MIKSZÁTH KÁLMÁN:

Szent Péter esernyője

(1895)

[...]az észrevétlen glisszandókkal megoldott hangváltásokban érzem Mikszáth prózájának utolérhetetlen varázsát, ez teszi lehetővé, hogy elbeszélésében mindig személyesen, közvetlen előadóként is jelen legyen, újra meg újra előbukkanjon, s ugyanakkor el tudjon tűnni alakjai, helyzetei, leírásai mögött;hogy ugyanolyan hitelességgel és a legkisebb stílustörés nélkül tudja megszólaltatni egyszerű parasztjait, művelt embereit.

(NAGY PÉTER)

Mikszáth írásművészetének titka: stílusának kivételes hajlékonysága és gazdagsága,

a derűs szellemnek a szövegben kifejeződő, játéka, ereje, emelkedettsége. ¬rásaiban

a hangok, hangulatok tarka képet alkotnak, az elbeszélő nézőpontja és magatartása szinte nyomon követhetetlenül változik. Az ő világában a nemes lélek rendszerint felülemelkedik a hétköznapok sivárságán, az emberi gyarlóságokon. A Szent Péter esernyője ezen értékek révén az ország határain túl is, sőt idegen nyelveken is kivételes és átütő sikert aratott.

Történetünk ideje Mikszáth kora. (Gregorics Pál annak idején részt vett a szabadságharcban), de kevés az azonosító mozzanat, több a kortalan vonás. Évszázadokon át formálódott magatartásokat, életelveket, életformákat mutat be ez a Mikszáth-könyv is, a tót és palóc tárgyú novellákra emlékeztetően. A színhely itt is a Felvidék, az író szűkebb pátriája, zömmel szlovákok lakta falucskákkal és kisvárosokkal. Ennek a tájnak a határai a homályba vesznek, a képzelettel és a mesevilággal határosak: messze Tótországba" kalauzol Mikszáth, valahol a selmecbányai és besztercei hegyek között" is játszódnak epizódok.

A kisregény öt része közül az első Bélyi János csodás meggazdagodását meséli el, a második a különc Gregorics Pál élettörténetét. A harmadikban a két cselekményszál összekapcsolódik, a fiatalok (Veronika és Wibra György) bonyodalmak után, az ötödik rész végén egymásra találnak. Valós történetbe oltott mesét olvashatunk ebben a kisregényben, romantikus és egyben népies idillt a boldogság eléréséről.

A cselekedeteket és magatartásokat alakító, a történetet formáló fő motívumokra első ízben Adameczné szavai mutatnak rá: Szegény az ördög [+], mert lelke nincs. Nekünk pedig van lelkünk." Ebben a szembeállításban rejlik a mű konfliktusa: az élet csaknem minden területén az anyagiak és a lelki értékek küzdenek egymással, a kétféle szegénység és gazdagság váltakozása áll mindenek hátterében. E főtéma alapján a cselekménysor így értelmezhető: az ágrólszakadt, de lelkiekben gazdag glogovai pap feladatul kapja a kishúga gondviseletét - a történet Veronika hétvilágra szóló (még a bábaszéki intelligenciát is felsorakoztató) lakodalmával ér véget.

