Angol cím: Fullmetal Alchemist: The Conqueror of Shambala Japán cím: Gekijyouban Hagane no Renkinjutsushi - Shanbara wo Yuku Mono Japán betűkkel: 劇場版 鋼の錬金術師 シャンバラを征く者 Megjelenés éve: 2005 Formátum: movie Terjedelem: 105 perc Műfaj: akció, vígjáték, dráma, kaland, shounen Rendezte: Seiji Mizushima Eredeti mű: Hiromu Arakawa Írta: Shou Aikawa Karakter dizájn: Yoshiyuki Ito Zene: Michiru Oshima Stúdió: BONES

A sorozat elkötetlenül hagyott szálai tulajdonképpen már előrevetítették a filmet, amint az is, hogy 52 helyett csak 51 rész készült. A "Shambala meghóditóját" nyugodt szívvel nevezhetnénk 52-edik epizódnak, hiszen közvetlen folytatás a sorozathoz, és elengedhetlen hozzá az utolsó részek ismerete - aki nem akar a spoilereket az előzményekhez, ugorjon bátran Tryst kolléga cikkére.

Két évvel járunk azután, hogy Edward saját maga feláldozásával visszajuttatta Alphonse-t a testébe, miáltal ő maga a mi világunkba (egész pontosan a 20-as évek Londonjába) került (itt jegyezném meg, hogy ez a befejezés az anime-változat sajátja, a manga cselekménye egészen más irányt követ). A két testvér máig kutatja a visszatérés módját. Edward időközben kezdi otthon érezni magát "ideát"; felkutatta Alphonse alteregóját, és találkozott egy Noah nevű roma lánnyal, akit megmentett a rátámadó katonáktól. Tudtán kívül a Thule Társaság (a valóságban is létezett, a náci párttal kapcsolatban álló okkultista közösség) régóta keres egy bizonyos átjárót, ami az ígéret földjére, Shambalába juttathatja őket, és a lány is e célra kellett volna nekik. Már birtokukban a kulcs - Irigység (Envy), a Homonculus formájában, aki úgy tűnik végképp megragadt sárkány alakjában -, már csak egy alkimista hiányzik, aki ki tudja nyitni a kaput. Ednek és Alnak észnél kell lennie, ha meg akarják akadályozni, hogy mindkét világ nagy bajba kerüljön.

A történet fele arányban játszódik a két világban, és igazából az evilági szereplők a jelentősek (legtöbben ismert szereplők hasonmásai). Al ment át a legnagyobb változáson a sorozat és a film között - nemcsak az alkímiát tanulta ki ismét, amit tapsolással használ, akár a bátyja (az öltözéke is megszólalásig hasonlít az övéhez), de hála a páncélban töltött időnek, képes a lelkét tárgyakba kivetíteni, miáltal egyszerre láthatjuk majd őt a régi és az új testében, ami szerintem nem volt rossz ötlet. A Homonculusok is visszatérnek (aligha lövök le poént, ha elárulom: utoljára), és az összes fontos szereplő megjelenik, ha csak néhány percre is. A történet nem túl eredeti, és az új szereplők sem jelentenek veszélyt a régi kedvencekre, de nem mondanám, hogy rosszak - inkább csak az eredeti sorozathoz képest gyengék.

Végül két kritikai észrevétel. Egyrészt kissé kiábrándító, hogy a történet többségben a mi világunkban játszódik, az alkímia csak alig-alig jut szerephez. Másrészt a film szinte kizárólag csak az Elric fivérekre koncentrál, a többieknek csupán epizódszerep jut (pedig az ő sorsuk is biztos sokakat izgat), a cselekmény hipp-hopp lerendezi őket - de talán ez is csak azt erősíti meg, hogy egy egész estés záróepizóddal van dolgunk.