Mondjuk ki nyíltan, hogy a szegénység Kárpátalján a legnyomasztóbb – közölte egy kárpátaljai találkozó után Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke, aki leszögezte: december ötödike és az EU-s bővítés után, új alapokra kell helyezni a jövőképünket.

Felsőszinevéren a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem, vagy ahogy a KMKSZ-tagok emlegetik, a „Fidesz-tábor" vendége és előadója volt – a rendezvény történetében már harmadízben – Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke, akit a párt és a KMKSZ közötti viszonyról, az anyaországi szövetség határon túli magyarsággal kapcsolatos koncepciójáról, a schengeni szerződés magyarországi érvénybe lépése utáni terveikről kérdezett a Kárpátalja című hetilap.

Nagyon sokban hasonlít egymásra a Fidesz és a KMKSZ, és ez az alapja a két szervezet közötti kapcsolatnak – mondta Kövér. Kovács Miklóst, a KMKSZ vezetőjét idézve hangsúlyozta: a kárpátaljai 150 ezer fős közösségnek a léte többé-kevésbé csoda: hiszen az elmúlt tizenegynéhány év demográfiai, migrációs folyamatai eredményeképpen ennek a közösségnek már nem kellene léteznie, hogyha olyan mértékben indult volna fogyásnak, mint például a délvidéki vagy akár az erdélyi magyarság.

Egzisztenciális, anyagi értelemben ez a régió van a legrosszabb helyzetben. Emiatt sokak számára nem egészen világos, hogy mi tartja itt az embereket a szülőföldjükön – közölte. Szerinte az egyik tényező a KMKSZ és annak vezetése, amelyik 15 éve reményt nyújtva tűzön-vízen át kitart nemcsak a saját közössége mellett, hanem egymás mellett is. Azok az emberek, akik meghatározói az itteni magyarságnak, egymással is olyan emberi, érzelmi, baráti viszonyban vannak, ami nagyon szimpatikus a politikus számára. – Ehhez hasonlóan a Fidesz politikai sikereit is az tette lehetővé az elmúlt 15 évben, hogy azok az emberek, akik valaha a szövetséget létrehozták, egymással mindig szolidárisak voltak és mindig kitartottak azok mellett az örök érvényű pozitív alapértékek mellett, amelyek nélkül egyetlen demokratikus politikai szervezet sem lehet tartósan sikeres – vélekedett.

Ami a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét és jövőjét illeti, Kövér László leszögezte: mondjuk ki nyíltan, hogy a szegénység itt a legnyomasztóbb, és a legnehezebbek az életfeltételek, a kilátástalanság itt a legnagyobb. Rövidtávon ezek a problémák nehezen kezelhetők, de amennyiben az anyaország és annak a gazdasága újra megerősödik, figyelembe véve az Európai Unió bővülését is, talán egy határon átnyúló gazdasági kapcsolatrendszer kiterjesztése és élénkítése hoz majd némi enyhülést e vonatkozásban is. A Fidesz országos választmányának elnöke bizakodik abban, hogy ennél rosszabb már nem lesz, és rövidesen javulni fog a kárpátaljai magyarság helyzete.

„Ez alapvetően tőlünk függ, hiszen Ukrajnán belül is vannak pozitív fejlemények, mert az a hatalomváltás, ami történt, mindenképpen orientációváltást jelent. Úgy tűnik, Ukrajna Európa felé fordul, amivel óhatatlanul együtt jár, hogy azokat az emberi élet számára élhetőbb feltételeket teremtő normákat is át kell vennie az országnak, amelyeket a tőle nyugatra elterülő államok gyakorolnak. Ennek lesznek gazdasági és reményeink szerint politikai vonatkozásai is" mondta a politkus. Hozzátette: talán elfogadtathatók lesznek olyan törvények a nem túl távoli jövőben, amelyek megnyugtatóan rendezik a kárpátaljai magyarság jövőjét.

Mindig volt, de most, december ötödike és az európai uniós bővítés után, új alapokra kell helyezni a jövőképünket, ami a magyar nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését illeti, ahogyan ezt megfogalmaztuk már 2002. előtt is – közölte. A státustörvényről is szó esett a fórumon, amelyet tönkretett a jelenlegi MSZP-SZDSZ-koalíció. A politikus szerint nekik köszönhető a „rossz emlékű" eredménnyel zárult népszavazás is, amelynek negatív lelki, erkölcsi, politikai következményeit is számba kell venni, amikor egy másfajta stratégiát kezdenek felépíteni. Ezeknek a munkálatai most zajlanak éppen, ugyanúgy, ahogy a Fidesz más műhelyeiben az egyéb természetű programok megfogalmazása is.

