A csoport legjelentősebb képviselői a bölcsőszájú halak. Ívásuk bonyolult, ivadékgondozásuk magasan fejlett. a párkiválasztás után megkeresik és kitisztítják az ikrázóhelyet (pl. kicsipkedik a jelenlévő algákat). a választott hely lehet nyílt területen, egy növény levelén, egy kő meredek felszínén, lehet egy rejtett hely, egy üreg, vagy egy felfordított virágcserép belsejében. a környékről harciasan elűzik a többi halat.
A szülőpár az ikrák lerakása és megtermékenyítése után felettük úszóival legyezgetve, a víz folyamatos áramoltatásával őrt áll, és új, előre helyre gyakran átrakva tartja őket tisztán. Ha az ivadékok szabadon úszókká válnak, 2-3 hétig a szülők a ragadozóktól éberen őrizve, mindenfelé kísérik őket a medencében. Más halfajok az ikrát növények levelein, a medence oldalán vagy a kavicsréteg egy mélyedésében raktározzák, de nem mindegyik faj ivadéka fejlődik olyan családi felelősségérzet mellet, mint a bölcsőszájú halaké.
A csoport egyik faja különleges óvintézkedést tesz a ragadozókkal szemben - a Copella arnoldi (fecskendező pontylazac) a vízen kívül, egy kiálló levél fonákjára helyezi az ikrákat. Az akváriumban az üvegfedél gyakran helyettesíti az ikrázóhelyet.
Ikrarakó halak a harcsafélék, a bölcsőszájú halak, néhány razbóra és a  fentebb említett Copella arnoldi.

Ikrarakás

A meggyhasú sügér nőstény színei elsötétülnek, amikor kész az ívásra. Ő és hímje keresnek egy rejtett helyet - itt egy felfordított virágcserép - ahol lerakják az ikráikat, és ádázul védik őket.