Vajon kiléphet-e az ember a pénz, a szegénység hatalmából? Meg lehet-e szabadulni a sorsokat eltorzító, jellemeket romboló anyagiasságtól? Hiszen mindent behálóz a pénz. Szinte oldalanként olvashatjuk, hogy mi maradt a halápi özvegy tanítóné után, hogy mi volt a glogovai pap hagyatéka, mit fizetnek a falubeliek a plébánosnak, kér-e fizetséget Adameczné, hogy Gongolyné kövér halott" volt. Gregorics Pált hol a tékozlásáért, hol a fösvénységéért szólják meg. Wibra Annát aranygyűrűvel, kalárissal, fülbevalóval lehet meghódítani, a Gregorics testvérek kapzsiak" (pedig a nevük a háromkirályoktól való...). Gregorics Pál az orvosnak egy szakajtó aranyat" ígér fia meggyógyításáért, az esernyő megtalálójának száz forintot", a kőművesnek a hallgatásért ötvenet. Prepelicza a ropogós tízforintos" felküldésére hajlandó azonnal lejönni az állványról (ilyesfajta csodák" történnek Mózes és Krisztus óta"+), még Veronika is majdnem megkínálta már az öt forinttal" a gyűrűt megtaláló Wibra Gyurit, aki viszont két ezüst forintot csúsztatott" a kapus markába a rózsáért+ A példasor még folytatható volna.

Veronika sorsa azt tanúsítja, hogy - valamiféle csoda" folytán - mégiscsak felébredhet a segítő szándék az emberekben. A legmélyebb nyomorból, a legteljesebb kilátástalanságból is van kiút; Bélyi Veronika és a bátyja így menekül meg. Gregorics Pál és törvénytelen fia élete pedig azt példázza, hogy ha megvan a pénz, akkor annak elrejtése és megtalálása egyaránt súlyos terhet jelent. Gregorics alapvetően szeretetre vágyó ember, de imádott kisfiát nem vállalhatja az emberek, főként a hozományra éhes rokonok előtt, csak ritka pillanatokban élvezheti a szeretetet: simogasd meg a homlokomat, Ancsura [+], hadd érezzek még egyszer asszonyi kezet a testemen." Wibra György kisgyermekkora a rejtőzködés és a tisztázatlan kapcsolatok jegyében telik (egy idő után még apabácsi"-nak sem szólíthatja édesapját). Ifjúvá érve megismeri a munka és a siker örömét, de az a szerencsétlen legenda az örökségről" bénító súly, valóságos szerencsétlenség volt őrá nézve az eltűnt vagyon tudata". Csak akkor éri el a boldogságot, ha elvész a hozomány, ha elhamvad az örökséget feltehetően magába rejtő esernyőnyél, ha szertefoszlik a negyedmillió forintos vagyon vágyálma, és a szeme elé tárul Veronika megejtő szépsége, megszületik a szerelem, az új mítosz.

A mű szereplői - az árnyaltabban, részletesebben megrajzolt Gregorics Pált és Wibra Györgyöt kivéve - csupán zsánerfigurák, csak egy-egy életelv, körmönfont okoskodás megszólaltatói. Valamennyien megnevezve szerepelnek, sőt gyakoriak a nevek mellett a megszólítások is (tiszteletes Rafanidesz Sámuel uram", madame Kriszbay"). Mikszáth úgy mesél, hogy azonnal bevonja az olvasót, közös ismerősként kezel mindenkit. A megnevezésekkel és megszólításokkal pedig azonnal jellemeket is vázol, társadalmi-emberi  viszonyokat is jelez, és legfőképpen a különösséget, a megkülönböztető sajátosságot. Azok a személyek jelennek meg ugyanis Mikszáth műveiben, akik - szemben az élet egyhangúságával, sivárságával - rendkívüliek, esetleg különcök. Az érdekesség, az újszerűség alakítja tehát Mikszáth nagyepikáját; rövidebb-hosszabb regényei is a novella talajából nőnek ki.

Kivételes színfolt az épp említett figurák közül például Nagy Mihály uram", a halápi bíró (kurta kijelentésekkel, isteni" hatalommal és bölcsességgel ítélkezik), a kényeskedő, de a férfiakra leső Kriszbayné. Rendkívüli karakter Gregorics Pál, akinek eleve megvan a bélyege (veres ember egy se jó"), aki már születésekor is tapintatlan" volt. Ezért akar görcsös erőfeszítéssel jó" lenni, hogy szeressék" az emberek; a szabadságharcban is mindenáron tenni akart valamit", a legveszélyesebb feladatot vállalta - hiába. Ekkor lett embergyűlölő".

Milyen társadalomkép kerekedik ki a különös és különc emberekből? Regényünk színtere zárt, az országos közélet és a politika alig szűrődik be. Léteznek itt is vallási-felekezeti és nemzetiségi különbségek, de ezek értékként jelennek meg. A szereplők javarészt szlovákok, a tót" nyelv csodálatos hangjairól" kedves derűvel szól az író. Továbbá Bábaszék nem város", ha még zsidó sincs benne". Müncz Jónás özvegye kivételes közmegbecsüléstől övezve játssza el ezt a szerepet. (Tudnunk kell, hogy az 1880-as években Magyarországon már erős volt az antiszemitizmus: 1883-ban megalakult az Országos Antiszemita Párt.) Mikszáth fintora: a glogovai nép a zsidó Müncz Jónást véli Szent Péternek, és ezt a legendát még a püspök is szentesíti.

A szerkezet, a két összefonódó ág számos epizódot fűz magába. Kevés ponton alakít ki jelenetet az író, inkább elbeszéli, felsorolja és csak néhány vonással megrajzolja az életutak mozzanatait. Az olvasónak már azonnal jelzi (ismétlésekkel sejteti) az esernyő titkát, amelyet viszont Wibra Gyuri lassabban talál ki. A kibontakozásra, az esernyő - vagy Veronika - megtalálására már a mű derekán megvan a lehetőség (Wibra Bábaszéken Veronikáékba botlik), de ettől kezdve még erősebben érvényesül a mikszáthi téma-dúsítás" módszere (Kovács Kálmán). A mozaikdarabok közé elágazások, asszociációk, kitérők kerülnek, mégpedig egyre gyakrabban (pl. Gregorics apjának furfangja a kulacsnyi borral, Müncz Móricz alkuja a tehénre stb.) - nem a mese a fontos, hanem a mesélés. A legterjedelmesebb kitérő Mravucsánék vacsorája, amelyről úgy nyilatkozik az író, hogy röviden végez" vele - mégis alaposan elidőzik, az éjszakai kártyapartit is leírja, majd még Veronika vetkőzésének bájos epizódja is következik. Mikszáth - önironikusan - így jellemzi elbeszélői módszerét: csak a regényírók keze alatt támad némelykor hasonló csoda; a csekély szövet, egy mellénykére való, kinyúlik", és posztóvégek lesznek belőle. Tudnunk kell: a Szent Péter esernyője Mikszáth jelentős állomása a novellistából regényíróvá válás útján.

A kifejletben végül jelentős szerepet kapnak a véletlen fordulatok, Wibra Györgyöt Veronika felé terelve: épp a glogovai kocsi lovai vadulnak meg Bábaszéken, épp ő találja meg a fülbevalókat, épp ő talál rá a hasadékban" az életveszélyben lévő Bélyi Jánosra. Végül tehát mégiscsak elkövetkezik a tetőpont, és a besztercei ifjú ügyvédnek döntenie kell, mi a fontos a számára.

A Szent Péter esernyőjében egy csoda" szemtanúi vagyunk, egy legenda képződését beszéli el az író. Az esernyő történetével Mikszáth bemutatja és ezáltal leleplezi" a legendát (Nagy Péter), teremt" és egyúttal oszlat" (Kovács Kálmán). Okmagyarázó mondatokkal is találkozunk a szövegben: A titokzatosság köde voltaképp csak azt a körülményt takarta, hogy miképpen került a kis Veronika kosara fölé [ti. az esernyő]. De ez elég volt. A babona keresi a ködöt, a köd vonzza a babonát." Ezen túlmenően azonban a legenda kialakulásának valamennyi okát és körülményét gondosan feltárja a szerző: Bélyi János tiszta hitét (Jézus neki válaszol" is+), Müncz Jónás véletlenszerű jótéteményét az utolsó útján, és a falubeliek misztikumra éhes fantáziáját. (ľk még a halott ember szakállát is csodával magyarázzák.) A megszülető hiedelmet újabb véletlen táplálja (a megbotlás Srankó János temetésén, a tetszhalott feltámadásával"), és ettől kezdve a legenda valósággá válik, mert lelki erőket mozgósít, jószándékot és nemes tetteket teremt. Igazi csoda" jön tehát létre, a glogovaiak megszánják a bajba jutót, megsegítik a Bélyi János gondjaira bízott kislányt.

