Az Alkotmány és a választási törvény szerint az országgyűlési, helyi önkormányzati, európai parlamenti választásokon, népszavazásokon, népi kezdeményezésekben nem vehetnek részt a szülőföldön maradó magyar állampolgárok

Alkotmány 70. § (1) bek.: A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

Alkotmány 70. § (2) bek.: A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

Alkotmány 70. § (4) bek.: A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Vt.) 13. § (1) bek.: A névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal rendelkező személyeket, akiknek a lakóhelye (a továbbiakban: lakcím) a szavazókörben van. Vt. 149. § E törvény alkalmazásában lakóhely: annak a lakásnak vagy ennek hiányában - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgár kivételével - szükségből használt helyiségnek, szálláshelynek a címe, amelyet a választópolgár életvitelszerűen otthonául használ, amennyiben azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba lakcímként bejelentette,

4. Nem jelentené az elcsatolt területeken élők a jelenleginél nagyobb méretű kivándorlását, sőt elősegítené a helyben maradást.

5. A népszavazás esetleges eredménytelensége nem akadályozná meg a törvény elfogadását a parlament által vagy egy újabb népszavazás megtartását.

6. Nem ellentétes az autonómiával, sőt kifejezetten erősíti az autonómia törekvéseket

(III) Miért jó és fontos

1. A trianoni trauma részleges feloldása

(A trianoni trauma rányomta bélyegét a magyar lelkekre és nemzetünk egészének sikertelenségéhez vezetett. A kettős állampolgárság által létrejövő határokon átívelő politikai integráció hozzájárul majd ennek a traumának a feloldásához és elősegíti nemzetünk felemelkedését.)

2. Túlélés és boldogulás

- megmaradást, gyarapodást erősít a népességfogyást, öntudatvesztést gátolja

(A magyar állampolgárság korlátozná a határon túl élő nemzetrészek beolvadását, ezáltal elősegítve nemzetünk megmaradását és csökkentve a népességfogyást.)

(Erre példa a romániai horvátok vagy az isztriai olaszok esete, akik köreiben az anyanemzet állampolgárságának megszerzése után megállt az addig gyors asszimiláció, helyben maradtak és soha nem látott fejlődésnek indultak szülőföldjükön.)

(Még azt is eredményezné, hogy az áttelepültek lelkileg és gazdaságilag megerősödve visszatérjenek szülőföldjükre és ott befektetőként, vállalkozóként és gazdálkodóként jelenjenek meg, ezáltal is erősítve az otthon maradókat.)

„A határon túli magyar közösségek kényszer hatására létrejött, konstruált közösségek, amelyek nem rendelkeznek megfelelő esélyekkel az azonosságtudat megőrzésére” (Bárdi Nándor: Tény és való 2004.), ezért van szükség erre a lépésre.

„Nem lehet differenciáltság nélkül elmélkedni a „külhoni magyar állampolgár" státuszról. Más lesz a hatása Máramarosban, a Szilágyságban, a Mezőségen, és más a Hargita alján. De folytathatjuk Kárpátaljával, a Felvidékkel és a Délvidékkel." erdély.ma olvasói vélemény

- a magyar útlevél biztosítaná a szabad mozgás lehetőségét

Az EU csatlakozás óta, csak vízummal tud belépni pl.: rokonait meglátogatni egy délvidéki, vagy kárpátaljai magyar hazánkba. A vízum megszerzése nagyon sok idõt és energiát követel a hazától elszakított magyaroktól, így õk az EU csatlakozás vesztesei lettek. Erdélyben pedig vízum helyett fejenként 125.000 forintot (500 eurót) kell fölmutatni a magyar-román határon, hogy a magyar testvéreink bejuthassanak Magyarországba. Ez egy 4 fõs családnál 500.000 forintot jelent, amelynek elõteremtése lehetetlen egy átlagos erdélyi családnak.