Hangsúlyozta: vezérgondolatként azt tudná elmondani, hogy meg kell próbálni a szemléletváltást elérni nemcsak az anyaországban, hanem a határokon kívül élő közösségeken belül is a tekintetben, hogy túl kell lépnünk azon a gondolkodáson, amely különbséget tesz az anyaország, illetve az elszakított közösségek között. Egyszer és mindenkorra minden kérdést: gazdaságit, kulturálist, oktatásit, politikait, egyéb ügyes-bajos dolgot úgy kell felfogni és olyan keretbe beilleszteni, hogy ne legyen határon túli ügy, csak magyar ügy.

Az előadását követően sokan az iránt érdeklődtek, hogy ha a Fidesz nyerné meg a 2006-os parlamenti választást, számíthatnának-e a kárpátaljai magyarok kettős állampolgárságra, mire Kövér László azt válaszolta: mára szerinte már csak ez az egy lehetőség maradt. Mind Kárpátalján, mind Erdélyben és a Felvidéken másképp látták ezt mindaddig, amíg a státustörvény működött, amíg abból levezethetőek voltak pozitív perspektívák.

„A mai helyzetben kialakult egy határon túli, de mondhatnám azt is, hogy egy össznemzeti egység a kettős állampolgárság ügye mellett, bármennyire is mást mutatott a népszavazás eredménye" mondta. Szerinte a magyar értelmiség színe-java a kettős állampolgárság mellett sorakozott fel, politikai beállítottságtól függetlenül. Ha pedig ezt a magyar szellemi elitben meglévő egységes kiállást figyelembe vesszük, akkor nem lehet kérdés, hogy amennyiben majd a törvényhozáson belüli matematikai erőviszonyok lehetőséget adnak rá, meg kell oldanunk ezt a problémát. Most már nem lehet visszahátrálni a státustörvény eredeti platformjára, az ma már kevés.

Forrás: Kárpátalja című hetilap ,Erdély ma

Mit akar Kövér László és a FIDESZ ? Egy héten belül két felháborítóan ellentmondásos nyilatkozat !
  2005.07.22. 17:52

2005. július 20. Vajdaság ma

Gál Kinga: az EU nem ad egyértelmű megoldást a kisebbségi kérdésekre

Az Európai Unió nem ad egyértelmű megoldást a kisebbségi kérdésekre - jelentette ki Gál Kinga, az Európai Parlament fideszes képviselője a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor második napján a Kisebbségi jogok és autonómia az Európai Unióban téma kapcsán. Gál emlékeztetett arra, hogy az EU nem tudott direkt jogi normát elfogadtatni, nem tisztázta, mit ért a kisebbség fogalma alatt. Brüsszel ugyanis ebbe a kategóriába sorolja a bevándorlókat, a nemi kisebbségeket és az őshonos közösségeket is. - De megoldást jelenthet az EU abból a szempontból, hogy van olyan tagállami gyakorlat, amelyre hivatkozni lehet - mondta a képviselő, hozzáfűzve, hogy az unió támpontokat adhat a kisebbségi jogokhoz és az autonómiához is. Gál hangsúlyozta, hogy az autonómia nem cél, hanem eszköz a kisebbségben élő közösségek megmaradására, gyarapodására. Végül kiemelte: ha egy közösség nem érett az autonómiára, nem fogja megkapni azt. Eckstein-Kovács Péter, a román szenátus tagja az európai alkotmányozási folyamat nehézségeiről, az európai partnereknek a kisebbségi kérdéssel szembeni értetlenségéről beszélt. A kérdéssel összefüggő félelmek a bevándorlók kapcsán fogalmazódnak meg. Különbséget kell azonban tenni az őshonos kisebbségek és a bevándorlók között - mondta. Európa etnikai, nyelvi, kulturális sokszínűségéről, ennek megőrzése szükségességéről beszélt a finn Tytti Isoohakana-Asunmaa, az Európa Tanács volt jelentéstevője, majd Cristoph Pan, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója ismertette azt a harmincéves folyamatot, amelynek során Dél-Tirol Olaszország egyik legszegényebb tartományából vált az ország egyik gazdag övezetévé. - Románia ratifikálta valamennyi fontosabb kisebbségvédelmi európai dokumentumot, de e jogszabályok alkalmazása kis mértékben valósul meg - szögezte le Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga társelnöke. Megállapította, hogy a romániai közéletből hiányzik a kisebbségvédelmi kultúra. Enache aggasztónak nevezte a romániai magyar kisebbség fogyásának ütemét, mondván, hogy a német és a zsidó kisebbség után ma a magyarságot fenyegeti a demográfiai fogyás veszélye. A neves romániai polgárjogi aktivista az autonómiát a romániai magyarság megmaradása és gyarapodása egyik eszközének nevezte. Hangsúlyozta, hogy az autonómia megvalósítása érdekében bizalmat kell teremteni a kisebbség és a többségi társadalom képviselői között, ki kell dolgozni az autonómia megvalósítási menetrendjét, pontos határidőket szabva. A többségi társadalom tagjaiban a kisebbségi követelésekkel kapcsolatban élő félelmek megalapozatlanságáról beszélt Davido Zaffi, a Dél-Tiroli Autonóm Terület képviselője. Be kell ismernünk, hogy nem azonosak az érdekeink - hangsúlyozta. MTI

