Megjegyzés: Közvetlenül Trianon előtt a Román Királyságban a lakosság 60% volt írástudatlan.
Úgy gondolták a regáti román nyomort csak úgy lehet felszámolni, ha odacsatolással  a  gazdag, művelt és szép Erdélyhez majd fölzárkózik a regáti románság. A puska fordítva sült el, mai szóval élve a "demokratikus "hagyományaival ( három egyenreangú nemzet országa ), kultúrájával , híres egyeteimeivel, jól kiépített út-  vasút-  és telefonhálózatával és ásványi kincseivel rendelkező Erdélyt teljesen lezüllesztették . A "Kelet Paradicsomából" a  nyomor, békétlenség, embertelenség, üldöztetések, etnikai tisztogatás országa lett. A despota vezetésű, elmaradott, elszegényedett nyomorúságos Regátból a románok ( akkor még történelmi népnevükön oláhok) folyamatosan szivárogtak át a virágzó szomszédos Erdélybe Trianon előtt is az évszázadok során, menekülve a saját regáti uraik által teremtett nyomorból .A három nemzet befogadta őket akkor is amikor a Magyar Királyság része volt, akkor is amikor önálló Erdélyország- Erdélyi Fejedelemség volt.  A Trianon utáni helyzetet már ismerjük. A szülőföld  maradt, a haza elveszett. Ez az a kettősség,melyet az elszakított részeken élő magyarság érez. A szülőföld nem azonos a hazával, mert az az ország ahol élnek csak akkor fogadja be őket, ha elfelejtik magyarságukat. Három és félmillió magyar pedig szülőföldjén otthon van, de hazája, olyan országa, ahol szabadon használhatja nyelvét,magyarként élheti életét mégsincs. Saját szülőföldjén hazátlan, mert igazságtalanul elvették tőle. Elvették tőle magyar hazáját és magyar állampolgárságát is. Azt is rossz szemmel nézik a magyar földet ajándékba kapók, ha ezek az emberek a magyar nemzet részének tekintik magukat. Nincs haza csak szülőföld van, de ez utóbbit is igyekeznek kisajátítani tőlük és a történelemhamisításokkal bebizonyítani, hogy azon a földön ninc is kersnivalójuk. ( nemzetidal.gportal.hu szerk.megjegyzés)

A Moarte bozgorilor ! felirat a város szívében, az egy­kori Egressy Gábor ut­cából a volt Baross Gábor (ma a magyarirtó Horea nevét viseli) utcába vezető átjáró falán jelent meg, egy másik, Fara bozgori (Hazátlanok nélkül) a Ballada utca egyik ház­falán intéz támadást nemcsak a közízlés, hanem a város magyarságának nemzeti érzése ellen. A jelenség a Marosvásárhely Fekete Márciusára való emlékezés előestéjén annál is inkább súlyosabb, mivel az 1990-es események is közvetlenül kapcsolódnak bizonyos feliratokhoz, még akkor is, ha ezek – a magyar közösség részéről teljesen jogos – kétnyelvűséget, anyanyelvhasználatot követeltek.

Azok közül, akik akkor kiálltak a magyarok ügyéért, és nem hagyták, hogy megfélem­lít­senek, az egyik személyiség Kincses Előd, akit arról kérdeztünk: miként vélekedik a falfir­kákról, s milyen okokat lát ezek megjelenése mögött.

 
Az oktatási rendszer bűne

„Bár nem vagyok benne teljesen biztos, fiataloknak vélem a falfirkálókat. Az ifjúság egy részének ez az ultranaciona­lista megnyilvánulása – amelynek az utóbbi napokban Kolozsváron és Bukarestben is tanúi voltunk, s amely oda vezetett, hogy egyre több fiatal ma már nyíltan Hitlerjugend-pólókat vesz fel, és tiltott fasiszta jelvényeket használ – a román oktatási rendszernek a bűne, annak a romantikus történelemszemléletnek, amelynek semmi köze a valósághoz, de amely állandóan viktimizálja a román népet, amelynek mindig és mindenki ellen harcolnia kellett. Sajnos a nem túl intelligens fiatalok beveszik ezeket a szövegeket, és mindenkiben, aki nem román és nem ortodox, ellenséget látnak” – fejtette ki Kincses Előd.


Emlékeztetett: 1990. március 19-én vas­villával, botokkal felfegyverzett, leitatott Görgény-völgyi parasztokat hoztak be teherautókkal Marosvásárhelyre. A megvadult tömeg megtámadta és szétverte az RMDSZ szék­házát, és az ott tartózkodó Sütő Andrást mintegy 70 társával együtt előbb a pad­lásra szorította, majd a katonai vezetők és rendőrök szeme láttára – akik cinkosan elnézték az agresszív támadást, anélkül, hogy közbeléptek volna – megtámadta őket, és kiverte a közülünk immár végképp eltávozott európai hírű író egyik szemét.
 

Veszélyes, hogy egyesek új­ra agresszióban gondolkodnak

„Megengedhetetlen, hogy az akkori véres eseményekért senki se feleljen. Ez egyben azt is jelenti, hogy a büntetőjog visszatartó ereje nem érvényesül, és fennáll a veszély, hogy egyesek újra agresszióban kezdenek gondolkodni, ha ez nem nyeri el méltó büntetését” – hangsúlyozta a Fekete Március egyik főszereplője, aki az uszító jellegű falfeliratok egyre sűrűbb marosvásárhelyi megjelenésében a hatóságok erélyes fellépésének a hiányát is látja.

„Szabédi László az ötvenes évek második felében arról értekezett, milyen nagy az erdélyi román értelmiség szellemisége, hogy megértesse az újonnan betelepített románokkal: itt őshonos magyar népesség él, és minden, ami Erdélyben van, az a magyarok munkáját is őrzi, hiszen akiket ide betelepítenek, azoknak fogalmuk sincs arról, hogy mit is keresnek itt a más nyelvű és más vallású nemzetiségek” – összegezte Kincses Előd azokat az okokat, amelyek az ilyen megnyilvánulásokhoz vezethetnek.
 

A rendőrség nem találja a tetteseket

Erélyesen elítéli a falfeliratokat Csegzi Sándor alpolgármester is, aki szintén az „ifjú titánok” számlájára írja ezeket a mázolmányokat, s gyökerüknek inkább az egymás nemismerését, a vagánykodást tartja, mint a tudatos magyarellenes uszítást. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a városban senkinek nincs mitől félnie, mert a jelenlegi történelmi, politikai helyzet más, mint amilyen 1990 márciusában volt. Az alpolgármester optimizmusa némileg ellentétben van a rendőrségnek az esethez való viszonyulásával.

Livia Popa szóvivő a Vásárhelyi Hírlaptól értesült a falfirkákról, s igaz ugyan, hogy megígérte: megpróbálják minél hamarabb kézre keríteni a tetteseket, de az egy hónappal ezelőtti szoborrongálás kapcsán tett hasonló jellegű ígéretének sincs még semmiféle kézzelfogható eredménye.

(Kuruc.info - Vásárhelyi Hírlap - Góbé Portál)

Kapcsolódó

Videók: Ki a magyarokkal az országból! - skandálták Mátyás városában

Most Kárpátalján ütöttek - magyar nőt (!) a nyelvéért

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés