..."a szomorúság egy váratlan pillanatban leborítja csodálatos,

ezüstszürke ködével szemed előtt a világot,

s minden nemesebb lesz, a tárgyak is, emlékeid is.

A szomorúság nagy erő.

Messzebbről látsz mindent, mintha vándorlás közben csúcsra értél volna.

A dolgok sejtelmesebbek, egyszerűbbek és igazabbak lesznek

ebben a nemes ködben és gyöngyszín derengésben. "

Visszajöttem......Isa

Szeretettel ölellek drága Barátném!

Valikám!

Kellemes pihenést hétvégére és csodaszép szeptemberi napokat!

 Egy kedves dalt hoztunk... Szép álmokat!

Szia Valikám! Köszönöm az aranyos és rendkívül érdekfeszítő beírásodat a vendégkönyvembe. Én most nagy munkában vagyok és próbálom a portálomat átvariálni egy kissé, persze nem egyedül, mivel én édeskeveset tudok a számítógépen ügyködni. Panta segít nekem és Honey Jenny is felajánlotta segítségét. Nagyon aranyosak. Sok szeretettel ölellek, Druszád: Valcsi

Valikám!

Kellemes, napsütéses napokat kívánok!

"Egy gyűlölettel teli világban is mernünk kell reménykedni. Egy haraggal teli világban is mernünk kell vígasztalni. Egy kétségbeeséssel telt világban is mernünk kell álmodni. Egy bizonytalansággal telt világban is mernünk kell hinni."

Michael Jackson - Oxfordi beszéd

Örök baráti öleléssel: Isabo

http://www.youtube.com/watch?v=50ZaHUJDna0

Augusztus 20-ról eszünkbe jut Szent István, az államalapítás, az új kenyér, az alkotmány és a Szent Korona ünnepe. Ennek oka, hogy korántsem hosszú múltra visszatekintő nemzeti ünnepünket a 20. században minden politikai rendszer a saját elképzelései szerint alakította.

A rendszerváltás után megmaradt a sokszínűség, az alkotmány ünnepe talán a legmegkopottabb a sorban, helyette Szent István személye kapott újból jelentőséget. Azért az ezredforduló vége is tartogatott egy – ez idáig utolsó – újítást, megszületett a Szent Korona ünnepe, bár használata nem tudott valódi gyökeret verni.

A szokás történetében az 1848-49-es szabadságharc után több mint tíz éves kényszerszünet következett be, mivel a Bach-korszak betiltotta. Az enyhülés vetett véget a tilalomnak 1860-ban. Ezután augusztus 20-a egyre népszerűbbé vált, a körmenetet országos érdeklődés kísérte. 

Kevesen tudják, hogy a két világháború között a sokgyermekes anyákat kitüntették augusztus 20-án. A kezdeményezés, igaz más indíttatásból a Rákosi-rendszerben folytatódott nőnapon.

szólj hozzá: Névnapi köszöntő

Minden Istvánnak nagyon sok boldog névnapot kívánok.

Mindenkinek békés napokat jó ünneplést pihenést.

Reméljük, a nagy meleg nem veszi el a kedveteket a pihenéstől!

Autók, vonatok, buszok
visznek el és hoznak
vissza, mert egyik sem
az a hely, amit bodza-
illattól párás éjeken
kerestem.
Egy-egy ezüstlevelű
nyárfaerdő
láttán a Tisza árterében
vagy Ravenna utcáin
augusztuskor délben
elhittem,
hogy lehetne maradni.
Aztán mégis hívott valami
lenge lepkeszárny,
s én megint útra keltem.
Nem kíváncsiság hajt,
nem is vágy, csak önmagam
elől menekülök évek óta már.

Kellemes délutánt :):)

Kati és Macsekok

A jószívű óriás

Hol volt, hol nem volt, túl mindenen, élt egyszer egy óriás. Ez az óriás olyan hatalmas volt, hogy az erdő legmagasabb fája is csak a térdéig ért, feje pedig a felhőket súrolta, ám amilyen nagy és erős volt, épp olyan szelíd és jószívű.

Egy szép tavaszi napon, amikor lent üldögélt a folyóparton, kétségbeesett sírásra lett figyelmes. Felnézett, és egy kismadarat pillantott meg az egyik nagy fűzfa ágán.

- Hát te miért sírsz itt ilyen keservesen? - kérdezte tőle az óriás.

- A sas elragadta egyetlen fiókámat! - zokogta a kismadár - Ki segít most, ki ad nekem erőt, hogy elviseljem ezt a csapást?

Az óriás elkomorodott. Felállt, az inge alá nyúlt. Amikor előhúzta a kezét, a tenyerében egy hatalmas, vörösen izzó szív lüktetett.

- Az én erőm a szívemben lakozik. - mondta - Most megosztom veled ezt az erőt.

Azzal a kismadár felé nyújtotta a szívet. Az hozzásimult, érezte, ahogy valami melegség járja át a testét. Felröppent az óriás vállára.

- Köszönöm neked! A te erőd most már az enyém is! - csivitelte hálásan, azzal elrepült az erdő irányába. Félútról még egyszer visszanézett az óriásra. " Milyen furcsa! " - gondolta - " Valahogy nagyobbnak tűnt az előbb. "

Az óriásnak ettől a naptól fogva rengeteg tennivalója akadt: az erdő összes állata hozzá jött el bánatával, hogy erőt merítsenek tőle a reménytelenségben. És ő adott mindenkinek.

Közben elmúlt a tavasz, majd a nyár. Őszre az óriás már épp csak elérte a legcsenevészebb fa legalsó ágát, de továbbra is odanyújtotta szívét minden rászorulónak. És eljött a tél...

Az óriás - aki most már akkora volt csak, mint egy nagyobbacska fűszál - az erdei úton sétált. Meg-megállt, néha szaggatott köhögés rázta meg a testét. " A végéhez közeledik az esztendő. Nemsokára újra eljön a tavasz, majd a nyár. De nekem nem lesz már több tavasz. " Idáig jutott gondolataiban, amikor egy csendesen pityergő kisleányt pillantott meg az út szélén.

- Miért sírsz, kisleány? - szólította meg.

" Nini, egy manócska! "- csodálkozott a kisleány és abbahagyta a pityergést.

- Segíts rajtam! Mindenki csak engem bánt! Elfogyott az erőm!

Az óriás elmosolyodott. Kinyújtotta tenyerét, amelyben ott feküdt egykor oly hatalmas szíve összeaszva, megfakulva. Már alig dobogott, csak néha futott át rajta egy-egy gyenge remegés.

- Hunyd be a szemed, és érintsd meg! - mondta a kislánynak.

Az lehajolt az óriáshoz. Becsukta a szemét, és megérintette a szívet. Az összerándult, majd felizzott. A kislány érezte, ahogy az ismeretlen erő átáramlik a testébe.

- Köszönöm, manócska! - suttogta halkan, és kinyitotta a szemét.

De az óriás addigra már eltűnt. Csak egy maréknyi szív alakú hamukupac maradt a helyén, amit a szél felkapott és szétszórt...

Valcsikám! Kellemes, hőségmentes hetet kívánok, puszillak: Gerti

Köszönöm hogy gondoltál rám. Ölellek:Isa

Szia Valikám!

.......hát, most már én is nagyon nehezen viselem ezt a meleget, puszi: Valcsi

Sok szeretettel gondolunk Rád!

Most nyáron frissítjük az oldalainkat, érdemes lesz benézni!

Pihenj jól! És gondolj barátaidra, Csibére és Babucira

A barátság kertje
A barátságot mondhatjuk egy kertnek,
melybe sok-sok kis magot elültethetsz.
Kedvesség és nevetés a locsolás,
s a szeretet lesz a kinyíló virág.
Türelem, megértés, gyengéd figyelem
napsütésnél jobban melegítenek,
Így nem hervad a szeretet virága,
s aki ültette, örökké csodálja.