Etetés költési idoszak alatt

A madarak táplálását tenyészidoszak elott egy hónappal az alábbiak szerint változtatom.
Minden reggeli etetésnél kalciumban, állati eredetu fehérjében és vitaminban gazdag eleséget tálalok madaraimnak. Összetétel: mézes tejben áztatott száraz zsömle, lisztkukac, csíráztatott magvak. Ezt dúsítom száraz lágyeleséggel, pl.: CÉDÉ-vel. Ha a madár megtojt általában tíz napos korban átvilágítom a tojást. Erre az idore a kötött (fias) tojást már szépen befutják a vérerek. Ezután csak a kikelést követoen ellenorzöm, hogy hogyan etetnek a szülok. Ettol kezdve az eleséget kiegészítem keményre fott tojással, reszelt répával, almával.
A fiókák fejlodését naponta szemrevételezem egy elemlámpa segítségével. Ha nincsenek megetetve, ami jákónál, kongónál, kakadunál elofordulhat, inkubátorba helyezem és kézzel, mesterségesen táplálom KAYTEE fiókanevelo tápszerrel. A fiókákat 2 hetes korig 2 óránként etetem (éjjel is). Ketto hetes kor után átállok a 3 órás etetésre és az éjszakait elhagyom. Tehát 5 óra-8-11-14-17-20 és 23 óra az utolsó etetés. Négy hetes kortól 4 óránként kapnak enni. 6-kor kezdek és 22 órakor
etetek utoljára. A fiókák gyuruzését 18-21 napos korban kell elvégezni (hamarabb: leesik, késobb: nem megy rá). Az inkubátor homérséklete frissen kikelt fiókák esetében 37 fok, ezt a madarak növekedésének arányában fokozatosan csökkentem. Amikor a fióka elkezd tollasodni (amazon, jákó, kakadu 5-6 hét), kihelyezem szobahomérsékletre kartondobozba. Általában 10 hetes korra szépen kitollasodnak, ilyenkor kalitkába kerülnek és már felkínálok nekik lágyeleséget is. Fiókanevelo táppal már csak reggel és este etetek. 12-13 hetes korra általában önállóan esznek, de még sokáig elfogadják a tápszert amit kiskanállal vagy fecskendovel kínálok nekik. Ez azért is jó, mert nem vadulnak vissza.
Ha a fiókákat a szülok nevelik a teljes felnevelés idoszakáig a fent felsorolt lágyeleséget kell biztosítani a szüloknek. A fiókákat kirepülésük után a szülok 3-4 hétig etetik még. Egy ido után azonban agresszívvá válnak a kicsikkel, mert vetélytársat vélnek felfedezni bennük. Ilyenkor azonnal le kell oket választani, mert
képesek kárt tenni bennük. Sok esetben a szülok hajlandóak még egy fészekaljat felnevelni.

FORRÁS: Lengyel Tibor
Ez az idoszak a tojó számára, - illetve késobb, ha mind a két madár részt vesz a fiókanevelésben, akkor a hím számára is - fokozott terhelést jelent, ezért nagyon fontos a megfelelo táplálás. A tojástermelés idoszaka alatt a pár számára mészben, állati fehérében gazdagabb eleséget kell biztosítani. Sot a fészekrakásra úgy lehet "ösztönözni" a madarainkat, hogy már eleve úgy etetjük oket, mintha már a költési idoszak tartana, ugyanis a fokozott állati fehérjemennyiségnek ilyen hatása is van. (ezért nem szabad a költési idoszakon kívül a lágyeleséget túlzottan gyakran adni). A táplálásra igazán a fiókanevelés alatt kell odafigyelnünk. Itt érdekes lehet az adott eleség mennyisége is. Hiába tudjuk, hogy mekkora a madaraink táplálékigénye, ezen idoszak alatt jóval (2x 3x több) eleséget kell számára biztosítani, mert ellenkezo esetben abbahagyhatja a fiókanevelést. Az eleségnek állati fehérjében, zöldségekben, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdagnak kell lennie, ha ezek közül valamelyikbol nem kapnak a szülők eleget, azt rendszerint a fiókák sínylik meg. Ezek az eleségek romlandóak, a költési idoszakok pedig általában a tavaszi - nyári hónapokra tehetok, ezért a lágyeleséget inkább naponta többször, frissen elkészítve adjuk, és a mageleségbol biztosítsuk túlkínálatot.