I. Erkölcsi jóvátétel a kommunizmus bűneiért
A kommunizmus bűneivel való szembenézés nélkül, az egykori elnyomó rendszer ideológiájának és gyakorlatának a döntéshozatalból, a végrehajtásból és az igazságszolgáltatásból való kiiktatása nélkül nem építhető egészséges társadalom.
Ezért szorgalmazzuk mindazon kezdeményezéseket, konkrét erkölcsi, jogi és közigazgatási lépéseket, amelyek a közélet megtisztulásához vezetnek, és elvárjuk a magyarság mind választott, mind kinevezett tisztségviselőitől, hogy mandátumuk erejével ők is ezt tegyék.

II. Korrupciómentes közélet, hiteles igazságszolgáltatás, jogállam
A jogállamiság kulcsa a hatalmi ágak intézményi szétválasztása és kiszolgáltatottságuk felszámolása. Különösen igaz ez az igazságszolgáltatásra, melynek politikamentessé tétele és valós függetlensége 16 évvel a rendszerváltás után sincs biztosítva.
Elvárjuk a román politikai élet magyar szereplőitől, hogy legyenek cselekvő partnerei mindazon demokratikus erőknek, amelyek a korrupcióellenes harc hatékonyságának biztosításán, az igazságügy politikamentessé tételén és hatékonyságának növelésén munkálkodnak.

III. Területi-közigazgatási reform a történelmi fejlődés által kialakult régiók alapján
Románia jelenlegi területi-közigazgatási szerkezete nem felel meg az uniós követelményeknek. A túlzott központosítás megszüntetése, a történelmi sajátosságokon alapuló fejlesztési régiók kialakítása képezheti a területi-közigazgatási reform alapját.
Egyeztetést szorgalmazunk a parlamenti pártok képviselőivel ezen reform módozatairól és konkrét ütemtervéről az államelnök közvetítésével és az Unió illetékeseinek bevonásával.
Románia sikeres európai integrációjához és az EU különböző támogatási alapjainak hatékony felhasználásához elengedhetetlenül szükséges a jelenlegi fejlesztési régiók határainak újragondolása a szerves fejlődés eredményeképpen kialakult tradicionális régiók szerint.
Tárgyalásokat indítványozunk erről a parlamenti pártok képviselőivel és a kormánnyal. A tárgyalások moderálására felkérjük az Európai Bizottság regionális fejlesztési biztosát, valamint az európai integrációs intézmények régiókat képviselő testületeinek megbízottjait.

IV. Azonos jogállás és stratégiai partnerség Erdély történelmi népeinek
Erdélynek, mint történelmi régiónak, saját politikai, közigazgatási, kulturális, gazdasági és szociális intézményekre van szüksége és joga. Erdély társadalmi és gazdasági ereje a szubszidiaritás elvének többszintű gyakorlatba ültetésével kamatoztatható leginkább, az ország európai integrációja érdekében.
Indítványozzuk a regionális pártok működésének törvényi szavatolását, az Erdélyben működő politikai erők közötti regionális kerek-asztal megindítását. Szorgalmazzuk a regionális érdeket és politikákat megfogalmazni kívánó politikai erők közötti összefogást, közös politikai és fejlesztési programok kidolgozását az Unió regionális hatóságokat tömörítő testületeivel közösen. Szorgalmazzuk továbbá Erdélynek, Európa egyik történelmi régiójának az európai régiók együttműködési rendszerébe való bekapcsolását.

V. Székelyföld – önálló fejlesztési és sajátos jogállású közigazgatási régió
A Székelyföld, melynek településein él az erdélyi magyarság majdnem fele, történelmi-földrajzi, gazdasági, valamint társadalmi szempontból egyaránt megfelel mind az önálló fejlesztési régió, mind a közigazgatási régió feltételrendszerének. A Székelyföld sajátos jogállású közigazgatási régióvá válását célzó társadalmi-politikai akaratot az erdélyi magyarság elöljárói és az őshonos székelység több ízben is megfogalmazták, de érdemi párbeszéd ennek kialakításáról még nem indult meg.
Kezdeményezzük ezen érdemi párbeszéd megindítását a román társadalom meghatározó politikai és értelmiségi elitjével, a fejlesztési és közigazgatási régiókról szóló vita szerves részeként, vagy attól függetlenül is. A téma kényességére való tekintettel a párbeszédhez nemzetközi közvetítést szorgalmazunk az Európai Bizottság, az Európai Parlament vagy a EU régiók Kongresszusának képviselői részéről.

VI. A belső önrendelkezés különböző formáinak törvény általi biztosítása
Az erdélyi magyarság politikai képviselete 1990 után a belső önrendelkezésének gyakorlatba ültetéséhez három közösségi autonómiaformát hirdetett meg:
területi autonómiát – a tömbmagyarság számára,
sajátos jogállású önkormányzatokat – a többségükben magyarok lakta települések közigazgatására,
illetve
kulturális (személyi elvű) autonómiát – a kisebbségben élő magyar közösségek számára.
„A csak minket illető kérdésekben mi magunk dönthessünk” jogának gyakorlásához ezen közösségi autonómiák törvény általi szavatolása szükséges.
Erdély különböző térségeiben és településein számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek megmaradása és gyarapodása szempontjából elengedhetetlen, hogy törvény szabályozza ezen közösségek azon jogát, hogy a nemzeti identitásukat közvetlenül érintő kérdésekben választott testületeik által saját maguk dönthessenek.
Mindazokat a településeket, ahol valamely nemzeti kisebbségi közösség számbeli többséget alkot, a pozitív európai gyakorlat szerint megilleti a törvény által szavatolt sajátos közigazgatási jogállás, a több ilyen település által szervesen összefüggő tömb esetében pedig a sajátos jogállású közigazgatási régió.
Ezen autonómiaformák jogi kereteit meghatározó törvény rendelkezzék az autonómiát megjelenítő intézmény
jellegéről (autonóm közigazgatási hatóság)
létrejöttének módjáról (a közösséghez tartozó személyek általános, titkos és közvetlen választása eredményeképpen)
döntési jogköreiről (különös tekintettel az oktatásra, művelődésre és tömegtájékoztatásra)
anyagi alapjairól, a működéséhez szükséges forrásokról (állami és önkormányzati költségvetés, saját bevételek)
valamint
az államigazgatás rendszerében betöltött szerepéről, az állam többi hatóságaival való viszonyáról.
A törvényes szabályozások véglegesítéséhez, valamint parlamenti elfogadásához többségi parlamenti támogatás szükséges. Ennek kialakításához kérjük az Európai Parlament Frakcióközi Kisebbségi Vegyes Bizottságának (Intergroup) támogatását és aktív közvetítését.

VII. Állami magyar egyetem – intézményi önállóság
Számbeli aránya, társadalmi összetettsége, értékteremtő múltja és eddig megfogalmazott stratégiai célkitűzései alapján az erdélyi magyarságnak joga saját testületei által kezdeményezni, működtetni és felügyelni önálló állami magyar felsőoktatási intézményeket, illetve állami támogatást igényelni és kapni a közfeladatot ellátó, a magyar történelmi egyházak védnöksége alatt működő alapítványi egyetemi hálózathoz.
Egyetértünk a Bolyai Kezdeményező Bizottság által megfogalmazott célokkal, támogatjuk a megvalósításukat célzó konkrét lépéseket, kiemelten az önálló magyar karok létrehozását a BBTE keretében, illetve az ezekből összeálló intézmény önállóságát egy ténylegesen multikulturális egyetemi konzorcium kereteiben. A folyamat megtorpanására és az érdemi egyeztetések megszakadására való tekintettel nemzetközi közvetítést kérünk az UNESCO képviselőinek bevonásával. Szorgalmazzuk továbbá magánegyetemi hálózatunk állami támogatását, ezen támogatás konkrét jogi formájának mielőbbi kidolgozását.

VIII. Egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának ténylegessé tétele, méltányos kárpótlás
Történelmi egyházaink közösségmegtartó és pozitív társadalomépítő szerepe nemcsak alapvető történelmi tény, hanem közösségi jövőnk egyik garanciája. Az újraindított felekezeti iskolák és az egyházak által működtetett közösségi-szociális intézmények ennek beszédes bizonyítékai. Ezért kiemelkedő fontosságú az elkobzott egyházi ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatása, illetve méltányos jóvátételek foganatosítása. A vallásszabadság törvényes és tényleges szavatolása érdekében a kormánynak fel kellene hagynia a kisebbségi egyházakat sújtó hátrányos megkülönböztetés gyakorlatával.
Igényeljük a kormány és a miniszterelnök személyes odafigyelését a restitúció felgyorsítása és ténylegessé tétele érdekében. Szükségesnek tartjuk az alkotmány által is szavatolt felekezeti oktatás törvényi szabályozásának mielőbbi elfogadását.

IX. A moldvai csángó-magyarok helyzetének megnyugtató rendezése
A moldvai csángó-magyarok nemzeti identitásának védelme, hitük anyanyelven történő megélésének biztosítása, kulturális intézményeik kiépítése, oktatási jogaik biztosítása immár nemcsak összmagyar ügy, de az Európa Tanács jelentése nyomán európai kérdés is.
A moldvai csángó közösség helyzetének megnyugtató rendezése céljából induljon párbeszéd az erdélyi és a moldvai római katolikus püspökségek képviselőinek bevonásával az Európa Tanács vonatkozó jelentése szellemében, képviselőinek védnöksége alatt.

X. Határmódosítás nélküli nemzetegyesítés
A magyarság egységes nemzeti közösség a Kárpát-medencében, bár a történelem fordulatai következményeképpen ma több országnak vagyunk állampolgárai. A Magyarország határain kívül élő magyar közösségek elidegeníthetetlen joga az anyaország és a nemzetrészek közötti szerteágazó kapcsolatokat fenntartani és sajátos közjogi viszonyt kialakítani. Ezen viszony legmagasabb formája az állandó magyarországi lakhelyhez nem kötött magyar állampolgárság, melynek közösségi igénye egyértelműen több ízben is megfogalmazódott.
Igényeljük és elvárjuk a magyar politikai és közélet szereplőitől ezen igény közjogi megoldásához vezető konszenzus kialakítását és annak törvénybe foglalását.

Szatmárnémeti,
2006. március 11.

A Nagygyűlés határozata értelmében a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó V. fejezet és az Állami Magyar Egyetemre vonatkozó VII. fejezet szövege árnyalatokban, de nem érdemben módosulhat a SZNT vezetőivel, illetve a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjaival való konzultáció után.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés