Mew Kötet
I. rész

Tokióban minden fa kivirágzott.A jelek szerint gyönyörű tavasz elé názhetnek az ott élők. Az időjárás is nagyszerű volt ahoz képest hogy március vége felé járunk. Ezt sok ember ki is használta de még csak szombat volt, ezért a legtöbben a munkába igyekeztek. Éppen ezért volt több helyen is dugó a városban. Mert Tokió zsúfolt város. Főleg délelőttönként amikor még az autók javában vannak az utcán. Bocsánat, a füstös utcákon. Ilyen napszakban ez a Tokiói embereknek ez természetes volt. De volt egy park pont a város közepén, ahova soha semmi szennyezett levegő nem jutott el. És mivel, ma olyan jó idő van sokan ki is használják, hogy elmennek egyet levegőzni a parkba. Köztük -történetünk egyik főhőse- Zoey Hanson is kihasználta. Főképp azért ment le, hogy kiverje a fejéből -bár nem sok sikerrel- azt, ami belement, köztük inkább a legrosszabb dolgokra céloz. Igazából szabad ember akart lenni, nem holmi "Világmegmentő lány". Rengeteget törte a fejét azon, hogy miért pont őt választották ki. De ha nem őt választották volna ki, akkor most nem róla lenne szó a történetben. Szóval Zoey úticélja nem volt más, mint az a kis park a város közepén. Ott kezdődik el történetünk, és ott kezdődik el a bonyolódás is. Zoey épp ahogy beért a parkba, máris megcsapta a friss levegő. Sóhajtott egyett.
-De jó idő van!
Mondta majd ment tovább. Az is járt a fejében hogy - bár délutáni műszakos- belátogat a Vadmacs Kávézóba is. De sajnos nem volt arra ideje mert teljesen lefoglalta az hogy meglátta álmai fiúját, Markot. "De nagy szerencsém van!" gondolta. Mark éppen a padon ült, éppen kedvesen mosolygott...DE ÉPPEN EGY MÁSIK LÁNNYAL???!!!!!
-Mark! Te ho...
Zoeynak elcsuklott a hangja amint meglátta hogy Mark az őtőle elcsent csengőt adta oda egy másik lánynak. És amikor éppen csókra nyílt a szájuk, Zoey...
-MARK!
Szóval Zoey közbelépett. Ez megtette a hatását mert az a személy aki éppen Mark ölében ült, felpattant és elfutott. Mark meg csak nézte Zoey-t és egy hangot se adott ki. Amikor eleget nézték egymást, Mark felállt és továbblépett.
-Mark várj! 
De túl késő volt. Mark már eltűnt a lombok közt. Zoey pedig ottmaradt egyedül. Ez az eset teljesen elzavarta jókedvét. Hazament. Útközben pedig patakokban folytak a könnyei. De mért pont Mark? Mark aki mindigis szerette, Mark aki mindigis együttérzett vele, Mark aki mindigis segített neki...ÉS MARK AKI MINDIGIS EGY MÁSIK LÁNNYAL VOLT???!!!!! Ezeket a gondolatokat próbálta feldolgozni magában Zoey. Lehet hogy csak ismerősök? De akkor miért ült volna a lány Mark ölében...Lehet hogy nem is szeretik egymást? De akkor miért próbáltak csókolózni...Mikor hazaért hiába volt délelőtt, belevetette magát az ágyba és elaludt. Könnyei még álmában is folytak. És így telt el a vasárnap is. Zoey kedvtelenül, vagy aludt, vagy tanult de már akkor is aludt, vagy sírt.
Hétfő reggel már kicsit jobb bőrben volt. Ez annak a jele hogy már szóra lehetett bírni. De annyira nem volt jól hogy ne lehetett volna észre venni. Ezért Magen és Mimi meg is kérdezték hogy miért ennyire letört. 
-Semmi lányok! Semmi bajom nincs! 
Mentegetőzött Zoey.
-Zoey ne mond hogy nincs bajod mert éppen hogy nincs a homlokodra írva. Zoey! Figyelj! Mi a baj?
-Igen kiscicus mi a baj?
Hallatszott a hang Zoey háta mögül, de Zoey nem akarta hogy igaz legyen. "Ne csak most ne!" könyörgött Zoey.
-Zoey ez ki?
-DREN!
Kiálltotta Zoey. A szeme sarkából látta hogy barátai egyszer Zoeyra egyszer Drenre néztek.
-Ki az a Dren?
-Az akivel nem akarok kikezdeni per-pillanat.  
Zoey viszont érezte hogy kinőnek macska fülei és farkai. Maghen és Mimi döbbenten néztek rá. Dren csak mosolygott, mint aki örült valaminek.
-Ezt már szeretem kiscicus. Nem akarnál többet is megmutatni magadról?

To be Contunied...