A lovak háziassá válása
Az emberek évezredeken át csak a húsa és a bőre miatt vadásztak lóra. Hogy a ló mennyire értékes zsákmány lehetett az ősi idők embereinek szemében, azt még ma is jól mutatják a csodás franciaországi (Lascaux és Avignon) és a spanyolországi (La Piletában) barlangrajzok . A kőkorszak emberei ezeket azért festették, hogy a vadászatot megelőzően lélekben már legyőzzék a vadat, s ezt így a valóságban már könnyen meg tudják tenni. A letelepült ember azonban már kevésbé függött a vadászattól. Körülbelül Kr. e. 8000 táján kutyát, birkát, juhot kecskét, marhát, rénszarvast és sertést kezdett el tartani háza körül. A ló 5000 évvel ezelőtt vált háziállattá. Az első vadlovakat a délkelet-európai puszták és a szibériai sztyeppék lakói fogták be, és ők szelidítették meg ezeket. A megszelídített vadlovakból fokozatosan különböző fajták alakultak ki. ennek ellenére Európában és Ázsiában még évezredekig éltek vadlovak.
Kezdetben az emberek csupán azért tartottak lovat, hogy legyen elegendő hústartalékuk. A nőstény lovaknak, a kancáknak a tejét szívesen itták. A honfoglaló magyarok is ebből készítették a kumisz nevű erjesztett italt. Hamarosan arra is rájöttek, hogy a lovak a kutyáknál és szarvasmarháknál sokkal inább alkalmasak teherszállításra. A rakományt vagy a lovak hátára, vagy rudakból készült szánokra pakolták. A rudakat a ló nyakához erősítették, s közéjük egy kifeszített állatbőrre tették a rakományt. A kőkorszak vége felé Ázsiában és Európában elterjedt a szekér és a kerék. A lovak ezután az eddigieknél nehezebb terheket is el tudtak húzni. Az amerikai indiánok azonban - még a 19. században is rúdszánkót használtak.
A kocsik elé befogott lovakat általában egy lovas irányította. A lovaglás első tárgyi emléke, egy csontmetszet csaknem ötezer évvel ezelőtt keletkezett. Hosszabb utakhoz azonban csak később kezdték széles körben is használni a lovat.
Forrás: A lovak civilizációja |