- összetartozásunk tudata erősödik, lelki elégtétel

(A kettős állampolgárság erősíteni fogja összetartozásunk tudatát és lelki elégtételként hat majd azok számára, akiket akaratukon kívül fosztottak meg magyar állampolgárságuktól.)

(A magyar állampolgárság nem alamizsna, hanem megilleti azokat, akik tudásukkal, munkájukkal, adójukkal és vérükkel járultak hozzá nemzetünk védelméhez és fejlődéséhez.)

„Ennek az országnak minden értékében, minden épületében, minden kövében, minden egyes megtermett gyümölcsében, minden örömében és minden bánatában részvénye van minden határon túli magyarnak. Azoknak, akik építették, őrizték, védték, vigyázták, gyarapították, elvesztegették, óvták és herdálták ezt a hazát - pontosan úgy, mint mi, mindannyian. Egy évezreden át. Éppúgy, mint mi. Azután egyszer csak közölték velük, ők többé nem tagjai ennek az országnak, ennek a nemzetnek - és nem kérdezték meg tőlük, mit szólnak mindehhez. S kiebrudalásuk után, kiebrudalásuk óta úgy bánnak velük, mint a kutyával. És akkor jön Eörsi Mátyás, és a saját érdekéről beszél velük kapcsolatban… mi lenne, ha minden határon túli magyar benyújtaná igényét arra, ami ebben az országban az övé volt. Nemcsak az Amerikába szakadt leszármazottak óhajtanák leakasztgatni a magyar múzeumok faláról a festményeket, hanem ők is visszakérnék ezeresztendős részvényeiket. … a határon túli magyarok nem kérnek szavazati jogot. Még csak azt sem kérnek, ennyit sem kérnek. Mindössze a jogot kérik vissza, hogy ehhez a nemzethez tartozhassanak. A jogot, amit az eszement huszadik század elrabolt tőlük. Ennyi az ő kártérítési igényük. De hát, tudod ezt te is… Nem azért beszélsz felháborító aljasságokat. Hanem azért, hogy hangulatot teremts a népszavazás előtt. Tudod, Eörsi, szinte lehetetlen egy levegőt szívni veletek.”

MN 2004. 09.27. Bayer Zsolt: Új moralisták és farizeusok 36.

„magyarságunk nem könyöradomány", „Mi Magyarország területéről akaratunkon kívül kiszorított TELJES ÉRTÉKŰ MAGYAROK vagyunk!!!" (erdély.ma olvasói vélemények)

- védelem a határon túl élőknek

Alkotmány 69. § (1) bek.:A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani.

Alkotmány 69. § (3) bek.: Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze.

„A kettészakadt Németország nyugati fele mindig egységes német nemzetben gondolkodott. A német alkotmány csak egységes német állampolgárságot ismert, amelyet mindkét német államra nézve érvényesnek tartott. A német alkotmány kimondta, hogy a német nép egészét tekintve szabadon rendelkezik önmagával, és továbbra is kitart Németország egységének és szabadságának megvalósítása mellett, ezzel kinyilvánították a német nemzet természetes jogát az átmenetileg felbomlott egységhez."

Stéphane Pierré Caps: Soknemzetiségű világunk 1996.

- tudás, tehetség és találékonyságtöbblet

(Nemzetünk egészének javát szolgálja majd az a tudás-, tehetség- és találékonyságtöbblet, amely a magyar állampolgárság kiterjesztése által keletkezik. - pl. Lékó Péter világhírű magyar sakktehetség délvidéki, Szabadkán született)

- növelnék a gazdaság erejét

(Jelenleg a határon túl élő, de nálunk dolgozó magyarok által, illetve után a magyar költségvetésbe befizetett adók és járulékok legalább évi 50 milliárd forintot tesznek ki, a határon túli magyarság jelenleg ennek csak töredékét kapja meg.)

