Láma Ole Nydahl életrajza (a www.buddhizmusma.hu oldalról)

1941. március 19.
Koppenhágától északra született.

1941-1960.
Ole és testvére Björn igen vad gyerekek és ez a Koppenhágában töltött ifjúságuk alatt sem változott. A fáramászást és szomszédokkal való veszekedést felváltják a motorbiciklik és a box. Apjuk gimnáziumi tanár és kereken ötven könyvével megújítja Dániában a háború utáni német-oktatást. Olénak már két-három éves korában erõs álmai vannak hegyvidéki harcokról, ahol vörös ruhás nõket és férfiakat véd.

1960-1969.
Egyetemi tanulmányok a koppenhágai egyetemen, közben szemeszterek Tübingenben és Münchenben. Fõ tantárgyai az angol és német. Filozófiát kitûnõ eredménnyel végzi, elkezdi írni disszertációját, melynek témája "Aldous Huxley és a boldogító vízió."

1961-ben ismerkedik meg jövendõbeli feleségével Hannah-val.
Vad évek a hippiéra Koppenhágájában, melyek bõvelkednek drogos tapasztalatokban, bokszmeccsekben és "hosszú" éjszakákban.

1968-ban az elsõ út Nepálba - egyben ez a nászútjuk Hannah-val. Egy évvel késõbbi utazásuk során megismerkednek elsõ buddhista tanítójukkal Lopön Csecsu Rinpocsével.

1969. dec. 22.
Ole és Hannah a harmadik himalájai útjuk kapcsán találkoznak a 16. Karmapával, aki éppen egy különleges buddhista szertartást tart.
Néhány nappal késõbb Karmapa meghívja õket. Még aznap este ajándékba kapnak tõle egy piciny csomagot, mely rendkívül fontos ereklyéket tartalmaz: az összes Karmapa inkarnációtól egy-egy hajszálat.

1969-1972.
Három év tanulás Karmapánál a Himalájában - õk az elsõ nyugati tanítványai. Ez idõ alatt tanulnak és meditálnak a Karma-Kagyü iskola más jelentõs tanítóinál is, mint pl. Kalu Rinpocse.

1972 õszén Karmapa Európába küldi õket azzal a felhatalmazással, hogy Karma-Kagyü centrumokat építsenek fel nyugaton.

1972-1975.
"Egy nap, amikor kedvezõ jelek mutatkoztak, Karmapa magához hívatott és szerencsét hozó ajándékokat adott. Azt mondta, hogy most, mint az elsõ nyugatiak, megkapjuk áldását cetrumok elindítására. A munkánk Skandináviától kezdve egész Európára és végül mindenhová ki fog terjedni. Megígérte, hogy mindenben segítségünkre lesz, továbbá kijelentette, az áldása és átadása állandóan elkísér. Félig sokkos állapotban, de kirobbanó energiától ittasan, mely a mai napig folyvást velünk van és növekszik, küldött minket Európába - és így terelt minket arra az útra, ami az életfeladatunkká vált."

Audencia Margit dán királynõnél, a Dalai Láma látogatása a koppenhágai centrumban, melyet Ole vezet.
Visszatérés után rögtön elkezdõdik a munka: elõadások Skandináviában és Ausztriában, Hollandiában és Belgiumban, majd ezután Németországban, Svájcban, Franciaországban és Görögországban.
Az elõadások után Ole buddhista menedéket ad és elmagyarázza az embereknek, hogyan haladjanak tovább egyedül - mind a mai napig ez a modell ötszáz centrum és meditációs csoport létrehozásához Közép- és Kelet Európában, Dél- és Észak-Amerikában, Ausztráliában. Kezdettõl fogva minden munka a centrumokban és körülöttük önkéntes felajánlás, és ez mind a mai napig így van.
Ole kíséri a Karmapát és más Karma-Kagyü tanítókat Európában tett körútjaikon. Hannah fordít nekik, Ole meditációkat vezet és elõadásokat tart.

További utazások a Himalájába, Karmapától és a Karma-Kagyü vonal más tanítóitól. Olyan mélyreható meditációs eszközök átadásában részesülnek, mint például a tudatos halál - phova. Késõbb rendszeres zarándokutak tanítványokkal Szikkimbe és rövid látogatások a Dalai Lámánál.
A megélhetését Ole iskolai oktatással, takarítással, favágással vagy épp úszómedencék ásásával keresi. Hannah és barátaik, ha lehet, vele dolgoznak.

"A hetvenes években lehettél valaki anélkül, hogy legyen valamid és a mozgástér szinte határtalan volt. A rövid távokat egy sor átrozsdásodott VW-kisbusz hidalta át, nagyobb utazásoknál egy autókölcsönzõ cég autóáthelyezési osztályán dolgozó barátaink nyújtottak segítséget."

