Brody (Hamilton, Ontario): Hi Anette :). Véletlenül jutott eszembe tegnap… Előfordult már veled, hogy színpadon rettenetes késztetés tört rád, hogy tüsszents, köhögj, vagy valami egyéb testi reakció, ami korlátozott a légutaid használatában? Ha igen, mit csináltál?
Anette: Oh igen, szinte minden koncerten megtörténik ;=) Többnyire sok vizet iszok, és mivel belting technikát használok, olyan erősen szorítom a gyomromban lévő izmokat, hogy visszajön a víz, ezenkívül elég nagy problémáim vannak a gyomrommal, elég sokat ég. Ez igazán szörnyű, szóval csak meg kell próbálni végigénekelni a sort aztán büfögni, sóhajtani, vagy bármi egyebet, aminek épp ki kell jönnie… ;=)

Etienne (Dél-Afrika): Mi volt az első olyan zenével kapcsolatos élményed, ami arra az elhatározásra késztetett, hogy ez legyen a hivatásod?
Anette: Egészen kicsi-kicsi gyermekkorom óta énekesnő akartam lenni, szóval szerintem ez a végzetem.

Fábio Rosenkrantz (Sao Paolo, Brazília): Üdvözlet Brazíliából, Anette! Hivatásos bűvészként keresem a kenyerem, és arra vagyok kíváncsi, hogy a zenén kívül érdekelt vagy-e az előadóművészet egyéb ágazataiban, úgy mint tánc, színház, cirkusz –vagy persze a varázslat?

Anette: Hi, üdvözlet Svédországból! Elég sokmindent próbáltam korábban, színészetet, táncot, bábszínházat, de a varázslatot még soha. A bátyám bűvészkedett egy kicsit, amikor fiatalabbak voltunk, ha ez számít ;=)

Iris (Mäntsälä): Hogyan haladsz a finn tanulmányaiddal? Vagy ezt inkább angolul kellene kérdeznem?
Anette: Egész jól. Nagyon sokmindent megértek, de nehéz megszólalnom. Az a sok végződés a finn nyelvben… ;=)

Swedish guy (Svédország): Ha három svéd bandát/zenészt kellene ajánlanod a világ többi részének, melyik hármat választanád?
Anette: Nehéz kérdés, mert annyi jó banda van.. 1: Meg kell említenem a páromat (Nem szeretném elárulni a nevét, de ő fantasztikus!); 2: Patrik ’’Svärra” Svärd (Cloudscape) és 3: Nicklas Olsson (az én drága Alyson Avenuem tagja). A barátom rendkívül jól játszik és tudom, hogy sokra fogja vinni, Patrik Svärra egy szuperjó gitáros, az ő és Nicklas segítségével készítettem el a demofelvételemet a Nightwish számára. Ők mind nagyszerűek!

Liliana (Mexikó): Mit jelent számomra a Nightwish?
Anette: A Nightwish a banda amiben énekelek és a munkám is. Nagyszerű zene, bombasztikus, mégis érzelmekkel teli.

Eve (Egyesült Királyság): Ha egy napra láthatatlanná válhatnál, mit tennél, és miért?
Anette: A fiam körül settenkednék az iskolában, hogy lássam, hogyan is viselkedik valójában, amikor nem vagyok vele.

Guilherme Moura (Brazília): Mit jelent az, hogy ’Arska’?
Anette: Ez csak egy becenév amit Finnországban használnak.

Irene (Görögország): Mint zenész… szeretnéd, hogy a fiad is kapjon zenei képzést? Tanul már valamilyen hangszeren játszani, vagy járatod zeneelméleti órákra?
Anette: Mivel nem hiszem, hogy a zenében a képzés a legfontosabb ahhoz, hogy sikeres légy – inkább a tehetség, jó kapcsolatok és a kemény munka - ez rajta áll, hogy úgy dönt, folytat-e majd zenei tanulmányokat, megtanul játszani valamilyen hangszeren vagy sem. Már most eléggé érdekli a gitározás, kapott egy klassz gitárt Empputól amin játszik, és a Guitar Herot is nagyon szereti, úgyhogy meglátjuk, mi sül ki a dologból. De sosem kényszeríteném rá, ha egyáltalán nem érdekli. Bármi lehet az életben, amit csak választ, én mindig végtelenül szeretni fogom, mindegy mi történik.

Andrea (USA): Milyen tanuló voltál az iskolában?:)
Anette: Jó tanuló voltam, de lehettem volna sokkal jobb is, ha nem lettem volna olyan lusta, és nem csak a fiúkon járt volna az eszem;=)

Perizada (Ausztrália): Mi a legboldogabb gyermekkori emléked?
Anette: A nagymamámnál töltött idő, hercegnőset játszani a gyermekkori barátnőmmel, Anna-Karinnal.

MiGda (Mexikó): Hi Anette! Próbáltad már a szerencsejátékot Las Vegasban? Ha igen… nyertél pénzt?
Anette: Nem, még nem. Csak vesztettem pénzt, mivel pokolian sokat vásároltam ott és szert tettem egy új tetkóra is ;=)

Mariana (Portugália): Helló, hogy vagy? Nagyon szeretem a kellemes hangodat. Mi a legkedvesebb hely számodra az egész világon?
Anette: Hi, jól vagyok, köszönöm! És köszönet a kedves szavakért;=) Rengeteg szép hely van a világon, de miután annyi sok szépet láttam, még mindig azt kell mondanom, Svédország és a házam a legjobb hely!

Myra (New York, USA): Mi a legjobb/legkevésbé jó a turnézásban?
Anette: A legjobb dolog új helyeket megismerni, előadni, rengeteg érdekes könyvet olvasni, és hogy van időm gondolkodni. A legrosszabb része a honvágy, hogy hiányoznak a hozzám közel állók, az, hogy csak férfiakkal élek egy buszban és nincs egy barátnő, akihez szólhatnék, és a terhelés, amit ez az egész a testem számára jelent.

Daniel Guarienti (Brazília): Épp most láttam videókat a Wacken Open Airről és lenyűgöző voltál. Nem ijesztő számodra ilyen nagy fesztiválon előadni?
Anette: Szia, köszönöm! A Wacken nagyszerű volt! Nem, a nagy fesztiválok nem ijesztenek meg, sokkal félelmetesebb pár száz ember előtt énekelni;=) Az egyetlen, ami rémisztő a nagy fesztiválokkal kapcsolatban, az a sok robbanásszerű hang, amit a zenekarok használnak, így nem tudom nézni és élvezni az előttünk és utánunk játszó bandákat. Ez igencsak sajnálatos…;=(

Anette (Sverige): Hi Anette, a kérdésem az, hogy mi a legjobb és legrosszabb része a sikernek? Fantasztikus vagy, láttalak a Ruisrockon. Vigyázz magadra ;=)
Anette: Hi Anette, köszönet a kedves szavakért! A legjobb képesnek lenni arra, hogy megpróbáljak valami eltérőt tenni ebben az életben azáltal, hogy önmagam vagyok, és igyekszem megmutatni mindenkinek, főleg más nőknek és fiatalabb lányoknak, hogy mindenki élheti az álmait, aki hisz önmagában! A legrosszabb az, amikor kellemetlen és szörnyű dolgokat hallasz és olvasol magadról a médiában és az interneten, érezni, ahogy mások irigykednek, és képtelennek lenni arra, hogy bízz az emberek tiszta szándékaiban. Nagyon boldog vagyok, hogy vannak igaz barátaim, akikben megbízhatok, és akik Anetteként szeretnek, és nem a Nightwish vagy a sikerem miatt.

Jack (Egyesült Királyság): Létezik bármi is, amit különösen ijesztőnek találtál gyerekkorodban? :)
Anette: Nagyon érzékeny gyerek voltam, és ebben az értelemben elég sok mindentől féltem.. mint a sötétség, szellemek, szörnyek, stb. Az egyetlen, amitől nagyon rettegek, még mindig bennem van, igazán nagy a fóbiám a mennydörgéssel, bombákkal, pirotechnikai eszközökkel kapcsolatban. Minden, aminek nagy hangja van.. szóval képzelhetitek, nem túl egyszerű egy metalbanda tagjának lennem.

Charlee (USA): Mi az első, amit muszáj megtenned, amikor hazatérsz a fiúkkal való turnézás után?
Anette: Azonkívül, hogy puszit adok a fiamnak és a páromnak, az az első, hogy smink nélkül mászkálok fel-alá a házban, kényelmes ruhákban, egészséges házi készítésű ételeket eszek, és végre kocoghatok az erdőben. Imádok hazajönni;=)

Mary-Justine (Buffalo, New York, USA): Nyilvánvaló, hogy az éneklés, amit a Nightwish énekesnőjeként kell, és amit az előző bandáddal, az Alyson Avenueval kellett tenned, különbözőek. Mit tanultál a hangodról és annak lehetőségeiről, most egy turnéval töltött év után, és mit csinálsz most eltérően a korábban megszokottól, vagy a turné eredményeként változtattál-e a technikádon?
Anette: Ahogy mondod, most sokkal többet énekelek, és egy kicsit másabb módon. Megtanultam, hogy hogyan használjam jobban a belting technikát, és hogyan vigyázzak a testemre. Megjegyzendő, hogy ez most a munkám, és nem csak egy másodállás, mint korábban. Azt is megtanultam, hogy a hangom és a hangszálaim nagyon erősek, és rengeteget bírnak! Szerencsére… ;=)

Minnie (Tampere): Változott-e a Finnországról/finnekről kialakított képed most, hogy több időt töltöttél finn fickókkal?
Anette: Nem tudtam túl sokat Finnországról a Nightwish előtt, de most azt látom, hogy egészen nagy különbségek vannak Finnország és Svédország között, annak ellenére, hogy szomszédos országok vagyunk.

Forrás: www.nightwish.hu