(A magyar társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer működőképessége határán van az aktív munkaképes lakosság egyre aggasztóbban csökkenő száma miatt. Néhány éven belül elkerülhetetlenné válik jelentős számú külföldi munkaerő, illetve állandó lakos beáramlása hazánkba, és egyáltalán nem mindegy, hogy ezek nemzettársaink közül kerülnek-e ki vagy idegen kultúrkörből érkező személyek jelennek meg nagy számban, kezelhetetlen együttélési problémákat okozva.)

„Ha Ti hazajösztök Magyarországra, két dolgot műveltek, éspedig egyrészt dolgoztok, munkát vállaltok. Ebben az esetben a munkabéretekből az állam levonja a személyi jövedelemadót, nem is akármilyen mértékben. A munkátokkal előállított termék növeli a bruttó hazai termékek, vagy szolgáltatások értékét, amivel szintén gazdagodik az ország. A másik dolog pedig az, hogy vásároltok. Ezzel is nő az ország árbevétele, GDP-je. Az országok jóléte ettől függ. Minél több pénz kerüljön bevételként a kasszába, az eladott termékek által. Tehát mondd meg nekem, milyen jogon kérdezi meg Tőletek akárki, hogy "értetek gürizek én napestig?" Ha átjösztök azáltal az ország csak gazdagabb lesz

(hozzászólás az erdély.ma honlapon) "

- a magyar nemzet egységének tudatosítása más nemzetekben

(A kettős állampolgárság hozzájárul majd ahhoz, hogy a nyugati államokban és ezek kormányaiban tudatossá váljon a magyar nemzet egysége.)

"Ha összetartunk, megtartatunk". Ezt amit Trianon elvett, most nem veheti el tőlünk még egyszer senki sem. Dúlhatott Török, Tatár, Labanc, Román stb...; mi megmaradtunk MAGYARNAK. Csak nyugaton hiába hangoztatom, hogy magyar vagyok, ha az útlevelem nem magyar. Ott nem ismerik az állampolgárság és nemzetiség fogalmak közötti különbséget. Ami között aztán van ám ég és föld különbség. (hozzászólás az erdély.ma honlapon)

(IV) Részvétel a népszavazáson

1. Demokratikus felelősségvállalás

(A demokrácia egyik fontos ismérve a társadalom egészének részvétele a közügyek igazgatásában. A népszavazás nem más mint demokratikus felelősségvállalás, amely által az állampolgárok közvetlenül járulnak hozzá a törvényhozáshoz.)

(A demokratikus jogállam keretei között a népfelség közvetlen megnyilvánulási módja a népszavazás, amelynek az ilyen nagy súlyú össznemzeti ügyben vitathatatlan a létjogosultsága, még ha erre nem is gyakran kerül sor. Egy demokrácia igazi fokmérője az, hogy milyen mértékben enged teret a nép közvetlen hatalmának.)

(Sokan panaszkodnak, hogy a döntéseket a fejük felett hozzák. Most itt az alkalom kezünkbe venni és jobbra fordítani nemzetünk sorsát. Éljünk ezzel a lehetőséggel! Tanuljunk meg nagyok és erősek lenni!)

„Mit gondolsz milyen választ adott volna egy becsületes ember, ha a trianoni békekötés előtt népszavazást írhattak volna ki, miszerint: "Egyetért Ön azzal, hogy a leszakadt részeken élő több mint 3.5 millió magyar testvérünk megőrizhesse a magyar állampolgárságot is?" Meggyőződésem, hogy nagyon sokan mentek volna el szavazni és kevesen válaszoltak volna NEM-mel, hiszen ennyire közömbös senki sem lehet a saját nemzetjének a fiai iránt. De akkor senki sem kérdezte meg a magyar népet! Most viszont a népnek megadatik az a ritka lehetőség, hogy a történelnünk sorscsapásán, legalább most, az utolsó pillanatban enyhítsen... Egy Etelköznyi magárahagyott magyarságot már elveszítettünk, szemünk láttára pusztul a csángó... ha testvéreinkről lemondunk, akkor minek énekelni, hogy "ne hagyd elveszni Erdélyt", a hátramaradt temetőkért?? Én bízom az anyaországi becsületes emberekben! A régi rendszer tudatosan félrevezette őket... Hosszú ideig a nagy többség azt sem tudta, hogy a határ másik oldalán délen, északon, nyugaton és keleten is léteznek még magyar falvak és városok... Ezekben a helységekben szívdobogva fogják várni a népszavazás eredményét, egy elviselhetőbb jövő érdekében... legalább a gyermekeik, unokáik elviselhetőbb jövőképe érdekében” Egy erdélyi magyar hozzászóló az erdely.ma honlapon

