Ezeken a találkozókon a problémákról akkor kell említést tenni, ha azokat megoldották már. Csak a mosolydiplomácia mércéje alapján lehet azt a következtetést levonni, hogy a lehető legszerencsétlenebb időpontban látogatott Romániába Sólyom László, hogy a székelyföldi belső népszavazás „belerondított” a tárgyalásai menetébe. Az erdélyi magyarság soraiban alighanem azok vannak többségben, akikben korábban is ellenérzéseket váltott ki, ha a két ország vezetői túlzottan összemelegedtek. Nem azért, mert viszályra kódolták a génjeiket. Inkább arról van szó, hogy a közösség helyzetét sem Markó Béla, sem Tőkés László nem tekinti rendezettnek. Ha pedig ilyen körülmények között túlzott az összeborulás a magyar és a román állam vezetői között, az csakis az erdélyi magyar közösség érdekeiről való lemondás árán történhet. Ha innen közelítünk a magyar államfő látogatásához, alkalmasabb időt nem is lehetett volna találni. Az SZNT belső népszavazása biztosította, hogy Sólyom László arról beszéljen, amiről beszélnie kellett. És becsületére válik, hogy azt mondta, amit kellett, megállapításaival addig ment el, ameddig tisztségéből adódóan elmehetett. A normalitás hangján szólt az autonómiáról, az anyanyelvi oktatásról, a kétnyelvűségről egy olyan világban, amelyben tudatlanság és előítéletek elegye torzítja a közbeszédet. Ez pedig többet tesz a mosolygós lemondásnál. Elhozhatja azt az időt, amikor az autonómia bukaresti megítélése válik a román–magyar államközi kapcsolatok mércéjévé. Krónika  Román sajtóvisszhang: Zajlik a huhogás : Székelyföldet egy közelgő konfliktus kockázata miatt kerüli a tőke? 2007. február 14. Vajdaság Ma Székelyföldet egy közelgő konfliktus kockázata miatt kerüli a tőke? A Sólyom-látogatás romániai sajtóvisszhangjából A román-magyar együttes kormányülések ellenére sem jelent Bukarestnek "érvényes" partnert Budapest - írja a Gandul című napilap szerdai száma. Az egyik legtekintélyesebb politikai és közéleti román országos napilap kiemelten kezeli Sólyom László köztársasági elnök romániai látogatását. Az eseményről Szecesszionizmus elleni vakcina címmel vezércikket is közöl. Ebben Bogdan Chirieac neves külpolitikai elemző kifejti, hogy a székelyföldi népszavazás a demokrácia szabályainak értelmében nem ütközik törvénybe, de problémát jelent, hogy a referendum szervezői az állam logisztikáját - a polgármesteri hivatalok épületét és a szavazócédulák kinyomtatására elhasznált papírt - magáncélra fordítják. A szerző szerint formálisan egyetlen népszavazást sem lehet elítélni, de ha az kelet-európai területi autonómiáról szól, akkor az események "súlyos fordulatot vehetnek". Hozzáteszi: a múlt évtizedben a Romániával szomszédos Jugoszláviában "robbanást okozott" ez a kérdés. Chirieac úgy látja, hogy a következő időszakban tetten érhető lesz Erdélyben és egész Romániában a mesterségesen gerjesztett etnikumközi konfliktus növekedése. Mindebből egyenesen az következik majd - teszi hozzá -, hogy a románok "nagy bizalmatlansággal" tekintenek a magyarokra, a székelyföldi megyéket pedig elkerülik a befektetők, mivel potenciális interetnikai konfliktusos övezetnek tartják Hargita, Kovászna és Maros megyét. A Gandul szerint a szélsőséges romániai magyarokkal - a referendum szervezőire és támogatóira utalva - nehéz konszenzusra jutni, de sajnos Budapest sem jelent érvényes partnert Bukarestnek. Hozzáteszi: Magyarország politikai és gazdasági válságban van, közben pedig "botrányok és egyre erőteljesebb nacionalizmus" marcangolja az országot. Emlékeztet: Sólyom László a romániai magyarságot a magyar nemzet részének nevezte, tegnap pedig Tőkés László református püspökkel egyeztetett. Rámutatott: történelmi megbékéléseket kötött a két ország, amikor a NATO és az EU kapujában álltak, "a szecesszionizmus borzalmas betegsége" azonban ismét előbújt - írja a Gandul. A bukaresti lap tudósításában azt emelte ki: a magyar államfő szemrehányást tett a román politikusoknak amiatt, hogy túl könnyelműen játszadoznak a minősítésekkel, amikor a kisebbségek területi autonómiájáról beszélnek. A lap szerint Sólyom László Marosvásárhelyen nem rejtette véka alá Traian Basescu román államfő és a közte lévő véleménykülönbséget az autonómia kérdésében. A magyar államfő látogatásáról a Ziua című napilap is beszámol. Romániát Keletről sarokba szorították című írásban az olvasható, hogy Ukrajna államelnöke szemrehányást tett Romániának az itt élő ukrán kisebbség jogainak hiánya miatt, és Moldova föderalizálását kérte ugyanakkor, amikor a magyar államfő a területi autonómia mellett foglalt állást. A Ziua az ukrán államfőnek a kisebbségek védelmében tett korábbi nyilatkozatát úgy értékeli, hogy átvette a "magyar modellt", emellett Sólyomnak az autonómiaformák támogatásáról szóló kijelentéseit pedig úgy értékeli, hogy Románia "gyors léptekkel halad az Osztrák-Magyar Monarchiához hasonló föderális állam felé" - írja a Ziua. Szinte az összes szerdai román lap beszámol arról, hogy Traian Basescu árnyalta álláspontját a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazást illetően. A Cotidianul című napilap például úgy véli, hogy "Basescu békét kötött a székelyekkel", hiszen "hangnemet váltott", és a "korábbi harcias álláspontját megédesítette". ( MTI, vajdasagma.info, commora.hu nyomán)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés