Nemzeti kultúra angol szorítóban

Farkas Éva A gaelek földjén c.műsora június16-án hangzott el.

2004. június 17., csütörtök 0:07

455 olvasás

A gael nyelvet legszebben az Atlanti-óceán nyugati partján beszélik, három nyelvjárásban, alig százezren. 87.000 embernek ez az anyanyelve, annak ellenére, hogy ez volt Írország ősi nyelve. Ma is erős nyomásnak van kitéve, elsősorban az angol nyelvű média részéről.

Sean O'Connor exrádiós, aki ma már az ír nyelv kinevezett biztosa. Feladata, hogy az a nyelvtörvény betartását ellenőrizze itt, ahol a nyelvet sokan beszélik. A három fő hely: Donegal északon, nyugaton a galway-i körzet, délnyugaton pedig Cork. Ezen a környéken három különböző dialaktust beszélnek, nem többen, mint százezren. 87.000 embernek ez az anyanyelve, annak ellenére, hogy ez volt Írország ősi nyelve. Ma is erős nyomásnak van kitéve, elsősorban az angol nyelvű média részéről. Mindenki beszél angolul, aki írül is. Ez fordítva nincs így. Mindössze egy ír nyelvű adó van, és száz angol nyelvű! Egy nemzeti nyelven sugárzó rádióadó van, és ötven angol nyelvű. Az ír nyelvű tévéadó csak 1996 óta működik, a kormány évi 11 millió eurót költ rá, ír nyelvű rádió 1972 óta működik, állítólag 150.000 ember hallgatja, de riportalanyunk szerint ez a szám túlzás. Gazdag az ír nyelvű irodalom, de nagy gondot jelent, hogy egy ezer példányban megjelentetett könyv már sikernek számít, hiszen a nyelvi korlátok miatt nem lehet magas példányszámban kihozni.

Vincent Mac'Holmesnak az ír nyelv régióbeli terjesztése a feladata. Ő stílusosan gael nyelven mutatkozott be, majd angolra fordította a szót. 1978 óta végzi ezt a munkát. Nyári nyelvi táborokat szervez, ahol a nyelv mellett a régi ír hagyományokat, zenéket és táncokat is megatnulják. Aki erre nem hajlandó, azt haza küldik. Sokszor itt tapasztalják meg először, milyen érzés az addig csak könyvekből bebiflázott ír nyelvet a mindennapi érintkezés eszközéül használni. Ez a környék a turizmus központja is, aki ebből él, annak ismernie kell az ország hagyományait, hiszen ebből élnek. Ez gazdasági érdek is.

Furcsa a helyzet a közlekedési táblákkal, melyeken a települések neve gael nyelven szerepel, a távolságok viszont kilométerben vannak megadva. Ebből aztán sokszor az következik, hogy a turisták egy általuk nem ismert hely felé autóznak, de tudják, hogy az milyen messze van, míg a helyiek el tudják olvasni a helyek nevét, de fogalmuk sincs, milyen messze van.. ha ez nem is ilyen kiélezett, annyi azért igaz, hogy a boltokon, hirdetőtáblákon, minden lehetséges helyen szívesen használják az ír nyelvű feliratokat.

Forrás: Ír hét a Magyar Rádióban

<< Vissza