Újra együtt, magyar állampolgárságot minden magyarnak !

Zabolai Csekme Éva - dr. Gaudi-Nagy Tamás

Bp. 2004. október 15. - 2004. október 20.

Tévhitek és tények
  2004.11.05. 21:27

TÉVHITEK és TÉNYEK a kettős állampolgárságról

Igaz-e, hogy a magyar állampolgárság megadását követően elözönlik majd Magyarországot a határon túliak?

 Igaz-e, hogy a magyarországi nyugdíjpénztárt fogják terhelni az új magyar állampolgárok?

Igent az állampolgárságra
  2004.11.05. 

Tisztelt Honfitársaink! Közeledik a népszavazás, amelynek sikere esetén az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia a kedvezményes honosításról, népszerű nevén a kettős állampolgárság lehetőségének megadásáról külhoni magyar testvéreinknek. Éljünk a kivívott lehetőséggel, vegyünk részt mindannyian a népszavazáson és adjuk IGEN szavazatunkat az összetartozásra.

IGEN!

1. Mert minden magyar ember a magyar nemzet része. Mert a magyar néphez, nemzethez való tartozás nem ütközik a más országban való élettel.

2. IGEN, mert hazánknak is joga, mint minden országnak, hogy megadja az állampolgárságot azoknak, akiket megillet és akik ezt kérik. Az olaszokhoz, portugálokhoz, zsidókhoz és más népekhez hasonlóan nekünk is jogunk van az összetartozáshoz és ennek törvénybe foglalásához. Más országnak és az Európai Uniónak nincs beleszólása ebbe.

3. IGEN, mert a kettős állampolgárság az Európai Unió korábbi 15 országa közül 11-ben már gyakorlat. Kicsik és nagyok sikeresen alkalmazzák, írek, spanyolok, görögök. A kettős állampolgárság előnyeit már Románia, Szlovákia, Horvátország is megadta övéinek, előttünk járnak.

4. IGEN, mert alkotmányba foglalt feladatunk törődni több millió határon túli magyarral, akiket a nemzetközi nagyhatalmi politika 84 éve erőszakkal elválasztott tőlünk. IGEN szavazatunkkal enyhítünk e külhoni magyarok kisebbségi sorsán. Az elszakított magyarok, városaik, falvaik egykor nem dönthettek arról, hogy hova akarnak tartozni, Magyarországhoz, vagy a rájuk erőszakolt hódítókhoz. Állampolgárságukról sem dönthettek.

5. Az Ön IGEN szavazata nem üres cselekedet. Sok ezer hazai családnak van határon túli rokona, barátja. IGEN szavazatunk létfontosságú segítséget ad külhoni magyar testvéreinknek az anyaországgal való zökkenőmentes kapcsolattartásra, szabad beutazásra és rengeteg szétszakított család normális életére. Bontsuk le a vasfüggönyt magyar és magyar között!

6. IGEN szavazata a határok légiesítése, 2,5 millió magyar ember elzártságát oldja föl. IGEN szavazatával Ön történelmet ír, elősegíti a magyar nép élhető, szabad életét. Gyarapodásunk közös haszon.

7. IGEN szavazatunkkal közjogi védelmet teremthetünk a hátrányos helyzetben élő, külhoni magyarok számára. A magyar állampolgárság természetes birtoklása erőt ad a kisebbségi sorba született magyaroknak, hogy a nehézségek ellenére a szülőföldjükön építsék tovább életüket.

8. IGEN, mert az elszakított testvéreink szülőföldje a mienk is, múltunk és jövőnk közös része, hiszen egy ország voltunk. Ezért a külhoni magyarok, szüleik, nagyszüleik, éppannyit küszködtek, mint őseik is a közös hazáért és magyar kultúránk megtartásáért a harmadik évezredre.

9. IGEN, mert a szomszéd államokban továbbra is menteni kell a magyar értéket, hagyományt őrizni, nyelvet megtartani. Ahonnan szintén világraszóló magyar tehetségek származtak, öregbítve a magyarság közös hírnevét.

10. IGEN szavazatával javít a határokon átnyúló magyar vállalkozások esélyein. Ez az Ön érdeke is, mindannyiunk közös haszna. Jövőnk biztosabb lábakon áll, ha több millió külhoni magyarral gyarapodunk. Szavazzunk igennel, hogy ha rokonlátogatóba utazunk, még sok-sok évig haza mehessünk.

Így szól a népszavazás kérdése:

„Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19.§ szerinti "Magyar Igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”

IGEN!

· Alkotmányunk kimondja: Magyarország „felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért”. Ennek hatékony jogi keretet csak az adhat, ha minden külföldön élő magyar megkaphatja a magyar állampolgárságot is. Végre tehetünk valamit a külhoni magyarokért.

· A kárpátaljai, erdélyi, és délvidéki magyarok az Ön segítségével úgy kérhetnek majd magyar állampolgárságot, hogy nem kell áttelepedniük Magyarországra. Megerősödhet a szülőföldhöz kötődés.

· A magyar állam kiadásait nem terhelnék meg az új magyar állampolgárok, hiszen mindenki ott kap egészségügyi és szociális juttatásokat, pl. nyugdíjat az államtól, ahol lakik, ahol társadalombiztosítást fizet.

Ha megadjuk a kinti magyaroknak is a magyar állampolgárságot, az nem jelent az eddigieknél több terhet a magyarországi ellátórendszerre. A volt szocialista országokkal ma is vannak olyan egyezményeink a szociális ellátásokra vonatkozóan, amelyek kölcsönösen többféle jogot biztosítanak a román, szlovák, ukrán és más állampolgároknak is, nemcsak a kinti magyaroknak.

· Ha a kedvezményes honosítás lehetősége bekerül a magyar jogrendbe, az nem jelenti azt, hogy kötelező érvényű, mert az állampolgárság megszerzése a jogosult saját kérelmére indul.

· Uniós tagságunk óta az

Európai Unió 500 millió idegen polgára egyszerűen, személyi igazolvánnyal jöhet hazánkba, letelepedhet, ingatlant vásárolhat, szavazhat.

Viszont az akaratuk ellenére, idegen állampolgárrá tett magyarok, az új uniós határok miatt nem jöhetnek hozzánk még rokonlátogatóba sem, csak akkor, ha előbb több havi fizetésüknek megfelelő pénzért vízumot váltanak, és a határon felmutatnak 500 eurót (=125 ezer forintot!).

Nem nézhetjük tétlenül tovább ezt a botrányos helyzetet.

· A magyar állampolgárság kiterjesztésével, a kedvezményes honosítással megvalósuló magyar összetartozás nem irányul senki ellen. Összhangban van az európai szabadság szellemével. Ez a segítségnyújtás van olyan fontos, mint bármilyen más népakarat kinyilvánítása vagy Európai Uniós helyzetünk. Ez az állampolgárság nem jelent magyarországi választójogot, nem állítható szembe az autonómia-törekvésekkel.

Ez a népszavazás több százezer honfitársunk aláírása nyomán született.

Jöjjön, legyen Ön is részese a közös magyar jövőépítésnek.

Újra együtt! Magyar állampolgárságot minden magyarnak

Igaz-e, hogy a határon túliak Magyarországon fogják ingyen gyógykezeltetni magukat?