A legenda-babona-csoda motívumsor a mű egyéb részein is megjelenik: a Liskovina növényeihez fűződő hiedelmeket az ifjú pár utazása során, a hangulati keret részeként ismerjük meg. Mravucsánék vacsoráján a feldöntött poharak érzékeltetik a fiatalok összetartozását; Veronika virágnyelven jelzi Gyurinak, hogy elfogadja udvarlását, végül a három égő üszög" babonája kell ahhoz, hogy Wibra György megszabaduljon lelki terhétől, a Veronika szépsége iránti vakságától.

Mikszáth a hangulatot jellegzetesen színezi és lebegteti. A valóság és a mese közti atmoszférát teremt (Kovács Kálmán). Szereplőiről a szeretet és az irónia változataival szól. Olykor felépít egy hangulatot, aztán hirtelen megtöri, másféle hatással ütközteti (Glogován minden megszépült, megcsinosodott", kivévén Adamecznét"). A menyasszony meghatódását és elérzékenyülését a zárómondatokban a házsártos feleség, Szliminszkyné megszólalása ellenpontozza: gombold be a kabátodat, Wladin!"

A stílusban számos elem ötvöződik, legfontosabb mozzanataként a népi kifejezésmód az irodalmiság rangjára emelkedik. A falusiak nyelve képekben rendkívül gazdag (már énbennem a gyanú meg nem botlik" - mondja magáról Adameczné). Közmondás jellegű mondat épül a kezdősorokba: Mikor tanító hal is meg, szomjasak maradnak a sírásók." Szólás járja Besztercén Gregorics Pálról: No lám, a vén kecske házi sót nyal". Jelentésrétegek torlódnak össze néhány szóban: a pléhre festett Istenfiú". Még a latin szavak is felbukkannak: amabilis confusio" uralkodik el a vacsora végeztével. Egy sarkított mondat a magatartások humoros kontrasztjára világít rá:

a tudós akadémia elfogadta az összeget, pedig neki sem volt semminemű viszonya Gregoriccsal". Hasonlóképp magatartásokat jellemez: az emberek azért fizetnek keveset a papnak, mert ő az ¦risten szolgája. Mindenki fizesse a maga szolgáját." Közvetlenség érződik az írói reflexióból: A Jézus ösmerősöm."

A nézőpont váltására egy bravúros példa: ¬gy néz ki egy tragédia a szomszéd szobából." Az író sokszor bújik el olvasója elől, időnként tudatlanságot színlel, mintha nem épp ő bonyolítaná a sorsokat (hát biz az igaz is lehet" - de hogy mit találtak az üstben, azt egész bizonyossággal sohasem lehetett megállapítani"). Máskor személyesen közbeszól, önmagáról fecseg (megérdemelném, hogy a nyelvemet kivágják" - szinte még most is előttem van a kis tót falu az 1873-ik év óta"). Mikszáth Kálmán az epika legősibb eszközeivel él, ő a magyar elbeszélés legnagyobb klasszikusa.

Mikszáth Kálmán:

Szent Péter esernyője

A Legenda           1. rész

Veronka bátyához, János paphoz kerül, és János elhatározza, hogy felneveli. Mikor éppen imádkozik, elkezd esni az eső, és mikor haza ér egy piros esernyő volt húgocskája feje fölött a kosárban. Elterjeng az a hír, hogy az esernyő Szent Péteré. Temetésre is esernyővel együtt hívják és csodákat is tett. Megoldódnak pénzügyi problémái a sok „kuncsaft” érkezése miatt.

