"A SZERETET Nap,
amely bevilágítja lelkünk egyik felét.
A BARÁTSÁG Hold,
amely ragyogóvá teszi lelkünk másik felét.
Nap és Hold mindannyiunk számára fénylik,
hogy lelkünket felemelje,
gondolatainkat csillagmagasságokig röpítse."
Tatiosz
|
|
"Minden ember,
minden apró mozzanat
életedbe úgy került,
hogy magad vontad oda.
Az pedig, hogy most
mit kezdesz velük, rajtad áll."
(Richard Bach)
|
|
|
Napórák a különböző történelmi kultúrákban
A legrégibb időmérő a napóra, ez a minden történelmi kultúrában megtalálható lenyűgözően egyszerű eszköz. Az egyiptomi obeliszkek a szakrális szerepük mellett, mint napórák gnomonja működhettek, de találtak az ie. XV. századból származó "L" alakú napórát. A babilóniaiak is a Napot használták az idő múlásának jelzésére. Az ő örökségük, a hatvanas számrendszerükből eredő perc és másodperc is. A görögök fejlett matematikájuk révén különféle megoldásokat alkalmaztak. Az egyik leggyakoribb napóra típus volt abban az időben és később a rómaiaknál is a szkafosz - a homorú napóra. A keleti kultúrák mint kínai és az indiai, majd később az iszlám tudósok is magas szinten művelték a gnomonika tudományát. A napórák fontossága a XVIII. századig megmaradt, sőt a mechanikus órák megjelenése után sokáig még ezeket az eszközöket használták az óraszerkezetek pontos beállításához. Napjainkban mint múltat idéző relikviák vannak jelen a napórák.
A napóra működésének alap elve
A napóra, mint a neve is mutatja, úgy méri az időt, hogy a Nap által vetett árnyék hosszát és irányát arányítjuk egy skálához. Ahhoz, hogy a napóránk jól működjön több összetevőt is figyelembe kell venni. Ezek közvetlenül összefüggnek azzal a ténnyel, hogy a napóra olyan árnyékváltozásokat mutat, amit a Föld dőlt tengelyű forgása vált ki, miközben kering a Nap körül. A három fő elem amit a szerkesztéskor szem előtt tartunk: a Föld forgástengelyének a síkja, amit a napóránk esetében a gnomon, mint ezzel párhuzamos jelenít meg; másrészt az egyenlítői sík, ez maga a számlap, ekvatoriális napóránál vagy ennek valamilyen formájú vetülete; és harmadszor a napóra helyének földrajzi szélessége, ami a vízszintes sík és a gnomon által bezárt szöget határozza meg.
Képgaléria: Kis magyar napkultusz
Gondolta volna, hogy a XIX. század közepéig napórával ellenőrizték a pontatlan mechanikus órák járását? Napjainkban hosszú szünet után ismét reneszánszát éli a napórakészítés, legutóbb Hartán avattak egyet.
Magyarország legújabb köztéri napórája Hartán található. A Bács-Kiskun megyei falut járva tulajdonképpen azt csodálom, hogy az itt élők ez év szeptemberéig kibírták napóra nélkül, mert a sváb településsel kapcsolatban napkultuszt emlegetni, igazán nem túlzás.
A napmotívum megjelenik a hagyományos falusi kapukon, ott a stilizált hatágú csillag a gazdagon díszített bútorokon, és Harta címerében ugyancsak szerepel központi csillagunk.
Hosszú szünet után a napórakészítés reneszánszát éli. Keszthelyi Sándor 1998-ban megjelent, a magyarországi rögzített napórákat számba vevő katalógusa 406 órát sorol fel. „Az elmúlt években azonban legalább száz új napóra készült. Nagy részük nem közterületen található, egyre többen saját szórakozásra a kertjükbe építtetnek” – meséli Marton Géza, a Magyar Csillagászati Egyesület Napóra Szakcsoportjának elnöke. A szakcsoport, amelynek elsődleges célja az ismeretterjesztés, mintegy ötven tagot számlál, közülük 5-6-an megrendelésre is készítenek napórát.
Carpe Diem! Használd ki a Napot!
„Gondolta volna, hogy a mechanikus órák megjelenése idején, a XV.–XVII. század táján, a kerekes vagy rugós zsebórák mellé egy hordozható napórát is csomagoltak, amelynek segítségével a tulajdonos ellenőrizhette, illetve ha kellett, pontosíthatta új óráját?” – lep meg Marton Géza. Ennek ellenére a napórára a mai napig sokan inkább díszként gondolnak, és nem nagy pontosságú időmérő eszközként.
Pedig a napóraszerkesztés évezredek alapján felhalmozott tudásra épül. Már az egyiptomiak is készítettek, de a legtöbbet a görögök adták hozzá a gnómonika tudományához. A név is tőlük származik: gnómé azt jelenti, ’ismeret’, az ’idő ismerete’.
Görög közvetítéssel került Rómába, majd a birodalom bukása után arab csillagászok és matematikusok ismertették meg újra Európával. Az első órákat a templomok falaira vésték, az egyenlő közökre felosztott kör vagy félkör az istentiszteletek idejét jelezte. Igen ám, de télen, amikor rövidebb ideig sütött a nap, kevesebb idő telt el egy-egy rovás között, mint nyáron. Télen a közök rövidebbek, nyáron pedig hosszabbak voltak, mint egy óra.
Ahogy az emberek életmódja egyre pontosabb időmérést igényelt, úgy vált a napórák számlapja is egyre kifinomultabbá. Népszerűségük növekedésével pedig egyre változatosabb formában és méretben, illetve egyre ötletesebb kivitelben készültek.
Az alapelv azonban minden típusnál ugyanaz: az árnyékvető (adott esetben ezt a szerepet mi magunk is betölthetjük) árnyékot vet egy számlapra. A számlap elhelyezkedhet vízszintes és függőleges felületen, ekvatoriális napóráknál pedig a számlap síkja párhuzamos az égi egyenlítővel. Ez utóbbi típusnál az óraosztásokat vagy egy korongra szerkesztik, vagy egy félkörívben meghajlított lemez belső oldalán jelölik az órákat. Már a görögöknél népszerűek voltak a gömb illetve félgömb (szkáphosz, azaz kehely) napórák is.
Az árnyékvető kezdetben egy függőlegesen leszúrt pálca volt, ezt hívták gnómonnak. A függőleges pálca azonban csak az északi és a déli póluson mutat pontos időt! A Föld többi pontján a napóra működését úgy lehetett pontosítani, ha az égi pólus felé mutató árnyékvető dőlésszöge a vízszinteshez képest megfelel az adott hely földrajzi szélességével, azaz bolygónk forgástengelyével párhuzamos síkban helyezkedik el.
Több mint óra és perc
„A hazaiak közül a soproni Szent Mihály templom napórája a legrégebbi, a 13. század közepén készíthették. Meglehetősen modernnek számított a maga korában, beosztása ugyanis nem egyenlő közű, és a fal tájolása sem pontosan déli, kicsit kelet felé fordul” – mondja a szakcsoport vezető, és azt is hozzáteszi, hogy logójuk ezt az órát alapul véve készült.
A mai órák többnyire az időn és percen túl is számos információval szolgálnak, illetve pontos időből is mutathatnak akár kétfélét is. A napórák ugyanis eredetileg a helyi időt mutatják, azaz akkor van rajtuk dél, amikor a Nap a legmagasabban jár égi pályáján. Óráink azonban ma már nem a helyi idő, hanem a zónaidő alapján járnak. A kettő pedig csak akkor esik egybe, ha az időzóna közepén helyezkedünk el. Budapesten a zónaidő szerint 16 perccel később van dél, mint a helyi idő szerint. Így, aki szuperpontos napórára vágyik, annak a zónaidő szerint kell a számlapot megszerkesztenie.
A napóra mutathatja továbbá a nevezetes dátumvonalakat (a két napéjegyenlőség és a két napforduló idejét), megtudhatjuk belőle mely zoodiákus jegyben (hónapban) járunk, néha pedig még az is kiderül a számlapról, hogy a Nap hány fokos magasságban jár.
Szöveg: Szekér Szimonetta
Fotó: Németh Dániel
| | |
|
|
|
Tamás István
Angyaltánc
Rongyos felhők hátán, lóbálom a lábam,
alattam zöldruhát ölt magára a völgy.
Angyaltáncot járok a napsugarával,
Istenem, de csodálatos fentről a föld.
Tündéres
|
Tamás István
Táncoló angyalok
Mikor már fáj minden,
s ölembe hajtja le fejét az ég!
Indulnék, de még nem lehet,
úgy érzem, mindenből elég!
Mikor másként dobban szívem,
testem elhagyja a lélek,
rohanok végig a tejúton,
táncoló angyalokhoz érek.
Ők vidáman dalolva, ölelve
visznek isten Göncölszekerén,
csillagok közt a felhők hátán,
ahol rám ragyog, ezer csillagfény!
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