1976-1981.
Indulás Kelet Európába: Ole viszi elõször Lengyelországba a buddhizmust. Karmapa az egész keleti blokkot egész Japánig a kezébe adja. Elsõ elõadás-körutak Dél-Afrikába és USA-ba. Ebben idõben Ole egész évben tanít szerte a világon - majdnem minden nap új városban. A csoportok gyarapodnak és az utazási költségeket a 80-as évek óta az elõadásokból származó bevétel fedezi.

1978-ban írja meg könyvét az ifjúságáról és a Karmapánál töltött évekrõl: "Belépés a Gyémánt Útra" címmel.

Az elsõ nézeteltérések buddhista tanítványok közt Európában: egyesek olyan tanárokat követnek, mint Kalu Rinpocse, aki nyugati tanítványokat szeretne látni az apácák és szerzetesek közt, õk aztán Franciaországban telepednek le. De egyre több nyugati érez vonzalmat a laikusok és megvalósítok tanítási módjához, ezeket Láma Ole Karmapa kívánsága szerint használja. Ez a Gyémánt Út stílus a kelet tibeti megvalósítok (szanszkritül jógik) tradícióira nyúlik vissza. Kalu Rinpocse megkéri tanítványait, hogy a különbségek ellenére támogassák Láma Ole munkáját. Karmapa Olét többször lámának nyilvánítja és egy buddhista védelmezõ emanációjának nevezi (USA, Franciaország). Ole úgy dönt, egyelõre nem használja a láma elnevezést, nehogy aláássa Kalu Rinpocse munkáját. Kalu Rinpocse lámái elvesztik a láma címet, ha megszegik a cölibátust. Így messzemenõen közösen folytatódhat a munka.

A Karma-Kagyü vonal minden tanítója megfogadta, hogy Karmapa vezetése alatt dolgoznak. Több tibeti mégis nagyon korán saját vezetése alá rendeli a centrumokat - fõképp Franciaországban és Angliában. Ezért a legtöbb Karmapa centrum Ole vezetése alatt leginkább Közép- és Kelet-Európában jönnek létre. Tudatosan elhatárolják magukat az említett tanítóktól.

"Karmapa pontosan megmondta nekünk, mit kell tennünk. Ez minden találkozásnál így történt mióta 1969-ben a tanítványai lettünk. Ezen irányelvek betartása és az õ áldása lehet az oka annak, hogy nekünk minden olyan jól sikerül."

1981. november 5-én Karmapa rákban elhunyt egy chicagói korházban. Másfél évvel ezelõtt elmondta Hannah-nak és Ole-nak, mikor szándékozik meghalni, és 108 tanítvánnyal Rumtekben (Szikkim) vártak rá. Rumtekben az égetési szertartáson Ole - mint Karmapa elsõ nyugati tanítványa - viszi a koporsót. Hannah és Ole búcsút vesznek Karmapa még ki sem hûlt tetemétõl. A csoport sok csoda tanúja lesz, legfõképp Karmapa holttestének elégetésénél december 20-án.

1982-1988.
Fõképp Lengyelországban nõ meg jelentõsen az érdeklõdés a buddhizmus iránt. Ole elõször látogatja meg Japánt, Koreát, késõbb Magyarországot is.

Ezekben az években jön létre néhány a legnagyobb Karma-Kagyü meditációs- és tanítási centrumok közül. Az elõadás körutak között megtartják az elsõ több napos meditációs kurzusokat Európa néhány országában és Amerikában.

A buddhizmus nyugati továbbfejlõdése körvonalazódik: a 80-as évek közepén 400 ember látogatja Ole elõadásait. Lengyelországban többen, mint nyugat Európában, Észak- és Dél Amerikában leginkább kis csoportok, maximum 100 emberrel.
Tomek Lehnert belép a képbe. Ole lengyelországi tanítványa, mivel kritizálja a rendszert közvetlenül a kommunista katonai rendõrség által megkísérelt letartóztatása elõtt kimenekül Dániába. Ettõl kezdve segédkezik Láma Ole világ körüli útjainak szervezésében.
Künzig Samar Rinpocsétól, aki Karmapa után a legmagasabb tanítója a Karma-Kagyü vonalnak, Ole a "buddhista mester" elnevezést kapja.

1983-ben Ole édesanya 83 évesen egy autóbalesetben meghal. Ugyanebben az évben Ole megkapja a "hivatalos" engedélyt arra, hogy a tudatos halált (tib. Phova) tanítsa. Hamarosan megtartja Grazban az elsõ Phova kurzust 130 tanítvánnyal. Azóta évente tucatszor tart ilyen kurzusokat világszerte. Ez idáig 55000 ember vett részt rajtuk sikeresen.

1987-ben egy freiburgi elõadása lesz az alapja "Mahamudra" címû könyvének, melyet 1999-ben "A nagy pecsét" címû kiadvány követ.

