Távoli paradicsom sziget Új-Zéland a természeti látnivalók országa. Hófödte hegyekkel, gyors folyókkal, tiszta tavakkal, több ezer éves gleccserekkel, forró gejzírekkel, végtelen erdõkkel és egzotikus faunával fogadja e távoli táj az ide látogatót. Ez az a hely, ahol télen nyár van, jobb oldal helyett bal oldalon hajtanak az autók, és mindenki felfelé kapcsolja le a villanykapcsolót. Kia ora! – mondják a maorik, miközben a barátság jeleként gyengéden összedörzsölik orrukat az idegenével. Így üdvözlik Új-Zéland õslakói a maori nyelven Aotearoának, a Hosszú Fehér Felhõ Földjének nevezett Új- Zélandra látogató turistákat. Új-Zéland területe 268 680 négyzetkilométer, azaz Magyarországnál mintegy háromszor nagyobb. Az ország két nagy és számos kisebb szigetbõl áll. A legenda szerint az Északi-sziget Maui isten hala, a Déli-sziget pedig a csónakja. Egy kis történelem Új-Zéland egyike Földünk legkésõbb benépesült szárazföldjeinek. Polinéziaiak vándoroltak be ide 500 és 1300 között, és létrehozták a maori kultúrát. A kettõs szigetet 1642-ben fedezte fel Abel Janszoon Tasman holland hajós, ám csak az angol James Cook nyomán vált ismertté, aki az országot 1769-ben brit birtokká nyilvánította. A sziget lassan népesült be európaiakkal, akiket a maorik kezdetben ellenségesen fogadtak. Nem sokkal késõbb – 1856-ban – a szövetségesként elfogadott európai telepesek kormányt alakítottak. Új-Zéland 1931 decemberében vált a Brit Nemzetközösség egyenrangú tagjává, ezt azonban az ország parlamentje csak 1947-ben ratifikálta. Ma az egyetlen kapcsolódási pont az Egyesült Királysággal: a fõkormányzó kinevezése. Ez a pozíció az államelnöki posztnak felel meg, vagyis sokkal inkább reprezentatív jellegû. A szabadon választott új-zélandi miniszterelnök tesz javaslatot a fõkormányzó személyére, amit az angol uralkodó jóváhagy. Mindemellett érdekesség, hogy az angol királynõ képe van minden helyi pénzen. Azt mondják, megszokásból. Kettõs szigetvilág Új-Zéland pontosan a földgolyó másik felén helyezkedik el, a déli szélesség 35. és 47. foka és a keleti hosszúság 167. és 178. foka által határolt területen. A földrajzi értelemben a világ leginkább elszigetelt országaként ismert Új-Zéland talán nem is lehetne tõlünk távolabb: Európától több mint 30 órányi repülõút választja el. A két nagyobb és számos kisebb szigetbõl álló állam még Ausztráliától is mintegy 2000 kilométerre fekszik. A legközelebbi szárazföld délen az Antarktisz, északon Új-Kaledónia, a Fidzsi-szigetek és Tonga. Új-Zéland két szigete 1600 kilométer hosszan terül el a Csendes-óceán délnyugati részén. A nagyobb kiterjedésû Déli-szigeten hosszában húzódik végig a Déli-Alpok nevû lánchegység, melynek legmagasabb csúcsa (Aoraki/Mount Cook, 3754 méter) egyben az ország legmagasabb pontja is. A vulkanikus szempontból aktívabb Északi-sziget legmagasabb pontja a jelenleg is aktívnak számító Ruapehu tûzhányó csúcsa (2797 méter). Geológiai értelemben a szigetek az ausztráliai és a csendes-óceáni lemezek összeütközésének következtében emelkedtek ki az óceánból. A két kéreglemez mozgásának köszönhetõen Új-Zéland területe szeizmikusan jelenleg is igen aktív. Élõvilág Az ember megjelenése elõtt Új-Zéland területének csaknem négyötödét erdõ borította. Elszigetelt fekvésébõl adódóan számos ritka növény- és madárfaj (pl. kakapó) maradt fenn. A szigeteken honos növényvilág mintegy 80 százaléka csak itt található meg. Az ember megjelenése elõtt két denevérfajon kívül nem volt szárazföldi emlõsállat Új-Zélandon, vagyis természetes ellenség híján fennmaradhattak az erdõket lakó nagyméretû, röpképtelen madarak (pl. kivi, takahe, pukeko, weka). Itt élt a valaha létezett legnagyobb méretû madárfaj, a moa is, amely valószínûleg az elsõ polinéz bevándorlók vadászatainak hatására pusztult ki. Átalában meglepi a látogatókat, hogy Új-Zélandon nem élnek kígyók, ám annál több rovarféle talált itt otthonra. Itt él például a világ legsúlyosabb rovarja, az egér nagyságú weta. A mérsékelt klímájú Új-Zélandon a hõmérséklet ritkán esik 0 Celsius-fok alá, mint ahogyan nem jellemzõ az sem, hogy 30 Celsius-fok fölé emelkedjen a hõmérõ higanyszála. Új-Zéland idõjárási viszonyai is az ország változatosságát és ellentmondásait tükrözik, hiszen a Déli-sziget nyirkos, hideg nyugati partjai mellett éppúgy megtalálhatók az Északi-sziget száraz, kontinentális éghajlatú öblei is. Természetvédelem A szigetország természetvédelmi minisztériuma az ország területének közel 30 százalékát, 80 ezer négyzetkilométernyi területet nyilvánított védetté, ebbõl 25 ezer négyzetkilométert nemzeti parkká. A 14 nemzeti park nagy része erdõvel borított terület. A minisztérium felelõs a vadállomány, valamint a 19 védett tengerpart megõrzéséért is. Az 1980-ban elfogadott Nemzeti park törvény gondoskodott a nemzeti parkok megalapításáról; nemzeti parká nyilvánították Új-Zéland jellegzetes természeti adottságokkal bíró tájait, ökológiai rendszereit. A törvény az új-zélandiaknak szabad bejárást engedélyez a parkokba, kivéve azt a mintegy 550 négyzetkilométernyi különösen védett területet, amely csak engedéllyel látogatható. Utóbbi az õshonos növény- és állatvilág védelmét szolgálja. Nagyvárosi látnivalók Új-Zéland fõvárosa Wellington, melyet nem túlzás a kitûnõ éttermek, tengeri herkentyûk, borok és fesztiválok városának nevezni. A fõváros az Északi-sziget déli csúcsán, pontosan az ország közepén helyezkedik el. A gyönyörû kikötõben fekvõ városban minden hónapban akad valami ünnepelnivaló – lévén szó Új-Zéland kulturális központjáról. A múzeumokban is bõvelkedõ Wellingtonban található a híres költõ, Katherine Mansfield háza, de a világ legnagyobb faépülete (Goverment Building) is. A fõváros egzotikus állatairól híres állatkertje pedig egészen különleges élményeket ígér. Új-Zéland legnagyobb városa Auckland, melyet szinte minden oldalról víz határol. A vulkanikus hegyekre épült város a kikötõjérõl, a rengeteg vitorlásról és persze a hídjáról híres. De Auckland büszkélkedhet a világon a legnagyobb polinéziai populációval is, melynek mûvészetével az Auckland Múzeum érdekes gyûjteménye ismerteti meg az ide látogatókat. A szintén aucklandi, Kelly Tarlton Vízalatti Világa az óceán élõvilágába enged betekintést, de itt találhatók a híres Kohimarama és Mission Bay strandok, valamint a One Tree Hill vulkán is. Gazdaság, népesség, közigazgatás Új-Zéland modern, fejlett gazdaságát mi jellemezhetné jobban, mint a tavalyi évben realizált 97.39 milliárd dollár GDP – ez a magas összeg sejtetni engedi az új-zélandiak szintén magas életszínvonalát. Az ország gazdasága jelentõs mértékben függ a kereskedelemtõl, fõként a mezõgazdasági termékek exportjától. Fõ exportágazatai még a kertészet, a halászat és az erdõgazdálkodás. Legfõbb exportpartnerei: Ausztrália, az Egyesült Államok, Japán, Kína és Németország. A jelenlegi kormány célja az, hogy a liberalizált, szabad kereskedelmi egyezményeken alapuló új-zélandi gazdaság a tudás gazdaságává váljon. A 4.1 milliós Új-Zéland 70 százaléka európai származású. Legtöbbjük angol, ír vagy dán felmenõkkel büszkélkedhet. Az új-zélandi kormány a mai napig pozitív hozzáállást tanúsít a bevándorlókkal szmben, amire a legjobb példa, hogy a népesség növekedésének 1 százalékát a bevándorlók teszik ki. Jelenleg is egyre több európai, fõként angol választja második hazájául Új-Zélandot, de folyamatosan növekszik az ázsiai országokból bevándorlók száma is. Új-Zéland lakosságának 30 százaléka bennszülött maori – a maori közösséget a legnagyobb nem európai népcsoportként tartják számon. Új-Zélandon 12 regionális tanács látja el a közigazgatási, környezetvédelmi és kereskedelmi ügyeket, továbbá 74 területi hatóság igazgatja az úthálózat, a csatonahálózat, az építésügy és az egyéb, helyben felmerülõ, a helyi közösségeket érintõ ügyeket. Kultúra és vallás Új-Zéland változatos kultúrával büszkélkedhet, melyre leginkább az angol, a skót, az ír, a polinéz, az ázsiai és természetesen a maori kultúra volt hatással. A brit telepesek közül sokan a skót felföldrõl érkeztek Új-Zélandra – õk olyannyira megõrizték hagyományaikat, hogy jelenleg több skótduda-zenekar mûködik Új-Zélandon, mint Skóciában. A bennszülött maori kultúra nem használt fémeszközöket, használati tárgyait kizárólag kõbõl és fából készítette. A telepesek megérkeztével a maorik élete és kultúrája is megváltozott, ám gyökereiket a mai napig õrzik, mégpedig anyanyelvük ápolásán keresztül. A maori származású gyerekek saját, õsi nyelvükön végezhetik a középiskolát, de az ország egyetlen országos televíziója is maori nyelven szól a nézõkhöz. Az új-zélandi vadregényes táj nemcsak a turisták fantáziáját mozgatja meg, hanem a hollywoodi filmesekét is. Itt készült számos televíziós sorozat, például a Herkules és a Xéna címû sorozatokat Auckland környékén forgatták. A világsikerû Gyûrûk Ura, a King Kong és a Narnia Krónikája címû filmek számos jelenetének is a szigetország adott otthont. És egy kulturális érdekesség: A Guiness Rekordok Könyve a világ leghosszabb földrajzi neveként tartja számon a leghosszabb maori szót: Taumatawhakatangihangakoauauotamateapokaiwhenuakitanatahu, ami nem más, mint az Északi-szigeten található Hawke’s-öböl egyik kisebb hegyének neve. Új-Zélandon a legtöbb ember keresztény vallású, bár a lakosság közel 40 százaléka nem tartja magát vallásosnak, nem tartozik semmilyen felekezethez sem. A keresztény hívõk az anglikán, a római katolikus vagy a metodista felekezet tagjai. Viszonylag sokan vallják magukat baptistának, az új-zélandi székhelyû Ratana-egyház követõi pedig nagy számban a maori õslakosok közül kerülnek ki. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint szép számban akadnak követõi a szigetországban az iszlám, a buddhista és a zsidó vallásoknak is. Nem véletlenül nevezik Új-Zélandot az ellentmondások országának, ahol ugyanúgy bejárhatjuk a szubtrópusi északi vidékeket, mint a Déli- Alpok örök hóval fedett csúcsait. A földi paradicsomként is ismert országban a több ezer éves gleccserek páfrányerdõk, birkalegelõk és pálmafás tengerpartok fölé magasodnak. A néhol már-már vad természettel ellentétben az emberek barátságosak, az élet nyugodt, a mindentõl távol lévõ kultúra pedig sokszínûsége mellett is õrzi õsi hagyományait.