2005. július 12. Vajdaság ma

Lidové noviny: „Mi és a szerbek”
A cseh lap publicistája hasonlóságot lát a srebrenicai muszlimok és a szudétanémetek meggyilkolásában

– Aki nem bűnős, az dobja rá az első követ. Nem a cseh az a nép, aki követ dobhatna a szerbekre, akik tíz év elteltével sem voltak képesek bocsánatot kérni több ezer szrebrenicai férfi és fiatalember meggyilkolásáért – írja mai jegyzetében a Lidové noviny cseh konzervatív napilap.
– Mi, csehek ugyanis hatvan évvel a világháború befejezése után sem rendelkezünk annyi erővel, hogy bocsánatot kérjünk azért a kegyetlenségért, amely a cseh történelem legsötétebb fejezete – írja Luboą Palata az újság publicistája.
– A boszniai szerbek Srebrenica bevétele után nyolcezer embert gyilkoltak meg. A csehek a Szudéta-vidék „bevételekor” – ha nem számoljuk a lucernában égő német katonákat, a náci Németország kapitulációja után – tizenhárom-húszezer szudétanémetet gyilkoltak meg. Ez nem a kontextusban néha megjelenő valamifajta szudétanémet demagógia, hanem olyan adat, amelyben hiteles dokumentumok alapján meg tudott egyezni a cseh és német történészek bizottsága – írja a cseh újságíró.
Palata szerint a háború után a németeken elkövetett bűntettek annál rémísztőbbek – ellentétben a boszniai színtérrel –, hiszen Csehországban akkor már nem harcoltak, béke volt. A gyilkosságok és kegyetlenségek – hasonló esetek, amelyekkel manapság a hágai nemzetközi bíróság foglalkozik – bűntetlenek maradtak. A cseh jegyzetíró állítja: a „háborús állapot” meghosszabbítása Eduard Beneą 1945 nyaráig életben tartott dekrétumainak az érdeme volt: csaknem minden németek elleni bűntettet a megszállók elleni harc mottójával rejtettek el – írja.
Mint Palata megjegyzi, természetes, hogy ilyen esetek nem csak az egykori Csehszlovákia területén fordultak elő. Hasonló véres, brutális fejezete van 1945 nyaráról a lengyel történelemnek, a balkáni országok többségének és nem volt minden rendben Franciaországban és Olaszországban sem. De ezzel nem lehet és nem szabad felmenteni a csehországi vitákban részt vevőknek hazai tetteinket, amelyek határainkon belül történtek hatvan évvel ezelőtt – állapítja meg.
– Korabeli szövetségeseink – Washington és Moszkva – nem fognak emlékeztetni vagy valamilyen lépésre kényszeríteni minket az ügyben, mert maguk is hibáztak. Hasonló a helyzet a Srebrenicában meggyilkolt muszlimok esetében is, mint a szudétanémetek esetében. A németek gyilkosai – vagy elfogadjuk vagy nem – a csehek voltak, hogy világos legyen: kiknek kell vállalni a felelősséget a bűntettekért – mutat rá a jegyzet írója, majd figyelmeztet:
– Ne beszéljünk most itt a három millió német erőszakos kitelepítéséről, mert az vagy megtörtént vagy nem történt meg. A háború után sok olyan dolog történt, amelyekre ma már máshogy tekintünk. Beszéljünk arról a sok ezer emberről, amelyeket a háború után megöltek. És próbáljuk meg megtalálni a sajnálat és a megkövetés szavakat. Ha megtaláltuk ezeket a kifejezéseket, adjunk a szerbeknek ötven évet, hogy ők is megtalálják, és legyen erejük kimondani. Talán Srerbrenica esetében meg fogják találni – véli Palata az 1893-ban alapított cseh konzervatív napilap, a Lidové noviny újságírója.
MNO

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=269

Vajdaság ma

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés