Kéksapkás papagáj

Egyéb magyar nevek: Walesi hercegnõ papagája

Angol neve: Princess Parrot, Queen Alexandra's Parakeet

Latin neve: Polytelis alexandrae

Német neve: Prinzessin-von-Wales-Sittich

Származási hely: Ausztrália

Testnagyság (Fejtetotol farokvégig mérve) : 45 cm

Testsúly: 85 g

Ivarérettség: 1 éves korban

Nemek megkülönböztetése: A tojó a hátoldalán barnásabb, és míg a hím csõre élénk sárga, addig a tojóé barnásvörös. A tojó fején alig észrevehetõ a kékes sapka. A fiatalok a szüleikre hasonlítanak, a második évükben színesednek ki.

Fészkeltetés: Mély, 25 x 25 x 150 cm méretû faodú. Az odút érdemes 30 - 45 fokos szögben megdönteni, esetleg belül dróthálóval beborítani, hogy a madarak könnyebben tudjanak benne közlekedni. A tojó egyedül kotlik, közben nem hagyja el az odút, a hím eteti. A fiatalok számára 20 fokos külsõ hõmérsékletet biztosítsunk, ennek hiányában könnyen megfázhatnak. Évente akár kétszer is költhet.

Tojások száma: 3 - 7

Kotlási ido: 20-23 nap

Kirepülési ido: 35 nap. A fiatal madarak 50 napos korukban vállnak önállóvá

Etetés: A III. séma szerint (lásd: Tartás, idomítás), kiegészítve zöldségekkel, gyümölcsökkel, lágyeleséggel, stb.

Tartás, elhelyezés: Kalitkás elhelyezése esetén a minimális méret számára 100 x 60 x 80 cm. Ez a madár szintén nagyon mozgásigényes, ezért naponta ki kell engednünk a kalitból. Röpdés elhelyezésére a szakirodalom igen nagy, 5 x 1 x 1,5 m-es voliert javasol védõházikóval kiegészítve, én azt hiszem, hogy egy 3 méter hosszú röpde is elegendõ lehet egy pár számára. Párban viszont nem javasolt tartani, inkább kolóniában, mivel így harmonikusabb párkapcsolatok és jobb költési eredmények érhetõk el (Természetesen több pár számára nagyobb röpdét kell biztosítani). Mozgékony, nem félénk, kíváncsi papagáj, szívós, a betegségekkel szemben ellenálló. Szeret a talajon mászkálni, ezért a tisztaságra fokozottan kell ügyelnünk. A szakirodalom szerint nagyobb volierben hasonló méretû papagájokkal együtt tartható.

Egyéb tudnivalók: Eredeti élõhelyén a nyílt füves pusztaságokat, félsivatagos, fákkal-bokrokkal tarkított területeket kedveli. Párban, vagy kis 10-20 fõs csoportokban látható. Táplálékát a talaj közelében keresi, röpte gyors, egyenes egészen hosszú távokat is képes megtenni. Általában kolóniában költ, rendszerint eukaliptuszfák odvaiban.