Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω

Díjugratás

Dublinban, 1864-ben rendeztek először nyilvános díjugratóversenyt, melynek célja a vadászlovak alkalmasságának vizsgálata volt. A verseny egy magasugró és egy távolugró versenyszám megrendezéséből állt, s ez jelentette a modern, mai lovassport kezdetét is.
Ma az ugratóversenyek a lovassport egyik leglátványosabb, legnépszerűbb versenyei. Ebben az ágban található a legnagyobb számú versenyző.
A lovasok egymástól eltérő magasságú és szélességű akadályokból álló sorozaton ugratnak át. A cél: a legkevesebb verőhibával a szintidőn belül teljesíteni a pályát.

Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω

Díjlovaglás

A díjlovas bemutató a ló és lovas közötti tökéletes harmóniát és összhangot mutatja be, tulajdonképpen az idomítás alfája és omegája. Már XIV. Lajos hadseregének kiképzésében sokat adtak arra, hogy a katonák lova egy talpalatnyi helyen is engedelmesen mozogjon, forduljon, robbanékony, mégis nyugodt legyen.
A díjlovaglás célja a ló alkatának, mozgásának és képességeinek harmonikus kifejlesztése. A díjlovagló versenyek a nemzetközileg előírt díjlovagló négyszögben zajlanak, ahová a ló kiképzési fokának megfelelően, meghatározott feladatokat írnak ki.
A díjlovaglás leglátványosabb formája az úgynevezett Zenés Kűr, ahol a zenével összhangban mutatják be csodálatos gyakorlataikat lovaikkal a lovasok.

Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω

Military (lovastusa)

Ez a sportág a katonaság által szervezett távlovagló versenyekből fejlődött ki. Először terepversenyekkel, később díjlovaglással egészítették ki a versenyeket. Military International néven 1905-ben, Brüsszelben írtak ki egy összetett versenyt, melyről a sportág elnevezése származik. Nálunk lovastusának és háromnapos versenyszámnak is nevezik, mivel három különböző versenyszámot foglal magába. A díjlovaglást a díjlovagló négyszögben kell teljesíteni. A terepverseny négy szakaszból áll. Az első és harmadik szakasz ösvényeken, utakon keresztül vezet. A második szakasz az akadályverseny-pálya (Steeple-Chase), míg a negyedik szakasz a terepakadálypálya (Cross). A military harmadik eleme az ugróversenyszám.

Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω

Távlovaglás

Talán a mai lovassportok közül a távlovaglás tekint vissza a legrégebbi múltra. Bukephalos Nagy Sándort állítólag 18.000 km-en át vitte a hátán. Az amerikai póniexpressz egyik lovasa hat hónapon át hetente, a hét három éjszakáján, 480 km-t tett meg.
A 19. század végén a katonaság rendezett hosszabb távon távlovagló versenyeket. A Bécs-Berlin között 1892-ben megrendezett távlovagló verseny a magyar lovak átütő sikerét hozta. Mivel sok ló nem élte túl a megpróbáltatásokat, ma már igen szigorú szabályok mellett rendezik meg a távlovagló versenyeket. A Nemzetközi Lovas Szövetség 1980-ban hivatalos szakágává nyilvánította a távlovaglást.
A speciálisan erre a célra tenyésztett és felkészített lovakon a versenyzők különböző távokon (30-120 km) indulhatnak. A pálya előre meghatározott útvonalon halad, s változatos

terepviszonyokkal rendelkezik.

Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω

Lovastorna (voltizs)

A lovaglás és az akrobatikus torna ötvözete. Általában zenére végrehajtott tornagyakorlat lóháton. Az olasz „voltigare” szó eredeti jelentése: „röpködni”. A szó kifejezi a lovon végzett tornagyakorlatok könnyedségét, a fel- és leugrásokat. Már a lovagkorban ismerték és alkalmazták a lovon végrehajtott tornagyakorlatokat a lovagok ügyességének fejlesztésére. A 19. században a magyar huszárok is űzték, a lovon való ülésük javítására. 1920-ban és 1928-ban olimpiai sportág is volt. Napjainkban leginkább a gyermekek sportja. Egy összeforrott gyerekcsapat mutatja be gyakorlatait lépésben, ügetésben, vágtában.

Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω

Fogathajtás

A fogathajtás már az ókori görög Olimpiák versenyszámai között is szerepelt. Az első szakszerűen megörökített kocsiverseny Homérosz Iliászában olvasható.
A kocsiversenysport a római császárok korában óriási méreteket öltött. A Circus Maximus Augustus császár korában 150.000 néző, Domitianus uralkodása alatt 385.000 néző befogadására volt alkalmas.
A modern szervezett sport azonban alig több mint 100 éves múltra tekint vissza.
1970-ben tette hivatalos sportággá a Nemzetközi Szövetség (FEI), melynek határozata értelmében az első hivatalos Európa Bajnokságot 1971-ben éppen Budapesten rendezték, négyesfogathajtó kategóriában.

Fogathajtásban a világ élvonalához tartozunk. Egynapos versenyeket főként bemutatás céljából rendeznek, sokszor amatőr hajtók részvételével. A megyei, területi versenyek és bajnokságok általában kétnaposak. A hazai és nemzetközi hivatalos „A” és „B” kategóriás versenyek három napon keresztül folynak.
A versenyeket egyes-, kettes-, és négyesfogathajtó kategóriában rendezik. Ezt kiegészíti a pónifogathajtás is kettesfogathajtó kategóriában.
Maga a fogathajtás három versenyszámból áll. A díjhajtásban vizsgálják a hajtó és a ló kapcsolatát, különleges engedelmességi formulákat. Értékelik a ló ápoltságát, és a hajtóval való összképet is. A maraton hajtás során a fogatoknak általában 6-7 vizes, illetve dombos akadállyal kell megküzdeniük. Az akadályhajtásban egy meghatározott, szűk időn belül kell a versenyzőknek sikeresen célba érniük.
Új színfoltja a fogathajtó sport nemzetközi versenyeinek a mozgássérültek egyesfogat-hajtó világbajnoksága.
A legtöbb hajtó lipicai lovakkal dolgozik, mert hazánkban ennek a fajtának a tenyésztése a legelterjedtebb.
A fogathajtó sport a Magyar Lovas Szövetség legeredményesebb szakága. Fogathajtóinkat jelenleg a világ élvonalában jegyzik.

Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω

Lovas íjászat

Az ősmagyarok mindennapjainak részét képezte a lovaglás és a harc. Folyamatosan képezték magukat törzsi vadászatok, játékok és versengések alkalmával. A könnyűlovasok mesterien kezelték az íjat, melynek elkészítése 5-10 évig is eltarthatott. A magyarok a visszahajló, úgynevezett reflex-íjat használták. A nyíltegez 70-75 cm hosszú volt és fakéregből készült, ebben tartották a nyílvesszőket, melyekből egyszerre többet is tartottak a kezükben. A harcosok az íj és nyíltegezt is az övükön viselték, nem pedig a hátukon. A nyereg kétkápás volt és a váza fából készült, melyre állatbőrt feszítettek.
A magyarok szinte összenőttek szívós, kicsiny lovaikkal, oldalra és hátrafelé is kiválóan nyilaztak. A nyílharc után tömör harcvonalba fejlődtek, és vágtában rohanták meg az ellenséget, a harcosokat kopjával taszították le a lovukról. A fokos és a szablya használatára csak a menekülő sereg üldözése vagy a maguk védelmében került sor.

Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω

A lovaspólóról

A sportág bemutatása

A póló kezdetei, mint minden nagyszerű dologé, az idők homályába vesznek, de az bizonyos, hogy már időszámításunk előtt évszázadokkal játszották Perzsiában, ahonnan elterjedt egész Ázsiaba, főként Tibetbe, Indiába, Kínába és Japánba.
A pólót az Indiában állomásozó angol tisztek fedezték fel a modern kor számára 1850 körül. Első klubjukat 1869-ben alakították Angliában.
Innen kezdve a póló világszerte hódít, legtöbben Argentínában, az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában, Ausztráliában, Mexikóban és Indiában játszák.
Európában századunk eleje óta ismert és népszerű, a II. Világháborút megelőzően (pl.: az 1936-os berlini olimpia műsorán is szerepelt, ahol a magyar csapat kitűnő eredményt ért el) egész Európában és Magyarországon is rengetegen űzték.
Nyugodtan állíthatjuk, hogy a póló ma világszerte reneszánszát éli.

A magyar lovaspóló újjászületésének története

1993-ban két Amerikát megjárt magyar ötlete nyomán néhány lelkes lovasember újjáalakította a nagy hagyományú Budapesti Polo Klubot.
Rövid hányattatás után állandó helyet teremtettek a játék számára a Káli medencében, Szentbékállán - az egyik alapító tag, Dvoracsek György vezetésével - a magyar pólósok.
1997- ben az első nemzetközi mérkőzés megrendezése óta, itt nyílt rendszeres lehetőség az új játékosok csatlakoztatására, a játék elsajátítására, gyakorlására és hétvégénként a klubmérkőzések lebonyolítására.
A terület adottságai révén, záloga lehet a honi pólósport fejlődésének.

A lovak

Világszerte speciálisan pólóra, elsősorban Argentínában tenyésztett ú.n. polopony- t használják, amely a helyi criollo fajta és az angol telivér keresztezéséből fejlődött ki.
Az ideális pólóló rendkívül engedelmes, gyors, robbanékony és fordulékony, nem ijedős és "érti" a játékot.
Ez csak több éves edzéssel és speciális iskolázással érhető el.
A lovak egy meccsen maximum két chukkert játszhatnak, közbeiktatott pihenővel.
A csapat sikere nagyban a lovakon múlik. Jelenleg Magyarországon tisztavérű angol telivért is használnak, mely fajta szintén bizonyította rátermettségét erre a sportra.

Pálya, felszerelések, szabályok

A pólót eredetileg szabadtéren játszák, kb. 270m x 150-180m-es pályán (300yard x 160-200 yard).
A kapukat, amelyek 7,3 m (8 yard) szélesek, a pálya két végén állítják fel.
A fedettpályás (indoor) pólót, erre alkalmas arénákban, fedett lovardákban játszák, előnye, hogy nem függ az időjárástól, könnyebben áttekinthető, követhető, látványosabb a nézők számára. Itt a pályaméret ideális esetben min. 90x45 méteres.
Szabadtéren kb. 8 cm átmérőjű 150g súlyú, préselt fa vagy műanyag labdát használnak.
Az indoor-labda bőrből készül és felfújható, kb. 12 cm átmérőjű.
Az ütő: feje keményfából készül, a nyél bambusz, vagy rugalmas műanyag. Hossza 119-137 cm között változik. A hosszt a játékos a ló magasságához választja.
Kötelező védőfelszerelés a sisak, a térdvédő, a lovak lábára puha fásli (bandázs).
Tilos éles szögben nekirohanni az ellenfélnek, vagy egyébként veszélyes módon játszani.
Ezeken a kereteken belül engedélyezett a másik játékos lóval és testtel való leszorítása, "lelovaglása" (ride off).
Az indoor játék során megengedett a (lovarda széleit borító) palánk használata a "mandíner", sőt, éppen ez jelenti az egyik érdekességét.
Szabadtéren 4, fedettpályán (pályamérettől függően) 2-3 fős csapatok vannak.
A meccs hét perces részekből u.n. chukkerekből áll. Szabadtéren 4-6, fedettpályán 2-3 chukkert játszanak.
Döntetlen állás esetén a "hirtelen halál" dönt, vagyis az elsőként gólt elérő csapat nyer.
A játékosok besorolása tudásszint és eredményeik alapján -2-től +10-ig terjed (handicap vagy rating). A magasabb handicap jobb játékost jelöl.
A modern pólóban a legjobb játékosoknak az argentinokat tartják.

Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω Ω

Az öttusa

A 19. században egy fiatal francia lovassági tisztnek sürgős üzenetet kellett a célba juttatnia. Végiglovagolt az egyenetlen terepen, ellenséges vonalakon át, míg valaki kivont karddal útját nem állta. Párbajban legyőzte ellenfelét, de közben egy másik ellenséges katona kilőtte alóla a lovat. Miután egy lövéssel leterítette ezt a katonát is, a tiszt futva folytatta útját. Végül egy vad folyót átúszva, átadta a fontos üzenetet. A legenda szerint így született meg az öttusa.
Az öttusa először az 1912-es stockholmi olimpián mutatkozott be, a 2000-ben megrendezett olimpián pedig már szerepelt a női öttusa is. A verseny egy napon zajlik, és öt számból áll.
A lövészet az első versenyszám, melyet a körmérkőzéses vívás követ. Ezután jön a szabad stílusú, kétszáz méteres úszás, majd a díjugratás. A versenyzőknek húsz percük van kiismerni a lovat, mielőtt az ugratás elkezdődne. Végül 3000 méter futás zárja a versenyt. A versenyzőket pontjaik alapján sorban indítják, ezért aki először lépi át a futás célvonalát - az lesz az olimpiai bajnok.