EztGolden Rolling az egyik tehetséges barátnőm írta:
Te sosem tudod nekem, mi fáj Hogy én szenvedek melletted Sosem kérdezted hogy mi bánt Hogyha nem vagyok veled Az sem érdekel hogy élek Hiszen mit számítok én neked? Nem vagyok más csak 1 lélek Aki nagyon szúrja a szemed
Én csalódtam benned Nekem nem hiányzol Jelentéktelen vagyok neked Nélkülem úgyse fázol (ezér nem kapok én Nobel-díjat…XD) Neked úgysem érek semmit Nélküled jobban élhetnék De neked sincs senkid Akivel vétkeznél
Bárcsak ne ismernélek Ne is szóljak hozzád Nélküled mégis félek Nem bírom már tovább Látni akarom a szemed Amellyel rám néztél Meg akarom fogni a kezed Amellyel megérintettél (úristen…XD…asszem ittam.)
De mégsem akarom Hiszen mindig átversz Mindig csak azt hallom Hogy majd minden más lesz De nem szenvedek tovább Ha nem jutunk dűlőre Itt hagyom a szobád És elhagylak örökre.
És ezt is:):
Az utolsó szó, amit kimondtál Mindig hallani fogom Az utolsó út, amin jártál Én is járni fogom Arcod mindig bennem él Nem felejtelek soha Ha az életem majd véget ér Veled tartok bárhova
Vigyázz rám, maradj velem Ha félnék, mindig fogd meg a kezem De ha mennél, ha húz magával a fény Köszönöm neked, hogy mellettem éltél
Ha nevettem, te is nevettél Hogyha sírtam, mindig átöleltél Mi lesz velem nélküled, sajnos nem tudom De az emléked őrizni fogom Veled az élet könnyű volt, olyan egyszerű Most egyedül vagyok, és minden keserű Mindig kereslek, de nem talállak (itt 1 picit alakítgatni kell)
Vigyázz rám, maradj velem Ha félnék, mindig fogd meg a kezem De ha mennél, ha húz magával a fény Köszönöm neked, hogy mellettem éltél
Én maradok, de te végleg elmész És ezzel minden szép és jó elvész Csak 1 kicsit maradj ez a kívánságom De ez sem több már csak 1 puszta álom Most itt állok nélküled a jelenben Az utolsó fényképed tartva a kezemben Csak sírok utánad, mást nem tehetek Bárhol is vagy, én mindig szeretlek! |