Nincsen szerencséd. Szinte az  egész házat átkutatod de semmi élelmet nem találsz. Hirtelen meglátsz egy patkányt és ösztönösen odavágsz. Az állat kimult. Boldogan veszed ezt tudomásul és elkezded megenni. Mihelyst végeztél vele, meredten nézel a sötétségbe.
-Nem! Ez nem lehet! - Fakadsz ki kétségbeesve. Már nem is tűnik annyira hihetetlen dolognak számodra, hogy te végeztél azokkal az emberekkel. Teljesen elhagyod magad... és nekidőlsz egy régi poros polcnak. Az megbillen és egy kis fémdoboz esik a tetejéről a fejedre. (Hát hova máshova is eshetne...) A fejedről pedig a földre zuhan és ott kipottyan  tartalma. Egy halom félig elégetett gyertya, füstölők, egy tőr és egy csomó lap. Kényelmesen leülsz és a kezedbe veszed a papírokat. Van rajtuk valami írás. Végig olvasod mindet. Az derül ki belőlük, hogy néhány jó barát idejárt szeánszokat meg egyéb fekete mágiás cuccokat csinálni. Az egyikük a szomszédos modern villában lakott! Aztán találsz egy lapot amin valami vörös paca és néhány aláírás található.
Klare
Bettii*
Dorcy
Tüncee
Debus
Eszti
És az utolsó el van maszatolódva, így azt nem tudod kiolvasni. Úgy érzed, mintha ismernéd ezeket az embereket. Sőt! Mintha az elmaszatolódott név, a sajátod lenne! De képtelen vagy rá emlékezni. Az orrodhoz emeled a lapot és megszagolod a vörös pacát.
-Vér! - mondod ki hangosan. -Több ember vére!
Majd megszagolod a tőrt is... abból is ugyan ez a szag árad.
Váratlanul felkapod a fejed. Mintha egy ember sikolyát  hallanád a közelből. 

Menj a 36.-ra