A politikus budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a Fidesz elnöke az utcától és a radikálisoktól kér segítséget politikai hatalma megőrzéséhez.

Mesterházy Attila szerint a Fidesznek vagy az lehetett a célja a kordon lebontásával, hogy elterelje a figyelmet a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által kezdeményezett nemzeti kerekasztalról, vagy Orbán Viktor üzenhetett ezzel saját táborának, mivel - ahogy a frakcióvezető-helyettes hozzáfűzte - az utóbbi időben Fidesz elnökének alkalmasságát kétségbe vonó publicisztikák láttak napvilágot.

A szocialista politikus azt kérte az ellenzéki párt mérsékelt politikusaitól, bírják rá Orbán Viktort, hogy térjen vissza a parlamenti politizáláshoz és ne szövetkezzen a szélsőséges erőkkel.

Mesterházy Attila egy kérdés kapcsán azt mondta, hogy a Kossuth téri kordon felállítását egyrészt rendőrszakmai kérdésnek tekintik, másrészt amíg nincs bírósági határozat a Parlament épületét övező kerítésről, elfogadják a rendőrség döntését.

Az MSZP frakcióvezető-helyettese egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: a Fidesz kordonbontó akcióját nem polgári engedetlenségnek, hanem provokációnak tekintik. Mint hozzátette, polgári engedetlenséghez akkor folyamodnak, ha az alkotmányos rendet alapjaiban veszélyeztető helyzet áll elő, és rendezésére kimerítették az összes jogi lehetőséget.

Mesterházy Attila a Kossuth téri kordonról szólva ugyanakkor azt is elmondta, meg kellene vitatni, milyen esetben lehetne és milyen körülmények között nem szabad demonstrálni a Parlament előtt.

Arról is beszélt, hogy a Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő által Hiller Istvánnak és Lendvai Ildikónak címzett levélre az MSZP elnöke és frakcióvezetője a nap folyamán válaszolt.

Szájer József levelét egyébként Orbán Viktornak kellett volna címezni - jegyezte meg a szocialista politikus.
(mti)

Kapcsolódó cikkek:

Újra legyen méltó helyén az össznemzeti jelkép, az Árpád-sáv !
  2006.12.12. 09:41

A Jobbik december 11-én, Árpád neve napján az ország több pontján demonstrál ősi nemzeti szimbólumunk megóvása céljából. Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Székesfehérváron, Győrött, Szarvason és Érden vonulnak a Jobbik helyi szervezetei az utcára Árpád-sávos zászlókkal. A mai naptól erőnk és lehetőségeink szerint az ország minden településén felvilágosító missziót hirdetünk.

Ennek keretében az országos elnökség a párt hivatalos színévé választotta a piros-fehér sávokat. A Jobbik az elkövetkezendő hónapok során mindenütt fórumokat, előadásokat szervez, felvilágosító kiadványokat juttat el a polgárokhoz.

"Az Árpád-sávos lobogót nem rágalmazni kell, hanem élni a benne rejlő lehetőséggel. Véleményünk szerint a piros-ezüst sávokat a Kárpát-medencei magyarság össznemzeti jelképévé kell nyilvánítani. A felvilágosító kampány zárásaként ezért 2007. december 11-én Budapesten hagyományteremtő Árpád-sávos ünnepséget tartunk, ahová várjuk a trianoni határokon inneni és túli magyar testvéreinket" - olvasható a Jobbik közleményében.

Az a bizonyos "zászló-ügy"     Manapság elharapódzott egy nagyon téves, tudatlanságra alapuló és rendkívül manipulatív állítás az Árpád-sávos zászlókkal kapcsolatban.    Az Árpád-sávos zászló legitim jelkép, mivel egy olyan dologról van szó, amely több, mint ezeréves magyar múltra tekint vissza (és nem szerepel a tiltott önkényuralmi jelképek között sem). Régesrég már Károly Róbert, Anjou király is emelt fővel lengette ezt az Árpád-sávos lobogót, de István királyt is ábrázolják Árpád-sávos öltözékben. Később, a tizenkilencedik században megtoldották még egy színnel (piros-fehér-zöld), hogy francia mintára trikolor legyen (a zöld ezesetben a hármas halom), de addig az Árpád-sávos zászló élt hivatalban, ez bizonyítja a címerünk is, ahol szintén megjelennek az említett sávok.   Az eredeti Árpád-sávos zászló 4 vörös, és 4 fehér sávból áll. A XIV. század közepén készült Képes krónikában nemcsak az ábrázolt zászlókon, hanem a királyok öltözékén is ez látható (pl.: Szent István vagy III. Béla ).   A fehér (ezüst) sávoknak a Kárpád-medence négy nagy folyójával (Duna, Tisza, Dráva, Száva) való azonosítása csak a XVIII. század során történt meg. A csupán 150 esztendeje használt piros-fehér-zöld szín nemzeti zászló is az egyesített, két Árpád-kori szimbólum színeiből áll össze. A vörös-ezüst sávok, a vörös mezőben álló ezüstszínű kettős kereszt adják a zászlónak a piros és fehér színeket. A kettős kereszt alatti hármas halom eredetileg ezüstszínű volt, csupán a XIV. századtól kezdték zöldre festeni. Ez a zöld hármas halom tehát a trikolor zöldjének az alapja.   Most jön a lényeg. A nyilasok zászlaja nem sávos volt, hanem vörös! Vörös zászlajuk közepére fehér körben fekete nyilaskeresztet helyeztek. Sávok csupán a nyilas uralom alatt használt karszalagon voltak, ám nem önmagukban és nem az Árpád-sávval azonos számban.   A leírás szerint: vörös mezőben, sarkára állított fehér négyzetre helyezett zöld nyilaskereszt, amelynek belsejében fehér H-betű látható. Ezt fogja közre két oldalról kilenc sáv, 5 piros és 4 fehér:   Az öt vörös sáv a nyilas mozgalom szándéka szerint megújítandó magyarság öt – egymást feltételező – társadalmi csoportját (a nemzetmegtartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiség, a nemzetmegtartó nő-gyermek-ifjúság, a nemzetvédő fegyveres erők) jelképezte, amelyek a hungarizmus erkölcsi (kereszténység), szellemi (nacionalizmus) és anyagi (szocializmus) alapjai. A négy fehér sáv jelképezte a magyar nemzetet és a Kárpát-Duna nagyhazát alkotó „népszemélyiségeket” (magyarság, szlovákság, ruszinság, románság, németség, szerbség), amelyeket konnacionalizmus tart össze.   Liberális és egyes szocialista politikai körök manipulatív, téves és csúsztató állítása az, amikor az Árpád-sávos lobogót a nyilas korszakkal kötik össze, ugyanis tények támasztják alá, hogy a két dolognak semmi köze sincs egymáshoz. Ráadásul a nyilasok és a Rákosi-féle kommunista rezsim is használta a mai piros-fehér-zöld nemzeti lobogót. Akkor most az ettől vajon a nemzeti színű zászló fasiszta és/vagy kommunista jelképnek számít? Ugye, hogy nem.   Az alábbi régmúlt vagy jelenleg is meglévő megye, illetve város jelképeiben található meg az Árpád-sáv: - A Szent Korona országainak egyesített címere - Magyarország jelenleg használt, ún. kis címere - Abaúj-Torna vármegye címerének felső része - Körmöcbánya címere - Beszterceszék címere - Esztergom város pecsétjén és későbbi címere - Fejér vármegye címere - Győr vármegye címere - Maros-Torda vármegye és Marosszék város címere - Nagysink címere - Nógrád vármegye címere - Nyitra vármegye címere - Eperjes címere - Sáros vármegye címer - Szilágy vármegye címer - Temesvár címere   Továbbá Árpád-sáv látható a Nemzetbiztonsági Hivatal címerében és az Országgyűlés termében is a magyar zászló mellett. A nemzeti piros-fehér-zöld, illetve a történelmi Árpád-sávos lobogók alatt szokták letenni az újonnan megválasztott magyar miniszterelnökök a hivatali esküjüket (így pl.: Antall, Boross, Horn, Orbán, Medgyessy, Gyurcsány 2x is). Azok a politikusok, akik szörnyű tudatlanságukban össze-vissza beszélnek jobban tennék, ha egy picit utána olvasnának a témának, mielőtt hülyeségekkel szédítik a médiát, az efféle marhaságra fogékony tömegeket, meg a Parlament nagytermét.   Forrás: Put About   Kapcsolódó cikk: Fodor Gábor: az Árpád-sávos zászló egyértelműen nyilas szimbólum  Kiegészítés : A XI. századból való Árpád-sávos zászlóról:  Hosszú ideig úgy tudtuk, hogy hét nemzet (törzs) kötötte a vérszerződést: Megyer, Nyék, Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Kürtgyarmat. De, ha a Kürtgyarmat szót felbontjuk, akkor két szót kapunk: Kürt és Gyarmat. E két nemzet két kis, vagy két csonka lehetett, melyeket hadászati célból egybevontak, de a nemzetszövetségben teljes jogú szövetkezők voltak. Nemzeti címerünk jobb felén tehát ennek emléke lett megörökítve, (tehát a 8 törzs szövetségének a 8 sáv felel meg) melyet az Árpád- sávos zászló is igazol. Az árpád-házi királyok e két jelképet külön használták - külön az árpád-sávos zászlót és külön a kettős  keresztes zászlót. A két Árpád-kori szimbólumot egyesítették a címerben.  László Gyula, nemzetközileg elismert régészprofesszor szerint a kereszténység felvételekor a pogány jelképek egy részét nem tiltották be, hanem átvették a keresztény szimbólumrendszerbe. Ilyen az Árpád-sáv is, mely a sámán-létra fokaira utalt, valamint a kettőskereszt is mely a sámánoknál az életfát jelképezte. Forrás: Dúcz László :A közöttünk élő turulmadár című könyve . A kettőskereszt  a kereszténység felvétele után bizánci jelkép és az apostoli keresztet jelenti. A címerünkben megjelenő árpádsáv és kettőskereszt a magyar folytonosság jelképe. nemzetidal.gportal.hu

Képek az Árpád-sávos zászlónkról történelmünkből a teljesség igénye nélkül: Szent István királyunk ábrázolása Árpád-sávos öltözékben  Szűz Mária a Magyarok Nagyasszonya az Árpád-sávos címerrel és a gyermek Jézussal III. Béla király Képes Krónika (Chronicon Pictum) I. Magyar Helikon, Budapest, 1964, 122. old. (f.61'b). Országos Széchényi Könyvtár, Budapest    Szent László király 1600 körül Olaj, fa, 103 x 101,3 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest  Küldje el képeslapként Fodor Gábornak     Károly Róbert király az Árpád-sávos pajzsot tartva Nagy Lajos királyunk a Thuróczy krónikában ábrázolva (1487) IV.Béla királyunk (ő még nem ismerte Fodor Gábort )   Mátyás király (Thuróczy krónika)   II. András denárja rajta az Árpád-sávos pajzs    Teljes méretű kép megtekintése.Szent István oltár, XVIII.század Celdömölk, Árpád-sávos címerrel   István király Árpád-sávos öltözékben ( Képes krónika)   Zsigmond király pecsétje, rajta az Árpád-sávos pajzs Teljes méretű kép megtekintése. II.András pecsétjének elő- és hátlapja (Árpád-sávos pajzs az egész hátlapon)

Fodor Gábor zászlófóbiája

2006. december 05. HunHír.Hu Az SZDSZ-es Fodor Gábor arra kérte a pártokat a parlamentben: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy hogy ne használják tüntetéseiken az Árpád-sávos zászlót, mert az ma a - a gyűlöletbajnok, agresszív, kirekesztő törpepárt szerint - a nyilasrendszer jelképe. A Fidesz frakcióvezetőjének korábbi felvetésére, hogy Gyurcsány Ferenc már kétszer is esküt tett ugyanez előtt a lobogó előtt, Fodor Gábor úgy reagált: ez igaz, de sok zászló vonul fel egyszerre az eskühöz, szerinte az Árpád-sávos csak egy a történelmi zászlók közül. "Tisztelt képviselőtársaim, mindannyiunknak tudni kell, hogy amikor a miniszterelnök esküt tesz, akkor egy tucatnyi történelmi zászló jön be ide a terembe. Vajon miért van az, hogy csak ez az egy zászló, az Árpád-sávos zászló és nem más jelenik meg a történelmi zászlók közül és jelent meg például 1992 október 23-án, amikor Göncz Árpád köztársasági elnök urat kifügyülték? Vagy megjelent a fővárosban, amikor Szabó Albert és követői masíroztak, szintén Árpád-sávos zászlót lobogtattak." - mondta Fodor Gábor, SZDSZ-es országgyűlési képviselő. HunHír.Hu - fh nyomán