 Igaz-e, hogy az újdonsült magyar állampolgárok szavazatai dönthetik el a magyarországi választásokat?

Igaz-e, hogy a határon túli magyarok új állampolgárságuk megszerzésével elveszítik korábbi állampolgárságukat?

 Igaz-e, hogy felesleges megadni a magyar állampolgárságot, mert a környező országok rövidesen csatlakoznak az EU-hoz, s ez minden problémát automatikusan megold?

 Igaz-e, hogy az EU illetve a nemzetközi jog nem teszi lehetővé Magyarország számára, hogy a határon túli magyaroknak megadja az állampolgárságot?

 Nem igaz. A felmérések szerint a külhoni magyarok pár százaléka tervezi csak az áttelepülést, de ők az állampolgárság hiányában is ezt tennék. Már csak azért sem kell tömeges áttelepüléstől tartani, mert a magyarországi lakás- és házárak többszörösei az otthoniaknak, s így gyakorlatilag megfizethetetlenek határon túli nemzettársaink számára.

Nem igaz. A nyugdíjra jogosultság járulékfizetéshez kötött, így aki más országban fizet járulékot, ott jogosult nyugdíjra.

Nem igaz. Az egészségügyi ellátás is a biztosítási rendszerben való részvételtől, vagyis a járulék fizetésétől függ, a gyermekek gyógykezelésénél pedig feltétel a magyarországi lakóhely.

Nem igaz. Csak az választhat, akinek magyarországi lakóhelye van és a szavazás napján Magyarországon tartózkodik.

Nem igaz. A szomszédos államok elfogadják, sőt, maguk is alkalmazzák a kettős állampolgárság intézményét. Eddig egyedül Ukrajnában nem volt lehetséges, de már ők is a tilalmazás eltörlésére készülnek.

Nem igaz. Románia még legalább 3 évig nem lesz uniós tagállam, Szerbia és Ukrajna (a két országban kb. félmillió magyar él!) pedig még meghívást sem kapott. Így határainkon kívül élő nemzettársainknak jelenleg vízumért kell sorbaállniuk, vagy pedig 500(!) eurót kell felmutatniuk a határon, ha magyarországi rokonaikat, barátaikat akarják meglátogatni.

Nem igaz. Az Európa Tanács 1997-es egyezménye szerint minden állam saját joga meghatározni, kik az állampolgárai. Az Európai Unió számos tagállamában százezrével élnek kettős állampolgárok anélkül, hogy emiatt bármiféle korlátozást szenvednének.

„NYÚJTS FELÉJE VÉDŐ KART!”

MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT MINDEN MAGYARNAK!

A Népszabadság hatástanulmányának cáfolata
  2004.11.05. 21:56

A Népszabadságban 2004. november 4-én kiszivárogtatott kettős állampolgársággal kapcsolatos hatástanulmány egyes állításainak cáfolata

1. „…aki kettős állampolgárként magyar, korlátozás nélkül lakóhelyet létesíthet Magyarországon. Igaz, hogy ez elvileg még nem jelent semmit, mert az ingyenes egészségügyi és a szociális ellátórendszerhez való hozzáférés feltétele az életvitelszerű magyarországi tartózkodás. Ezt azonban senki sem képes ellenőrizni - hívja fel a figyelmet a hatásvizsgálat. Így pedig elvileg valamennyi érintett jogosulttá válik a szociális és - bizonyos megszorításokkal - az egészségügyi ellátásokra is. Ehhez nem kell más, mint egy magyarországi bejelentkezés. ….az egészségügyi alapellátás elvileg biztosítási alapon működik, ténylegesen azonban minden Magyarországon lakót megillet valamilyen alapon. Egyes támogatások - többek között az anyasági támogatás, a családi pótlék, a szociális segélyek - alanyi jogon valamennyi magyar állampolgárnak járnak"

A szociális törvény egyértelműen megfogalmazza, hogy a magyar állampolgárok közül csak a Magyarországon élők tartoznak a törvény hatálya alá és azok közül is csak azok, akik szociálisan rászorultak. A külföldön élő magyar állampolgárok nem részesedhetnek a szociális ellátásokban. Ugyanez igaz a család támogatási ellátásokra is, azzal, hogy az igénylőnek számos kritériumnak kell megfelelnie tehát nem mindenkinek és nem automatikusan jár.