Viszik a kis Veronkát:

Halápon meghalt egy tanítóné. Nem volt annak semmije csak egy kecskéje, egy libája, és egy 2 éves kislánya. De volt már egy idősebb fia, aki pap volt Glogován. Billeghi Máté felpakolta szekerére az örökségeket, Veronkát egy kosárba rakták, de ő csak azt vette észre, hogy csak egyre távolodnak.

Glogova régen:

Glogova régen elég fejletlen volt. Országút sehol, a talaj agyagos, egyszóval elég rossz a talaj. Szegénység van és nyomor. A régi pap is meghalt. Az iskola is ütött kopott volt.

Új pap Glogován:

Új pap beköltözött. Ki tudakozta, mennyi lélek van a faluban, mennyi a haláleset évente, és mennyi házasulandó párok száma. Szinte minden a krumplitól függött. Megérkezett Billeghi Máté és János pap (mert így hívták az új papot) kiment de látta már, hogy rossz hírrel érkezett. Máté lepakolt, megmutatta a húgocskáját is és a többi örökséget, de mikor Máté elmondta neki, hogy az anyja meghalt nem érdekelte még a Veronka sem. János elment imádkozni.

Az esernyő és Szent Péter:

Imádkozás közbe eleredt az eső. János rohant haza rohant és meglátta a kosarat, de meglátta a felette lévő fakó piros esernyőt is. Gyorsan bevitte a gyereket, és gyorsan terjedt a hír, hogy Szent Péter tette oda az esernyőt. János pap gondba volt, hogy tartsa el ebből a fizetésből a szegény Veronkát. Jánost már az esernyővel hívták a temetésre, és a második temetésen fel is támadt az ember, akit temettek. Elterjedt a híre az egész világban, és már mindenhonnan jöttek, hogy az esernyő alatt esküdjenek meg. Nagy jövedelem volt ez Jánosnak és persze jó volt a kis Veronkának

A Gregoricsok                2. rész.

Gregorics Pálnak születik egy gyereke Gyuri, Wibra Annától. Titokban iskoláztatják Gyurit, és vigyáznak, hogy ki ne tudódjon, hogy honnan származik a gyerek. Gregorics Pál készülődik a halálra, és haza hivatja Gyurit, de Ancsura nem adja fel a postát, mert azt hiszi, hogy Gregorics Pál csak bolondozik. Gyuri nem érkezik haza, így az örökség nincs meg a családnak. A testvérek elkezdenek kutatni.

A tapintatlan Gregorics:

Még ezelőtt élt Besztercebányán egy Gregorics Pál kit tapintatlannak gondoltak. Volt egy házvezető nője kit Wibra Annának hívtak. Őt vette el Gregorics, és utána született a kis Wibra Gyuri.

Gyanús jelenségek:

A pletykák miatt titokban tartják a gyerek származását. Titokban iskoláztatják. Közbe beteg lett Gyuri és az orvos meg is gyógyítja. Gyurit az iskolában is avval izélik, hogy az apjánál mért van mindig az a kopott piros esernyője.

Gregorics Pál halála és öröksége:

Gregorics Pál már a más világra készülődött és a végrendeletet meg is íratta. Ancsurával elküldetett egy táviratot, de Ancsura nem küldte el, mert úgy gondolta Gregorics Pál meg fog gyógyulni. De nem gyógyult meg, és már nem tudott beszélni Gyurival. Így az örökségét nem tudja átadni, és a családjára a végrendeletben nem hagy semmit. Azért bőkezűen osztott mindenkinek. És a pénzre éhes testvérei kutatnak az elrejtett vagyon után. Gyuri elment ügyvédnek, hogy pénz legyen.

A nyomok            3. rész.

Wibra Györgyből sikeres ügyvéd és már felnőtt ember lett. Sztolarik úr (aki Gyuri gyámatyja volt) arra buzdította, hogy keresse meg az esernyőt, mert a nyelében volt a csekk. Gyuri rászánja magát és elindul megkeresni a vagyont és magát a piros esernyőt, amit Gregorics Pál még a háború alatt is magával hordott, Gregorics Pál kém volt és az üzeneteket az esernyő nyelébe rejtette. De az esernyőt elárverezték, és egy zsidóhoz került. A feleségét és a fiát felkereste ők segítettek, Glogovára vezetnek a szálak, de közbe egy fülbevaló eltűnését hirdették és Gyuri megtalálta. Elvitte városházába (mert ott tűnt el valakinek). Kiderül, hogy ő a híres ügyvéd. Segítséget kérnek, hogy vigye el őket Glogovára. Gyuri beleegyezik, de ott tartják őket éjszakára és vacsorára is.

Az esernyő kibukkan:

Már Gyuriból sikeres ügyvéd lesz. Kinyomozza, hogy az esernyőt elárverezték és egy bizonyos fehér zsidó vette meg. Később kiderül a fehér zsidó nem más, mint Müncz Jónás. Elhatározzák, hogy Gyuri elmegy Bábaszékre Müncznéhez az esernyőért.

A mi Rozálink:

Münczné - t nagyon tisztelték a városban. Közkedvelt személyiség volt de jobban örültek volna egy férfi zsidónak.

A szálak Glogovára vezetnek:

Gyuri bement Münczné régiségboltjába, és régi esernyők iránt érdeklődött, csak nagyon nehezen és 50 Ft ellenében engedte fel a padlásra, ahol az esernyők voltak. Gyuri sajnos nem találta meg itt az esernyőt. De elmagyarázta, hogy nézett ki és Münczné esküdözött, hogy azt látta férje utolsó útján. Münczné, Mórichoz küldte Gyurit, mert ő biztos tud róla valamit. Így is volt, Móric mindent elmondott és kiderül a szálak Glogovára vezetnek.

A fülbevaló:

Épp már indult volna, mikor kidobolták, hogy elveszett egy fülbevaló és a becsületes megtaláló jutalmat kap. Vannak csodák épp Gyuri találta meg. Bevitte a Városházába, mert onnan hiányzott valakinek. Egy bájos lány vesztette el a fülbevalót, ki éppen madame Kriszbay –t borogatta. Kiderült a piacon történt egy kis baleset és tönkre ment a kocsi. Gyuri úgyis Glogovára tart, elviszi őket (Veronkát és madame Kriszbay – t). Késő volt már az induláshoz, Mravucsán ott tartotta.

A Bábaszéki intelligencia               4. Rész.

Neki láttak a vacsorának, és jól elbeszélgettek. A beszélgetésben szó esik az esernyőről, és kiderül, hogy Veronka bátyja János papnál, vagyis inkább a templomba tartják az esernyőt. Kap szállást estére, de nem nagyon tud aludni, azon töri a fejét, hogyan szerezze meg a csekket. A végen elalszik, és azt álmodja, hogy elveszi Veronkát és így övé lesz az esernyő. Gyuri nem tartja rossz ötletnek az álmot. Mikor felébrednek nem sokkal azután elindultak Veronkával és madame Kriszbay – el.

Vacsora Mravucsánéknál:

A Beszélgetés közben szóba jön az esernyő, elmesélik neki az esernyő történetét, és magában össze álla kép, hogy az öreg Müncz Jónás tette oda, de nem mondja el. Veronkával is jól elbeszélget a pillangógyűjteményekről. És persze az esernyőről is, és elmondja, hogy a Glogovai templomban vigyáznak az esernyőre, és ereklyeként tisztelik. Gyurinak és mindenkinek megmutatták, hol fognak aludni, mindenki elhelyezkedett Veronka is, szép kecsesen levetkőzik miközben egy macska nézi őt, ami Veronkát rettentően zavarja.

Az éj tanácsot ad:

Le is fekszik, de valahogy nem tud aludni, mert a gazdagságon jár az esze, na meg azon, hogyan szerzi meg az esernyőt. Aztán nagy nehezen elaludt és azt álmodta, hogy elveszi Veronkát, és az így szerzi meg az esernyőt. Reggel még marasztalják őket, de ők sietve indulnak, találkoztak néhány ismerőssel az út elején.

A harmadik ördög               5. Rész.

Beszélgettek egymással, de ilyen hosszú utat pihenő nélkül nem lehet megtenni. Sétálnak miközben Gyuri leszedeti neki azt a rózsát, ami Veronkának nagyon tetszett de egy nagyon szép rózsa volt. Tovább mennek az úton, de itt a kis összerázódás miatt nem szólnak egymáshoz. Már szinte Glogován vannak, mikor eltörik a rossz úton a kocsi tengely, és Gyuri elmegy fát vágni, segélykiáltást hall egy ember beleesett a hasadékba, Gyuri kisegítette és kiderül, hogy ő János Pap Veronka bátyja, Gyuri húga kezét kéri cserébe, János pap beleegyezik. Hazamennek itt is vendégül látják Gyurit. Sztolarik úr megérkezik és hozta a gyűrűket, amit kért Gyuri, de Sztolarik úr beszélni akart előbb Gyurival eközben Veronka kihallgatta, hogy ő csak egy eszköz. Gyuri megtudta, hogy elégették a régi nyelét és ráébred, ő csak Veronkát szereti, de eltűnt, viszont Gyuri megkereste kibékülnek és egy nagy lakodalom lesz belőle.

Czobor Mária rózsája, a földhasadék és a vén körtefa:

Az út közben beszélgettek és nézelődtek. Megálltak pihenni egy kicsit és addig sétáltak egyet. Egy várnál sétáltak és a bástyája előtt volt egy nagyon szép rózsa. Czobor Mária ugrott le, mert egy paraszt legényt szeretett de az apja nem engedte, hogy hozzá menjen, hanem máshoz akarta hozzáadni, a paraszt legény rózsát ültetett, és minden évben egyetlen bimbót fakaszt. Gyuri letépette Veronkának, de nem fogadta el és eldobta, de a visszavezető úton felvette Veronka. A Glogovai út elég zötykölődős volt és is eltört a kocsi tengelye. Gyuri elment nyújtófát vágni mikor kiáltásokat hallott, egy ember volt a hasadékban, de Gyuri kimentette. Kiderült, hogy János pap Veronka bátyja, megkérdezte, mit kér cserébe, Gyuri azt mondta: „Veronka kezét” a pap belegyezett. Már csak Veronkát kellet megkérdezni, de ő még nem válaszolt.

Három üszög:

Elmentek a pap házába és vendégül látták Gyurit. Sztolarik úr eljött és elhozta a gyűrűket is, amit még Gyuri kért. Elmentek, hogy nyugodtan tudjanak beszélni, eközben Veronka kihallgatta őket, mit beszélnek de csak annyit hallott, hogy ő csak egy eszköz az esernyő megszerzéséhez. Sztolarik és Gyuri megnézték az esernyőt és kétségbeesve látta Gyuri, hogy nem a régi nyele volt rajta. Megtudta, hogy a régi nyelét elégedték üszögnek.

Viszik a kis Veronkát:

Gyuri ráébred, hogy csak Veronkát szereti, de eközben eltűnik, de Gyuri megtalálja, és mindent elmond Veronkának, aztán kibékülnek és összeházasodnak. Az esküvőn ott volt Wibra Anna, Gyuri anyukája.

Nagyon boldogan éltek, míg meg nem haltak!