1988-1989
1988-ban Ole elõször utazik Oroszországba inkognitóban a finn határon át autóval, sátorral és hálózsákkal. Leningrádban reggeltõl az éjszakába nyúlóan tanít több magánlakásban - így jönnek létre az elsõ központok Szentpétervárot és Talinban.
Dániában hivatalosan elismerik a buddhizmust. Többek közt Ole hivatalosan eskethet és temethet.
Künzig Samar Rinpocse hivatalosan lámának (buddhista tanító) titulálja Olét.

1989-ben jön létre második könyve "Minden határon túl", mely leírja a Gyémánt Út fejlõdését nyugaton. Világosan rámutatott a visszás állapotokra, ami a "politikailag korrekt" buddhisták körében nemtetszést vált ki.

1990-1993.
1990-ben megalakul a Karma-Kagyü Dachverband e. V (Karma-Kagyü Csúcsszervezet) - mai néven Buddhistischer Dachverband Deutschland der Karma-Kagyü Linie e. V (A Karma-Kagyü vonal Németországi Csúcsszervezete), röviden BDD. Ez egy szolgáltató intézmény a meditációs centrumok számára, mely a buddhista tanítók elõadás körútjait szervezi és a meditációs szövegek kiadását, és forgalmazását intézi. A 90-es évek folyamán könyvekkel, videókkal, CD-kel és pr-tevékenységgel bõvül a kínálat. A tartalommért Láma Ole és Láma Dzsigmela a felelõsek (Láma Dzsigmelét még a 16. Karmapa nevezte ki helyetteseként Európában). A mai napig 79 centrum és meditációs csoport tömörül hét buddhista regionális szervezetbe (déli, délnyugati, közép-rajnai, nyugati, északi, keleti Karma-Kagyü iskola), ezek mind a BDD tagjai.

Világszerte Láma Ole 500 centrumot létesített, melyekben rajta és ázsiai kollegáin kívül immár kerek egy tucat általa felhatalmazott nyugati utazó tanító oktat - fõleg Németországból, Ausztriából, Svájcból és Lengyelországból. Idõközben õk is szert tettek évtizedes meditációs tapasztalatra és a centrumok meghívják õket.

Ugyanebben az évben Caty Hartung, Ole asszisztenseként elkezd utazni világszerte.
Glasznoszt és Peresztrojka után Oroszországban robbanásszeruen megnövekedik a végzendõ munka. Néhány nap alatt több mint ezer ember vesz menedéket. November közepén kelet Németországban is kezdetüket veszik az elõadások, egyenlõre csekély az érdeklõdés mellett.

1992-ben Tibetben a kilenc éves 17. Karmapa Táje Dordzse, a Karmapa 17. reinkarnációja fényképrõl felismeri Olét. Miután Tibet kínai megszállói elõl Delhibe /Észak-India/ menekül, nagy öröm közepette találkoznak.

1994-1999.
1994 márciusában a 17. Karmapa Táje Dordzse Új Delhiben (India) találkozik a világ minden részérõl összesereglett követõjével. Azóta Karmapa hagyományos tanulmányait folytatja Új Delhiben és a Himalájában.

1996-ban a Nemzetközi Kagyü Konferencia keretein belül Új Delhiben a Kagyü iskolák számos tanítója találkozik a világ különbözõ országaiból. Ez alkalomból Láma Ole biztosítja a Samarpa által felismert Táje Dordzsét a Gyémánt Út centrumok támogatásáról.

1993 óta Láma Ole minden nyáron egy nagy meditációs kurzust vezet Kasselben, melyen néha 1500 ember is részt vesz. A többi európai kurzus résztvevõinek száma is 500-ról majd' 2000-re növekszik. Lopön Csecsu Rinpocse is gyakran meglátogatja a kurzusokat (Csescsu Rinpocse volt Hannah és Ole elsõ buddhista tanítója).

Az ezredfordulóra a következõképpen alakult Láma Ole éves úti terve:
Csehország- Balkán- Lengyelország 11 hónap
Közép-Európa 4 hónap
Ukrajna, Oroszország, Szibéria,
Litvánia, Lettország, Észtország 2 hónap
Skandinávia 2 hét
Ausztália, Új-Zéland 1 hónap
Dél-Amerika, Közép-Amerika 1 hónap
Észak-Amerika 1 hónap

A fennmaradó idõ: projektek, levekre válaszok, könyvírás

Szabadság: három nap közeli barátok társaságában és gyors motorokon az Alpokban.

2000 szilveszterén az eddigi legnagyobb Kagyü szilveszteri parti kerül megrendezésre 2500 ember részvételével Wuppertalban.

2000.
Az évezred kezdetén a 17. Karmapa elõször látogat el Európába. Ezt a nagy alkalmat 6000, fõként Közép- és Kelet-Európából származó tanítvány ünnepli meg január 2-3-án a düsseldorfi Philips csarnokban, velük együtt Lopön Csecsu Rinpocse, Hannah és Láma Ole. Karmapa buddhista tanításokat és beavatásokat ad. Budapesten 3000 ember fogadja, továbbá százával és ezrével üdvözlik Karmapát Franciaországban, Ausztriában és Münchenben.