Az „alanyi jogon jár" fogalom csak annyit jelent, hogy igényelheti, ha a jogszabályi feltételeknek megfelel, ezért a tanulmány megfogalmazása megtévesztő.

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások (1993. évi III. tv. 25. § (3) bek.): időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély. A családtámogatási ellátások (1998. évi LXXXIV. tv. 5. §): a családi pótlék, gyermekgondozási támogatás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás; anyasági támogatás.

Egyébként is teljes életszerűtlen feltételezés az, hogy egy határon élő magyar állampolgár ezekért az európai mércével mérve sajnálatosan alacsony szintű, rendszeres megélhetést egyáltalán nem biztosító és nem alanyi jogon, hanem szigorúan igazolandó rászorultsági alapon járó szociális ellátás érdekében otthagyja egzisztenciáját és szülőföldjét. Az utóbbi 15 év adatai azt mutatják, hogy az áttelepülés az aktív munkaképes, iskolázottabb rétegeket érintette, akik viszont nem minősültek szociálisan rászorultnak, ellenben a tapasztalat azt mutatja, hogy a közteherviselésben tisztességes módon résztvevő adófizetőkké váltak. Az áttelepülés folyamata mára lelassult, sőt érzékelhető egy visszatelepülési tendencia is.

A mobilitásra nyitottabb rétegek az elszakított nemzetrészekben már egyre jobban képesek saját szülőföldjükön érvényesülni köszönhetően az európai integrációs folyamatok, illetve a növekvő számú hazai befektető által nyújtott lehetőségeknek is és emiatt képtelenség azt gondolni, hogy egy élet munkájával elért egzisztenciát, megbecsültséget, kapcsolatrendszert és vagyont hátrahagyva hanyatt homlok rohannának Magyarországra sorba állni szociális ellátásokért, segélyekért.

Fontos tudni, hogy a kedvezményes honosítás lehetőségét ma is biztosítja az állampolgársági törvény a magyar nemzetiségűek számára, amely egy év magyarországi életvitelszerű tartózkodást, megfelelő megélhetés és lakhatás igazolását kívánja meg. Ez manapság nem teljesíthetetlen feltétel egy határon túli magyar számára, tehát aki nagyon át akar települni, annak számára most is nyitva áll a lehetőség, ezzel élnek is, de a jelzettek szerint egyre csökkenőbb számban. Az áttelepülési folyamat dinamikus része már egyértelműen lezárult, a szülőföldjén pedig a magyarság öntudatosabb része maradt, akik számára mindennél fontosabb a helyben maradás és boldogulás megvalósítása. A kedvezményes honosítás körének tágítása éppen ezért a magyar állampolgárság megszerzésére ösztönözni fogja őket, azonban ők ezzel a helyben maradásuk esélyeit szeretnék és fogják megerősíteni, és nem dezertálnak, illetve nem élnek vissza vele.

A lakcím nyilvántartási szabályok (1992. évi LXVI. törvény és 146/1993 (X.26.) Korm. rendelet) szerint a külföldön élő magyar állampolgárok csak akkor tartoznak az adat- és lakcím nyilvántartási törvény hatálya alá, ha - a magyar állampolgárságuk igazolása után - kérik adataiknak a nyilvántartásba való felvételét. Az 1992. évi LXVI. törvény 26. § (1) bekezdése megállapítja, hogy a Magyar Köztársaság területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. Ebből két dolog következik:

1. A lakcímbejelentés feltétele a Magyarországon történő életvitelszerű tartózkodás, tehát nem igaz az, hogy a lakcímbejelentés ezen előfeltétel nélkül megtehető. Ennek ellenőrzése a jegyző feladata. A végrehajtási szabályok szerint ugyanis a bejelentett lakcím valódiságát az adatok alapján a jegyző ellenőrzi. Amennyiben a bejelentett lakcím nem valós vagy a bejelentőlapot a szállásadó nem írta alá, vagy a bejelentés egyéb okból nem felel meg a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, a bejelentkezést el kell utasítani. Ha a jegyző a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, a lakcímet a nyilvántartásban „fiktív” jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár valós lakcímét be nem jelenti. Ha a polgár igazolja, hogy a lakásába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott, a jegyző szintén fiktívvé nyilvánítja a lakcímet.

2. A külföldön élő magyar állampolgár csak magyarországi tartózkodási helyet jelenthet be, de ezzel nem válik jogosulttá a szociális ellátásokra.

A lakcímbejelentésekkel kapcsolatos bármilyen visszaélést az zárhatná ki, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásába való felvételt kötelezővé tenné a jogszabály, és bizonyos kedvezményeket, (pl. a kedvezménytörvény egyes részelemeit) a nyilvántartásban szereplők számára biztosítaná. Ha a külföldön élő magyar állampolgár magyarországi lakcím bejelentést tenne, akkor a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásából törölnék és ezzel elveszítené a kedvezményeket, emiatt pedig nem fog „fiktív” lakcímbejelentést tenni senki. Másrészről semmi akadálya nincs annak, hogy a vonatkozó jogszabályokat aképpen módosítsák, hogy az életvitelszerű magyarországi tartózkodás feltételének igazolását bizonyítandó és ellenőrizhető kritériumokhoz kötik. De az megoldás lehet, hogy ha lakcímet szeretne bejelenteni, ahhoz neki igazolnia kell azt, hogy a saját államában a lakcímét megszüntette.

3. „A költségeket csökkenthetné, ha a jelenlegi magyar állampolgárokra is a biztosítási elvet érvényesítenék, ezzel azonban sokakat kizárnának az ellátásokból."

Az Európai Unió vonatkozó jogszabályai szerint pedig a biztosítási elvet kell alkalmazni, ennek előkészítése kormányzati szinten már folyik is, tehát nem a határon túli magyarok rohamával kell riogatni, hanem azzal kell számolni mindentől függetlenül rövid időn belül számos itt élő állampolgár is ki fog esni az egészségügyi ellátás rendszeréből.

A magyar munkaerőpiac helyzetéről az Európai Unió Bizottságának foglalkoztatáspolitikai ajánlása a 2004. szeptemberben az alábbi súlyos megállapításokat tette:

„Reformokat kell végrehajtani a szociális juttatások terén is, beleértve a betegséggel összefüggő ellátásokat, annak érdekében, hogy megérje munkát vállalni és csökkenjen a bejelentés nélküli munka aránya.”

4. „Jelenleg mintegy 750 ezren rendelkeznek magyarigazolvánnyal, s csaknem 95 milliárd forintos többletköltséget okozna, ha valamennyien igénybe vennék a kettős állampolgárság előnyeit. Félmillió személy esetén 63 milliárd, százezer emberrel számolva pedig 12 milliárd lehetne az összeg”

Ez nem más mint egy fiktív, riogató szándékú zsonglőrködés a számokkal, mivel nem kerül meghatározásra, hogy mit vettek alapul a számítás során, melyek azok az „előnyök”, amelyeknek a költségvonzatait vizsgálták. Netán úgy, hogy mindenkinél (csecsemőtől az aggastyánon át, a gyermektelenek keresztül az özvegyekig), felszámították egymással párhuzamosan - az egyébként egymást bizonyos tekintetben kizáró - a gyest, a családi pótlékot, a gyedet, az időskorúak járadékát stb. Ugyanakkor nem számoltak a bevételekkel sem, hiszen a kiindulás rosszhiszeműségét leplezi le az, hogy azt feltételezi, hogy mindenki úgy veszi igénybe az „előnyöket&