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=275

Szász Jenő nem kíván beállni az RMDSZ ernyő alá - Orbán Viktor nyilatkozata a kapcsolattartásról
[ 2005-07-23 - 23:36:33 , Erdély ma]

Fotó: Erdélyi Riport Autonómia, Kárpát-medencei gazdasági fellendülés, Erdély és Magyarország párbeszédének erősítése – ezek voltak a legfontosabb témák Orbán Viktor, Tőkés László és Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökének találkozóján. Orbán Viktor tusnádi jelenléte, beszéde és Markó Béla RMDSZ-elnökkel való találkozója lendületet adhat az erdélyi magyarságon belül a politikai párbeszéd folytatására – mondta Tőkés László, aki pénteken egy vitadélután keretében már egy asztalhoz ült Markó Bélával. A párbeszéd legfontosabb tárgya az autonómiatörekvések, koncepciók egyeztetése volt, de a Székely Nemzeti Tanács területi önrendelkezésre vonatkozó tervét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács személyielvű autonómia-tervét és az RMDSZ által benyújtott kisebbségi törvénytervezetet kellene közösnevezőre hozni – összegzett Tőkés László és hozzátette: az erdélyi magyarságnak gazdasági stratégiát kell kidolgozni, hogy az Orbán Viktor által emlegetett Kárpát-medencei gazdasági térség létrehozásának már meglegyen úgy az elvi, mint a gyakorlati alapja. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke egy autonómia kódex kidolgozását javasolta. A romániai magyarság egységjelszavát a teljesség jelszavával kellene felváltani - mondta az MPSZ elnöke pártja céljait ismeretetve. Azt, hogy a magyarság akaratának teljes lefedése érdekében az MPSZ továbbra is egy maga akar indulni a következő helyhatósági választásokon. Az országos választások esetében pedig az RMDSZ-szel közös listában kellene megegyezni, vagy összmagyar előválasztásokat tartani Romániában. Nem kívánnak beállni az RMDSZ ernyője alá, más nevű szövetséget viszont elképzelhetőnek tart. Orbán Viktor a Kossuth Rádió riportere kérdéseire válaszolt. - Hogy látja, van-e lehetőség a megegyezésre az RMDSZ, illetve ellenzéke között? - Két okból is indokolt a mértéktartás, a mi részünkről. Az egyik, hogy nem magyarországi közéleti ügyekről van szó, hanem erdélyi magyar közéleti ügyekről, másrészt azért itt nagy harcosokról van szó, tehát egy Tőkés László püspök úr, Temesvár, Markó Béla RMDSZ elnök, tehát azért egy magyarországi pártelnök, aki már látott persze ezt, azt, nem biztos, hogy átment olyan megpróbáltatásokon, mint azok az emberek, akik most itt egymással éppen vitában állnak és jó hogyha az ember ilyenkor szerényen és mértéktartással viselkedik. Egyetlen dolgot tudunk tenni, ezt kötelességünknek érezzük ezért meg is tesszük. Ez pedig, hogy felajánljuk a segítségünket, tehát bármikor bárhol, ahol az itt élő magyarok közötti együttműködésben segítséget nyújthatunk, akár közvetítés formájában, akár konferenciák szervezésével, akár egy ilyen bálványosi táborral, mi mindig készséggel állunk a rendelkezésükre, de sosem fogunk tolakodni. Moszkovits János, Krónika Hírszolgálat