Tündérmese

Törékeny hercegnők, hatalmas királyok,
Hófehér paripák, daliás lovagok,
Apró manók, fényes kis tündérek,
Varázslat, álomvilág, nélkületek félek...

Sötét mágusok, kegyetlen boszorkák,
Óperenciás tengeren, üveghegyen át
Szárnyalok feléd, édes mesevilág...
Én még gyerek vagyok,szükségem van rád.

Éltető víz és gyémántpalota,
Égig érő fa és aranyalma...
Hétfejű sárkány és szörnyeteg,
Óriás, mérföldes csizmád most védheted!

Tündérszép Ilona, s csodavilága,
Örökre maradok az álomföldön járva.
Ne hagyjatok el, drága tündérmesék,
Nem növök fel, én gyerek vagyok még!

Azt mondják a mese az nem valóság.
De mégis mindben ott az igazság...
Hogy győz a jó a rossz felett,
S hogy álmok nélkül élni nem lehet.

Számomra létezik még tündérvilág,
Vannak sárkányok,manók, boszorkák,
Ez éltet, s fantáziám nem szégyellem,
Gyerek maradok, és hiszek a mesékben!