Fajtatiszta tenyésztés

olyan állattenyésztési eljárás, amelynél az azonos fajtába (tájfajtába, fajtaváltozatba) tartozó állatok párosítása és tudatos szaporítása történik.
A fajtatiszta tenyésztés célja az egyedek fajtajellegének és értékmérő tulajdonságainak a rögzítése, a populációk konszolidáltságának, termelőképességének a fokozása.
Korszerű értelemben a fajtatiszta tenyésztés nem jelenti a fajtára korábban jellemző valamennyi tulajdonság merev rögzítését.
A fajtatiszta tenyésztés valamennyi tenyészmunka alapja, ezért a törzstenyészetekben is ez az uralkodó eljárás. Ha a fejlődés üteme lelassul v. az állomány leromlik és a degenerálódás jelei kezdenek mutatkozni, akkor az ún. vérfrissítést alkalmazzák.
A vérújítás során a tenyészetbe rendszerint idegen helyről, azonos fajtába tartozó, de eltérő környezeti feltételek között nevelkedett, szilárd szervezetű, rendszerint apaállatot visznek.
A vérfrissítés hatékonyságát általában növeli, ha a vérújításra alkalmazott egyedek
— nincsenek rokonságban a javítandó állománnyal;
— ha a vérújításra szánt egyed tenyészetéről megbízható információink vannak;
— a nekünk megfelelő örökletes alapú egyedeket tudunk szerezni.
Ezt a módszert főként ott alkalmazzák, ahol a rokontenyésztéssel szembeni érzékenység rövid időn belül a vitalitás és a teljesítményszint rovására megy.
A fajtatiszta tenyésztés előfeltétele a kielégítő szelekciós bázis, és hogy álljon rendelkezésre genetikai tartalék.
A fajtatiszta tenyésztést a korszerű állattenyésztésben nem a keresztezés ellentétének, hanem kiegészítőjének tartják.
Az említett két fajtatiszta tenyésztési módszer (vérfrissítés, rokontenyésztés) mellett ide tartozik a
˙1Atörzstenyésztés (vonaltenyésztés) és a
˙1Avérvonaltenyésztés.