A nagygyûlést TransylMania etnorock együttes fellépése nyitotta meg. A város központját lezárták, a Márton Áron tér megtelt fiatalokkal, sokan díszmagyarban érkeztek. Az emelvény fölött az ENSZ Chartából idéztek három nyelven :
„Az önrendelkezés minden népek joga"
A nagygyûlést minden nagyobb román televízió közvetítette. Az eseményre nem csak Székelyföld, de egész Erdély területérõl mindenhonnan érkeztek, a rendezvény kezdetén vonultak fel a különbözõ települések küldöttei, tábláikon rovásírással is szerepeltek a helységek nevei. A helyiek tapsviharral fogadták õket, akárcsak a belsõ-magyarországi testvéreiket.
Önrendelkezést a székelyeknek, autonómiát Székelyföldnek! - nyitotta meg a nagygyûlést az ünnepség szóvivõje.
Elsõként Szász jenõ székelyudvarhelyi polgármester szólt a gyülekezethez. A nyelvében egységes magyar nemzet március 15-én a szabadságot ünnepli – szögezte le már indulásból a szónok. Tudunk-e még hinni a szabadságban, akarunk-e tenni érte? - tette fel a kérdést. A szabadság ma autonómiát jelent, nem többet, és nem is kevesebbet annál, amit a román hatalom 1918. december 1-én megígért nekünk, mondta. Egyenlõ méltósággal akarunk élni szülõföldünkön! - ezt a békés üzenetet küldjük a nagyvilágnak, jelentette ki, hozzátéve: jóhiszemûségünkkel és türelmünkkel senkinek nem szabad visszaélnie.
A polgármester után Tõkés László református püspök köszöntötte az ünneplõket, román nyelven is üdvözölte azokat a nemzettársainkat, akik ezen a nyelven értenek jobban. Márton Áron 1946-os csíksomlyói pünkösdi búcsún mondott szavait hozta példaként: szabad emberekhez és szabad néphez méltó életetakarunk élni, mert ehhez istenadta jogunk van. Tiltakoznunk kell jogainkért és szabadságunkért, ma is ezt tesszük, akárcsak harcos elõdeink tették 48-49-ben. A történelmi egyházak is felsorakoztak népünk érdekében és védelmében, vállalva a rájuk esõ felelõsséget és szolgálatot, jelentette be a püspök. Az önrendelkezés és a nemzeti egyesítés eszméje 48 eszméje. Ez itt és most jogot és szabadságot jelent, egy szóban: autonómiát, állított párhuzamot Tõkés László. Ugyanakkor keserûen jegyezte meg, hogy az RMDSZ csúcsvezetése azzal vádolta a nagygyûlést, hogy önös politikai érdekeikben cselekszenek. Kérjenek bocsánatot ezért a durva sértésért, szólította, fel az RMDSZ-vezetõséget, a tömeg hangos helyeslése közepette, s kérte, térjen észhez, vállaljon közösséget és párbeszédet az autonomistákkal, együtt vívhassuk ki önrendelkezésünket. A határmódosítás nem járható út, de ha elvették tõlünk a területet, cserébe kérünk autonómiát! - mondta Tõkés. Példának hozta fel, hogy Moldávia autonómát adott a gagauzoknak és Transznisztriának, csak hogy ne szakadjanak el. Tõkés László RMDSZ-román párbeszéd helyett magyar-román párbeszédre szólított fel A püspök szerint az európai nemzetek uniója az autonóm nemzeti közösségek unióját is kell jelentse. Székely testvéreim, legyen intõ figyelmeztetés számotokra, hogy ha nem vívjátok ki az autonómiát, ti is a Partium és a többi szórvány sorsára fogtok jutni! - figyelmeztetett. A római katolikus egyház, az EMNT és a Székely Nagygyûlés határozatot hozott: nemzeti imaévet hirdet a romániai magyarok lelki megújulására – fejezte be beszédét Tõkés László.
Dr. Csapó I. József Bardócz Ferenc gyergyóditrói és Román Attila vargyasi polgármesternek és az önkormányzatnak Gábor Áron díjat adott át. A Nagygyûlés szóvivõje bejelentette hogy körülbelül húszezer ünneplõ van Székelyudvarhelyen a Márton Áron téren. Mindkét kitüntetett szólt néhány szót az ünneplõkhöz.
Raffay Ernõ történész beszédében a székelység õsi jogának és jussának nevezte az autonómiát. Azt állítják, hogy az autonómia nem Európa-kompatibilis, de ezen a területen már 800 éve Európához illõ autonómia létezett, a székelyek és a szászok autonómiája, mondta. Az Unió egyik alapelve az, hogy a dolgokat nem a központban, hanem ott kell megoldani, ahol azok felmerültek. - szögezte le Raffay. Felidézte az 1918-as gyulafehérvári határozatot, amelyben megígérték a teljes nemzeti szabadságot. Utalt Traian Basescu román államfõ nyilatkozatára, melyben autonómiát javasolt Koszovó számára. Ha Koszovó autonomiát kaphat a román elnök szerint, akkor adja meg ugyanezt Székelyföldnek is! - mondta Raffay. Smaranda Enachet is idézte, aki azt mondta, hogy az, hogy ma Székelyudvarhelyen nagygyûlést szerveznek az autonómiáét, annak a román vezetés a legfõbb okozója, amiért azt mindeddig megakadályozta. A neves történész Petõfi soraival zárta beszédét:
„Még kér a nép, most adjatok neki Vagy nem tudjátok, mily szörnyû a nép, Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad..."
Raffay Ernõ beszéde után Gazda Zoltán színmûvész szavalta el rendkívül szuggesztív módon Ady Endre Felszállott a páva címû költeményét.
"Új szelek nyögetik az õs, magyar fákat, Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat.
Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig, Vagy ez a mi hitünk valóságra válik. "
A Nagygyûlés végén a Székely Nemzeti tanács elnöke, Dr. Csapó I. József emelkedett szólásra. Nem akarunk kiszolgáltatottságban, alárendeltségben élni, a területi autonómia õsi jussunk, errõl soha le nem mondunk! Alapvetõ emberi jogainkért demokratikus eszközökkel küzdünk. - mondta Csapó. Autonómiát, szabadságot a székelységnek! Követeljük, hogy tartsák be az 1918 december 1-én tett ígéretüket!
A nemzetállam fogalma túlhaladott, azt Románia alkotmányából törölni kell. - szögezte le Csapó. Az Európai Unió orvosolja a 86 évvel ezelõtt elkövetett jogfosztást: tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld területi autonómiáját! Az ENSZ gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése fölött, követelte.
Autonómiát Székelyföldnek, Szabadságot a Székely Népnek! - nyilvánította ki akaratát kiáltó szóval a húszezres tömeg Csapó József kezdeményezésére.
A Nagygyûlésrõl az elõzetes hírekkel ellentétben a Duna Televízió élõ közvetítést adott. A rendezvényre sem a román elnök, sem az RMDSZ vezetõi nem mentek el.
Melléklet 1: a Kiáltvány. Melléklet 2: A közfelkiáltás itt (amatőr videofelvétel).
Kép és szöveg: Kuruc.info |