22
HoneyJen
Valikám!
Szép napot neked! Szeretettel gondolok rád!
2009.02.22. 13:01
fanta
Szia!
Kellemes vasárnap délutánt, és a
jövő hétre vidám, és meleg napokat kívánok! Fanta
2009.02.21. 06:47
Csibe - Babuci
Ez a Mackó a dallal próbálja idecsalogatni a tavaszt ,amit mi kiskutyák annyira várunk!
2009.02.20. 18:22
Mado
Szia Valika!
Szép hétvégét kívánok: Mado
2009.02.19. 17:37
Isa
Azt hiszem ehhez nem kell semmit írnom....
Ölellek:Isabo
2009.02.19. 13:23
én
"Az idő...
...túl lassú azoknak, akik várnak,
...túl gyors azoknak, akik félnek,
...túl hosszú azoknak, akik gyászolnak,
...túl rövid azoknak, akik örvendnek.
Ám azoknak, akik szeretnek,
az idő nem számít."
Tizennyolc-húsz fokos hideg
volt idefönt a hegyvidéken.
Már azt hittem, ezen a télen
kipusztulnak a verebek.
Napok óta egyet se láttam.
S mi történt tegnapelőtt? Ebéd
után egy kevés maradék
volt még a tálban,
csak pár falat, de mégis étek:
eltenni kevés, kidobni vétek.
A cica kényes, nem eszi meg.
„No, majd megeszik a verebek!”
Azzal egy kis tálkára véve
kitettük a balkon közepére
a hóba.
Nem történt semmi perceken át.
Aztán megrebbent egy bokorág,
s gyanakodva
kidugta fejét,
és szétnézett egy kis veréb.
Szemügyre vette a terepet –
(de akkor már új s új verebek,
tíz-tizenöt is lehetett,
tolakodtak a háta megett) –
tollát borzolta, mintha fázna,
majd hirtelen
rászállt egyenesen
a balkon alatt a barackfára.
Onnét, kis kémlelés után,
mint csöppnyi gombolyag,
oly puhán huppant le a hóba a balkonon.
A többi veréb az ágakon
leste, mi lesz.
Nem történt semmi. A kis begyes
ugrott egyet-kettőt, utána
lecsapott a tálra,
kikapott belőle egy rizsszemet,
s eszeveszett
iramban visszamenekedett
a fára;
onnét lesett
a balkonunkra. A többi veréb
elébb s elébb
óvakodott, majd egyik a másik
után röppent a barackfáig,
barackfáról balkon peremére,
s onnét orvul, gyanakodva,
félve a tálig,
s egy rizzsel vissza az ágra.
Ellepték már egészen a fát.
És most kezdődött a haditanács!
Micsoda lárma!
Húsz? ötven? száz? – a Rózsadomb
valahány verebe ott zsibong
azon az egy fán, ott csivitol,
s amikor
elérkezik a pillanat,
zúgva megindul a csapat:
surrog-burrog a sok kicsi fürge
szárny, s a szürke
hadsereg elfoglalja a tálat.
Nekilátnak,
nyelik szaporán a rizsszemeket.
S a tálon csak úgy kopog és pereg
a sok kicsi csőr: tíz, száz, ezer
békés kis géppuska kelepel,
s mire a nagy csata véget ér,
a tálka alja olyan fehér,
hogy annál szebb a leghevesebb
mosogatás után se lehet.
A balkonon a hó
tele van millió
pirinyó
szarkalábbal:
a verebek lábnyomával.
Azóta minden ebéd után
nagy veréblakoma van Budán
a balkonunkon: itt zsibong
a Rózsadomb
minden verebe, s zengi veréb-
nyelven, hogy jólesett az ebéd,
s jöhet bátran a többi veréb
vendégségbe, mert van elég,
s lehet
mínusz tíz, húsz, harminc: a telet
majd csak kibírjuk, verebek,
verebek, rigók, emberek,
ha van bennünk egy kis szeretet.
Néha nehéz,
néha könnyebb,
néha mosoly,
néha könnyek,
néha megbocsátás,
néha ítélet,
néha csüggedés,
néha remények.
Az Élet az,
mely nyomomba' jár
ha megállok,
ő is megáll
s vár,
hogy induljak már,
mert nincs idő
ott van mögöttem
a következő,
kit lökdösni,
rúgni kell
és bíztatni,
ha menni nem akar:
"Igyekezz!
Végezd életed hamar!"
Néha ilyen,
néha olyan,
a fő, hogy
ne vedd komolyan
ne hallgass rá,
mondjon, 'mit akar,
hisz nemsoká'
minden jó lesz
a közömbös
-kedves föld
betakar.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
